„Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?”

 (Korinthusbeliekhez írt első levél 15. fejezet 54-55. vers)

A keresztény hit alapja: a feltámadás ténye. Nem véletlen, hogy Sátán épp ezen a téren – elmúlás, halál, örök élet, - okozza a legnagyobb zűrzavart.

Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték.” (Római Katolikus fordítás)

Lukács 23,57

Húsvét van, nagyszombat. Az öröm előtti pillanatok ideje, a várakozás ideje, a böjt vége.

A falumbeli asszonyok, édesanyám, a nagymamáim, a rokonság, ekkorra már készen voltak mindennel.

A vasárnapi húsleves a főttel, a krumplipüré a rántott hússal, tavaszi salátával, süteménnyel a hűtőben, de még a hétfői sonka is a tojással, tormával, no meg a torta is vagy a krémes a még ilyenkor hűvös kamrában pihent.

"Az Írás is így szól: „Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.” Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: „Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” 

Pál levele a rómaiakhoz 10:11-13

A szégyen megbénít. A szégyentől az is fáj, amit el sem követtél.

„Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.”

 (János evangéliuma 18. fejezet 37. vers)

Jézus kihallgatása során alig néhány szót szólt Kajafás és a nagytanács előtt. Heródes palotájában néma maradt. Pilátussal azonban négyszemközt hosszabban elbeszélgetett.

„Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, 

hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel...”

Zsoltárok könyve 92. fejezet 2-3. verse.

Olvassuk el az egész zsoltárt! Nem hosszú és megéri! A zsoltáríró a középpontba Isten igazságos és nagyszerű kormányzását helyezi. Amikor a „Felséges” szót említi, a Kánaánban az istenek királyát jelentett. Isten hűségét mindenkor hirdetni kell!

„Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.”

Ézsaiás könyve 26:3

A mindennapi híreket böngészve felteszed magadnak a kérdést. Megéri? Megéri az elveidhez ragaszkodni, kitartani a jó mellett, és ezt a szemléletet adni tovább az utókornak? És Isten egy különleges módon adja meg a választ a benned bolyongó kérdésekre. 

Épp a játszótéren sétálsz a Pöttömmel. Egyik csúszda, másik csúszda, harmadik csúszda.

„És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”

 (Jelenések könyve 21. fejezet 4. vers)

A fájdalom - legyen az testi vagy lelki - egy érdekes dolog. Először nagyon rossz, egész lényeddel tiltakozol és harcolsz ellene, keresed az okát, megpróbálod legyőzni étkezéssel, tornával, azt mondogatva: Nem nyugszom bele, a fájdalmat nem lehet, nem szabad megszokni!

Ma reggel ezt az Igét olvastam:  „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testeteken, ne engedjetek kívánságainak! Ne adjátok oda tagjaitokat a gonoszság fegyvereiként a bűnnek, hanem adjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és adjátok tagjaitokat az igazság fegyