Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!
http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HIT REMÉNY SZERETET vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!
http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HIT REMÉNY SZERETET vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!
http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HIT REMÉNY SZERETET vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!
http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HIT REMÉNY SZERETET vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A házasság ideális esetben egy szerelmi időszakkal, a házasságkötéssel és a fészekrakással kezdődik. Minden pár úgy indul el, hogy "a miénk jobb lesz, mint a szüleinké, munkatársunké... stb." Házassággal foglalkozó szakemberek megegyeznek abban, hogy a szerelem a házasságkötéstől számított maximum két évig tart.
A legtöbb esetben ennél sokkal korábban kihűl. Mi az oka? A szerelem időszakában társunkat nagyon gyakran csőlátással láttuk, és "nem vettük észre" - mert talán nem is akartuk észrevenni a hibáit, vagy kivetítettük rá gondolatainkat, és minden tettébe "belemagyaráztunk" valami pozitív jelentést.
„A békesség Ura adjon nektek mindig és minden körülmények között békét! Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
2 Tessz 3,16
Dühösen csaptam a paplanomra, majd a párnámat is megdögönyöztem, s próbáltam nem odanézni az óra pirosan világító számlapjára: 2:00 a.m.
Gyógyulófélben voltam egy hosszas betegségből, ami nagyon kimerített. A laptopom is elkaphatta, mert mikor bekapcsoltam, csak számok és figyelmeztetések futottak a képernyőn egymás után.
|
|
3 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
Ismét vége felé közeledik egy naptári esztendő: Ádvent, Karácsony, Szilveszter, Újév. Lázas készülődések időszaka áll a küszöbünkön. De még mielőtt magával sodorna az ilyenkor már szinte megszokottá vált „menetrendszerinti” áradat, álljunk meg egy pillanatra, és fordítsuk figyelmünket a lelkünkre.
Vallási meggyőződéstől függetlenül mindenki készül karácsony ünnepére.
"Elmenvén, mutassátok meg magatokat a papoknak. És lett, hogy amíg odamentek, megtisztultak." Lukács 17,14
Jézus útban van Jeruzsálem felé. A Biblia szerint ez az utolsó útja. Egy faluba beérve tíz bélpoklos jött elébe.
A Biblia lelki könyv. Bárhol nyitod ki, a lelkedről beszél. Jézus ezt az Igét a bélpoklosoknak mondta. Mi vagyunk a bélpoklosok, beleszülettünk ebbe a betegségbe, amit úgy hívnak, hogy bűn.
A tíz bélpoklos történetében azt olvassuk, hogy távol megálltak, és felemelték szavukat Jézushoz.
,,Szerezz bölcsességet,szerezz értelmet."Példabeszédek,4:7
Építsd bele az életedbe ezt a hat alapelvet:
1.Ne aggódj ,ha megteszed a tőled telhető legtöbbet! Isten nem elégszik meg kevesebbel de nem vár többet.,,Bízzál az Úrban és tégy jót...és megadja szíved kéréseit!"Zs.37:4
2.Ne siess ha a siker a pontosságon múlik!,,Jó tervezés és kemény munka jómódhoz vezet,de az elsietett lépések ínségbe juttatnak."Péld,21:5
3.Ne vonj le következtetést,amíg nem ismered az összes tényt!
"Isten szervesen összekapcsolta a gyermekeit egymással,
mert egy Test tagjai vagyunk"
(vö. 1.Kor. 12,12).
Ennek a kapcsolatnak számtalan pozitív hatása lehet az életünkben.
Milyen szép lenne, ha figyelnénk egymásra, ha hallgathatnánk egymásra,
ha mindegyikünk többre becsülné embertársát, mint önmagát!
Senki sem gyönge mindenkor, és senkinek sincs mindenre ereje.
Isten kegyelmi ajándéka folytán mindenki tehet olyat, amire más nem képes.
Nincs, akinek ne lenne semmije, és nincs olyan, akinek megvan mindene.
Mindenki rá van utalva másokra, és mindenki megelégíthet másokat.
(Manfred Siebald nyomán)
Egymást szeretni (János 13,34-35),
egymást a tiszteletadásban megelőzni (Róm.
”Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk dicsőségről dicsőségre, az Úrnak Szellemétől.”
- 2 Korinthus 3:18
Gondoltál már arra, hogy az ember Isten egyetlen teremtménye, akinek ruhát kell hordania? Minden más teremtmény a saját "ruháját" hordja. Valamelyiknek bunda, másnak toll, pikkely vagy irha borítja a testét.
3 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes.
2.Tim. 2:24
A TÜRELEM a lelkierő megnyilvánulása.
Az önuralom gyümölcse.
A türelem erő ahhoz, hogy a lélek megőrizze nyugalmát, tettrekészségét és képességét a cselekvéshez.
A türelem hordja vállain saját gyöngeségeinket, mások tökéletlenségeit, az együttélés terheit.
A-Szülőtisztelet.-
Atyádat, anyádat tiszteld,
Hogy Isten áldását megnyerd.
B.
-Emberbecsülés.-
Becsüld meg az embereket,
Úgy nyersz te is becsületet.
Nyájas szíves; ne légy kevély,
Mindenkivel békében élj;
Amit nem kívánsz magadnak,
Te se tedd embertársadnak.
C.
-Lelki tisztaság.-
Célod mindig nemes legyen,
Foltot ne tűrj a lelkeden;
A tiszta lelkiismeret
Bizonyosan mennybe vezet.
D.
-Munkásság.-
Dolgos, gondos, szorgalmas légy,
Minden munkát jó kedvvel tégy.
Boldogok…(Mt 5:3)
Vajon hány boldog ember él ebben az országban? Hány boldog ember él közöttünk? Te mennyire tartod boldognak önmagad? És mi az oka akármennyire is vagy boldog/boldogtalan?
A közelmúltban olvastam egy mesét a boldogságról.
Íme: Egy mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta.
– Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen – közölte a királlyal a legöregebb bölcs.
– Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál…
A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak.
“ Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megerősíti.” Zsoltárok 34:19 “Parancsolataid útján járok, mert szabaddá tetted a szívemet.” Zsoltárok 119:32
Gyógyíthatatlan sebek
Vannak az ember életében olyan fájdalmak, sebek, amiket nagyon nehéz gyógyítani. Olyan csalódások, amik végigkísérik életünket, vissza-visszatérnek idők múltán is.
Elég ha visszagondolunk gyerekkorunkra vagy egy fájó emlékre és máris összeszorul a szívünk.
Kérlek, ne igyál, ha vezetsz. Még nem vagy felkészülve arra, hogy engem láss.
El tudod képzelni, mennyibe kerülne a levegő, ha valaki más szolgáltatná?
Mit kell tennem, hogy felkeltsem a figyelmedet? Adjak fel egy újsághirdetést?
Földi emberek, ne bánjatok velem úgy, mint egy marslakóval.
Azt gondoltam, hogy a világot fekete-fehérnek teremtem. Aztán azt mondtam ... neeem!
Ha azt gondolod, hogy Gioconda bámulatos, látnod kell az én mesterdarabomat… a tükörben.
Körülfontak a halál kötelei, nyomorúságban és bánatban vagyok. De az Úr nevét hívom segítségül: Ó Uram, mentsd meg életemet! (Zsolt 116,3-4)
Krisztus testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért. (Zsid 5,7)
Istenünk! Tiéd minden dicsőség és hatalom!
Őt dicsérje éneked, mert ő a te Istened...
Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. (Példabeszédek 28:23)
A legtöbb ember nehezen tűri a kritikát. Már pedig ha valakit az Igében szereplő módon figyelmeztetünk, az nem más, mint kritikai észrevétel embertársunk életének egy mozzanatát illetően.
Szóvá tegyük, ne tegyük? Ó, hányszor motoszkálhat bennünk a kérdés másokkal kapcsolatban! Ám sokszor úgy vagyunk vele, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem, így aztán hallgatunk.
Volt már olyan állásod, amelyben azt érezted, hogy képességeid nincsenek kihasználva? Volt már olyan munkád, amelyet kifejezetten nem szerettél? Ugye, előfordult már velünk ilyesmi? Mit teszünk ilyenkor?
Aki hasonlít hozzám, efféle helyzetben valószínűleg kísértést érez arra, hogy lazán, erőfeszítés nélkül lássa el a dolgát. Kézenfekvőnek látszik azzal magyarázni ezt a hozzáállást, hogy „nem ezt a munkát érdemlem!” vagy „gyűlölöm ezt a munkát!”.
ISTEN RÁNK BÍZTA A VILÁGOT (a teremtést), hogy az ember művelje és őrizze, ehelyett azonban inkább kiraboljuk és tönkretesszük.
Írtjuk az erdőket, ezzel mérhetetlen kárt okozva önmagunknak, pusztítjuk az állat- és növényvilágot, mérgezzük a vizet és a levegőt, közben nem tudunk gátat vetni az éhezésnek és betegségeknek, nem tudunk véget vetni a háborúknak... Ha csak ezt látjuk, minden okunk megvan a kétségbeesésre.
Isten gyermekei is szenvednek. Nekik is ugyanannyi bajt okoz mindez, mint másoknak, és ők még a mások nyomorúsága miatt is szenvednek, együtt sírnak a sírókkal.
"Az Úrnak lelke van én rajtam...hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam...hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat."
Lukács 4:18
Hozzon a mai nap békességet számodra, adjon nyugalmat ebben a kusza világban! Tudd, hogy gondot visel az Isten, és sohasem feledkezik el rólad, hiszen gyermeke vagy.
Talán most azok a körülmények, amelyek körülvesznek téged, olyan gondolatokat sugallnak, hogy Isten talán elfeledkezett rólad. Nem, ez nem igaz.
Ha a körülmények nehézsége talán eltakarná is Isten szeretetét, ne is gondolj arra, hogy nem szeret.
„A böjt, mint út, vezet a cél felé. S ha a cél az Úr Jézusban való életem erősödése, mélyülése, akkor a lemondás – bármiről – a saját érdekemben történik."
Nem szeretem a böjti időszakot, mert minden évben szembesít. Szembesít azzal a ténnyel, hogy mennyire nehéz változtatnom egy-egy rögzült cselekedeten, esetleg rossz szokáson. Mert ilyenkor úgy érzem, azzal tudnék böjtölni, ha lemondanék: ételről, kritikáról, kesergésről, TV-ről, bármiről.
"Drága Gyermekem!
Érdeklődve figyeltelek ma is, mint ahogy teremtésed napjától kezdve minden nap figyelemmel kísèrem életed.
Én teremtettelek Téged!
Én alkottalak,és azzal,hogy e földi létben életet adtam Neked,célom volt. Célom van.
Talàn most mèg nem tudod, mire hívtalak meg Téged ebbe az anyagi vilàgba, de hidd el Nekem,hogy számodra csak jót, és sok jót tartogatok!
Nézem a mindennapjaidat innen fentről, a Mennyországból.
Nézem,ahogy elesel egy akadályban az utadon.
A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének Ady Endre
fájóan szép sorai:
Ó hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk,
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk.
(Ady: Halottak napján)
Bennem ilyenkor egy kérdés tevődik fel:
Elég időt szentelünk-e életükben szeretteinknek?
Gondolom, mindenki fejében megfordult már
- a sír előtt állva az a gondolat, hogy mily rövid az élet.
"Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet, ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék! Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned. Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint elmúlt árvízre." (Jób 11:13-16)
Mindaddig, amíg olyan valakire koncentrálsz, akire neheztelsz, az a személy kontrollálni fog.
4 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
„Ekkor bement Dávid király az úr színe elé, leült, és ezt mondta: ’Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? És mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig?’”
2Sám 7,18
Átélted már azt a rácsodálkozást, amit ez az „idáig” jelent? Valahová eljutottál, ahol teljes bőségével tapasztalod meg Isten áldását és kegyelmét. Nem a világ szerinti bőséget vagyonban, anyagiakban, hanem az Úr értelmezése szerinti bőséget gondviselésben, védelemben, ellátásban, békességben, ami az Ő jelenlétében való életből adódik.
4 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
Élek többé nem én, hanem él bennem Jézus!
Galata 2:20
Itt fel kell valamire hívnom a figyelmet. Kegyes hívőktől sokszor hallottam: "Meg kell öldökölni az ÉN-t!"
A Biblia régi, patinás szava is ez. Csak jól értsük.
Az Én-t ugyanis úgy megölni, ahogy sokan gondolják, nem lehet. Aki az ÉN-jét megöli, az a személyiségét öli meg. Az öngyilkosság! Az ÉN-jét megöli, az kihunyt lélek, ott fekszik egy zárt osztályon.
4 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
„Mennyivel szebb és jobb lenne a világ, ha...” - hallod napjában többször is a mondókát, és annyi de annyi befejezést tudsz már fejből a végére illeszteni. Ha szeretnénk egymást, ha segítenénk a másiknak, ha nem venné el senki azt, ami az enyém, ha...
Sorolod napokig a részmondatokat, miközben otthon üldögélsz a karosszékben vagy a fotelben, és azon morfondírozol, hogy a szomszéd már megint házibulit rendezett este, és megint az ablakban dohányzott, és bárcsak költözne el, mert eleged van az állandó veszekedésükből, és bárcsak elkóborolna a kutyájuk, akivel nem foglalkoznak, és egész éjszaka visít a fal túloldalán.
Jó napot! Szia! Kezét csókolom! Csüssz! vagy Helló!
Vita folyik arról, hogyan köszönjünk. Közben elfelejtettünk köszönni egymásnak. Kerüljük a köszönést.
A köszönés tisztelet. A köszönés bizalom. A köszönés lépés a másik felé. Mintha a kezed nyújtanád. A szív dobban a köszönésben a másik szíve felé. A köszönés a szeretet gyertyalángnyi lobbanása.
Majdnem-ember majdnem ott volt mindenhol, de végül sehová sem jutott el.
Majdnem-ember nagy hévvel, irigylésre méltó lelkesedéssel vetette bele magát mindenbe, de végül mégsem vágott bele, vagy ha belevágott, hamar abbahagyta.
Majdnem-ember majdnem kezdett valamit a sokféle tehetségével, de mindig, amikor döntenie kellett volna, hogy mi az, amit előnyben részesít a lehetőségei közül, nem döntött, és minden csak sikerül neki.
Majdnem-ember mindennel így volt.
"Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!"
Filippi 1,18b-26.
„Minden jóra fordul", mondom könnyedén, amikor reményt akarok közvetíteni és kétségeket eltakarni, de valóban jó lesz minden?
És ha máshogy lesz?
Ha nem jön a súlyos betegségből való gyógyulás minden imádság ellenére sem?
Vagy amikor Pálra a remélt felmentő ítélet helyett halálos ítéletet mondanak ki?
Ha életünk vezérelve az, hogy „fő az egészség" vagy „fő a szabadság", akkor vigyázzunk, mert nagy csalódások várnak ránk.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
Egyik hitoktatónk mesélte nemrég, hogy ismétlő órán megkérdezte a gyerekektől: melyik állat szimbolizálja a leginkább a Szentlelket?
"Íme, áldásul volt nékem a nagy keserűség...mert hátad mögé vetetted minden bűnömet."
Ézsaiás 38:17
Első olvasásra talán lehetetlennek tűnik, hogy ilyen van. Hogyan köszönhetném meg a fájdalmat és a nyomorúságot? Lehet, hogy összecsapnak a hullámok a fejed fölött, és azt mondod: "Vége, nem bírom tovább!" De az Úr keze lenyúl érted, és kiragad a mélységből, mert nagyon szeret.
Némely embernek olyan kisugárzása van, amely reményt és bátorítást ad másoknak a sietős és gyakorta nehéz hétköznapok forgatagában. Miért tudnak ők ilyen sokat adni?
Feszülten sietek a járdán. A metrómegálló még párszáz méterre van. Délután 4 óra van, éppen hazafelé tartok. Emberek tömege özönlik le a megállóhoz.
Világos, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki próbál hazajutni. Egy szemlélődő járókelő valószínűleg kissé ingerültnek vagy a legjobb esetben nagyon elszántnak látna, ahogy utat török sietősen a tömegen keresztül.
Vagyunk úgy, hogy ezt mondjuk: "Az Úr nem építi a házat".
De honnan is vesszük, hogy Neki építenie kellene.
"Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök." (Zsolt. 127.1 )
Jaaa, hogy csak az elejéből kivágok egy darabot, és számonkérem...Van ott fáradozásról is szó...
Ott van a "ha", és ott van a "fáradoznak". Vagyis hiába fáradozunk, egyedül nem megy. Részt kell vennünk, Istennel egy csapatban kell lennünk.
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
(Zsoltárok 103:2)
Szerinted mit felejtünk el hamarabb: a jót vagy a rosszat? Én úgy látom, hogy a jót. A rossz ugyanis – nem tudom miért – mélyebben a szívünkbe vésődik. Ha valaki nem köszön nekünk, vagy megbánt bennünket, nagyon szívünkre tudjuk venni, ám a pozitív élmények kevésbé raktározódnak el lelkünkben.
Valahogy így vagyunk Isten áldásaival, jótéteményeivel is.
"A szeretet... nem keresi a maga hasznát." 1Korintus 13,5
Ez az Ige a szeretet ismertetőjele.
Figyelj a szívedbe: nem az örökös nyerni akarásod tette tönkre az életedet, szeretetedet, örömödet?
A szeretet mindig adni akar, nem kapni. Van benned szeretet?
Tudsz bármit ingyen tenni? Adjatok úgy, hogy érte semmit ne várjatok!
A vallásos ember életében sok minden nem más, csak üzlet.
5 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
A félelem akkor erős, ha nincs hited önmagadban... az elvárásoknak megfelelni irányít, mert akkor majd szeretnek... és végre te is fogod tudni szeretni önmagad... és hiába nyílsz ki, ha valami nem úgy sikerül, megint bebizonyosodik számodra, hogy kevés vagy... és egy kis nyugalomért falaid mögé bújsz... nem szereted magad ezért, de azt tanultad: szeress másokat és ők is szeretni fognak... és hiszed, hogy egyszer majd már annyit bizonyítottál a külvilágnak, hogy végre te is elhiszed magadról, hogy szerethető vagy és szeretni fogod magad ugyanúgy, ahogy másokat is szeretni tudsz.
A szél hozott
Mi szél hozott? – kérdezed. Jól érzed, a szél hozott. Vitt, sodort, majd lerakott ide.
Nem, nem akaratomon kívül, akartam én, hogy kapjon fel bátran és csak vigyen. Olyan úton, ahová akar, úgy, ahogy szeretné, tegyen le ott, ahol jónak látja. Nem vesztettem el az önállóságomat, hiába is csóválod a fejed, ez a bizalomról szól. Hátradőlni, engedni magam, beleegyezni abba, ami történni fog, amit nem is sejtek.
Hogy mikor és milyen formában kezdünk Istennel foglalkozni, az nagyban függ a neveltetésünktől. Nagyrészt a család felelőssége, hogy a gyermeket milyen mértékben avatja be a vallásba, és mennyire írja elő, hogy a családi hagyományt kövesse. De mi van akkor, amikor felnőtt emberekre próbálják meg szabályszerűen ráerőszakolni a vallásosságot? Szentesi Éva saját betegségének szemszögéből feszegeti ezt a kérdést, miután visszanyúl gyermekkori élményeihez.
„Idegen voltam, és befogadtatok…”
Mt 25,35
Miután már öt éve laktunk a házunkban, férjem végre beleegyezett, hogy tegyünk függönyt az ablakokra. Nem azért, hogy elzárjuk a kilátást, hanem hogy javítsunk rajta.
Komoly kihívás volt megtalálni a megfelelő árut a megfelelő árban. Az elkövetkező hét azzal telt, hogy feltekert anyagokat kértem le a polcokról, kisimítottam, aztán visszatetettem őket. A helyi áruház textilosztályán már keresztnevemen szólítottak az eladók.
„(A szeretet) mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.”
1Kor 13,7-8a
Ismerem a nem működő kapcsolatok szívhasogató reménytelenségét. Az egymás mellett létezést. A hangtalan feszültséget. A könnyeket.
Házasságom első 5 éve nagyon nehéz volt. Összekerült két bűnös ember, ki-ki a maga hátizsákjával, irreális elvárásaival, igen erős akaratával.
Kiabáltunk egymással. De volt szómegvonás is.
Alig pár éve voltunk házasok, mikor a férjem, Keith meglepett egy síeléssel összekötött üdüléssel a hegyekben. Még soha életemben nem láttam igazi havat, az ötlet ezért különösen izgalmasnak és kalandosnak hangzott.
Heteken át készülődtem, meleg, vízhatlan öltözéket vásároltam, oktató cikkeket olvastam, elképzeltem, milyen lehet lefelé suhanni a havas hegyoldalon. Csodálatos lesz. Legalábbis így gondoltam.
Később derült ki, hogy álmodozásaimat a téli csodáról nem mindenben fedte a csodamentes valóság.
Szeretetünk jeléül virágot adunk. Gyerekek, serdülők, felnőttek rengeteg alkalmat találnak, hogy virággal kedveskedjenek annak, aki szívükben különleges helyet foglal el. A leggyöngédebb és a legforróbb emberi szeretetet is ki lehet fejezni a különböző virágokkal, sőt néha csak általuk lehet.
E világ tele van virágokkal. Mindegyik fajtat felkutatni, lefényképezni, osztályozni csaknem lehetetlenség.
Isten csodája hasonlít ahhoz, mint amikor olyan földön, amit még víz soha nem érintett, esőben ázva örömtáncot jársz...
Nem várod, hogy megtörténik, mindig váratlanul jön. Amikor ott van előtted, nem hiszel és értetlenkedsz, hogy hogyan lehetséges ez. Próbálod megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, majd miután leesett, hogy Isten csodájával állsz szemben, döbbenten és megtörten földbe gyökerezel és ámulattal nézel rá.
„...gyakorold magad a kegyességben” (I.Tim. 4:7)
(angol fordítás szerint: edzd magad, hogy Isten szerinti legyél)
Régen volt egy nagyon jól ugró lovam. A nyári szezonban begyűjtöttük a díjakat vele a különböző versenyeken. Képes volt arra, hogy egyik kerítést a másik után repülje át, miközben egy kiegyensúlyozott sebességben vágtatott. Kitartásra képeztük ki a lovamat. Amikor ősszel vissza kellett mennem az iskolába, zöld legelőn pihenhetett. Amikor hidegre fordult az idő, felnyergeltem, hogy egy kis öröm lovaglásra menjünk mielőtt a hó megérkezne.
Állapotbeli kötelességeink vállalása!
A betlehemi istállótól nem messze van egy barlang, ahová a hagyomány szerint, a Heródes elöl menekülő szentcsalád útjukat megszakítva félrevonultak, hogy Mária megszoptassa Szent Fiát.
Világtörténelmi események, a megváltásunk nagy pillanatai zajlanak, menekül az éppen csak közénk jött Istenember, de Mária egy pici időt kér mert a kis Jézusnak ennie kell, talán tisztába is kellett tennie. Mária tudja és teszi is a maga dolgát szépen, csendesen Betlehemben is, de 33 évvel később Jeruzsálemben is.
Én mindenkit szeretek.- Te meg ezt el is hiszed, ugye?
Egy reggel a jó Isten különösen elém helyezett egy bibliai verset.
„Egymást tiszta szívből, buzgón szeressétek!”
Ízlelgettem a szavakat. „Egymást” És már soroltam is magamban a jó ismerőseimet, barátaimat, és nyugtáztam, szeretem őket.
De valahogy mégsem lettem nyugodt.
Valóban, tiszta szívből szeretek?
És akkor rettenetes dolog történt.
Sorban jöttek elém az én drága testvéreim a gyülekezetből, a régebbi és nem túl régi barátaim, sőt, még a rokonaim is, akiket bizony, Uram, te is tudod, nem lehet szeretni.
Minden mi e földön van és él, a találkozásból, a felek javát, kibontakozását, életét szolgáló szövetségből született. A legegyszerűbb sejtek is parányi atomok közösségéből épülnek fel. Ha körülnézünk a világban minden, de minden társat, szövetségest keres, partnert, kivel összefogva önmagát, megálmodott szép létét megtudja valósítani. Az ami, vagy aki, elzárkózik, az magára marad, elkezd sorvadni, elhal, elpusztul.
Kárpát-medencei nagycsaládunkat az összefogás, a befogadó jóság szülte.
Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni, és ami annál is sokszor nehezebb: képes szeretetet elfogadni is.
Van, amikor a szeretet apró kis gesztusaink elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni.
Amikor szeretetet adunk, akkor - mint kezdeményezők - az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal nyugtázzuk lelki nagyságunkat.
Akkor viszont, amikor a telítettségnek ebben az emelkedett állapotában valaki hangtalanul hozzánk simul, és rongyos kis tarisznyájából
szeretetmorzsákkal kínál, meghökkenünk.
Generációnk és modern életmódunk hibája, hogy egyre kevesebb időt töltünk szüleinkkel, nagyszüleinkkel, és így nem csupán pótolhatatlan élményektől, hanem hihetetlenül bölcs élettapasztalatoktól is megfosztjuk magunkat. Lássunk most ezekből az örökérvényű jó tanácsokból néhányat!
Ne pazarold az idődet idegesítő emberekre!
Elkerülhetetlen, hogy életünkben időről időre felbukkanjanak a idegesítő, bosszantó emberek, ők rombolják az önbizalmunkat, elszívják életkedvünket.
Van egy szekered, amit cselekedeteknek hívnak, és van egy lovad, amelyiknek kegyelem a neve -Isten ingyen ajándéka. Ki akarod húzni a szekeret az árokból, és több lehetőség közül választhatsz. Ott van a ló, vagy tolhatod, esetleg az árokban hagyhatod, ami az örök kárhozat jelképe.
Képzeld el magadat, amint tolod a szekeret, miközben a ló mögé van kötve. Van ennek értelme? Miért mondanál le az ingyen ajándékról, amely a rendelkezésedre áll, és miért próbálkoznál azzal, hogy a saját erőddel húzd ki a szekeret az árokból?
8 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
Nem szeretem a szelet. Nyűgös és fejfájós vagyok olyankor, mikor minden nyílás, minden zug fütyül körülöttem a lakásban. Azt érzem, nem tudom kizárni, nem tudok védekezni ellene, mindenütt ott van, tépve és fázóssá téve, akár kifordítva az esernyőmet. Mintha én is egy nejlonzacskó lennék, céltalanul lebegve a szélben, sehova sem jutva. Ezért is azonosulok nehezen azzal a képpel, amikor a Szentírás a szélhez hasonlítja a Szentlelket.
De mióta itt élek a Dunántúlon, barátkozom a lomha szélkerekekkel, melyeket ez a szertelen és befoghatatlan erő hajt.
Tegnap abban a kiváltságban lehetett részem, hogy egy kis időt tölthettem értékes, aranyos fiatal lányokkal, egy számukra rendezett csendes hétvégén. A következő levelet névtelenül egy fiatal férfi írta számukra:
Kedves Hölgyek!
Még általános iskolában a magyartanárom egyszer azt mondta, hogy ha beszédet tartasz, kezdj mindig egy viccel...Ennek fényében tudjátok-e, hogy miért szeretik a férfiak a "szőke nős" poénokat? Ha esetleg nem találnátok rá a választ, elárulom, hogy azért, mert a humornak azt a színvonalát még nagy nehezen megértik.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás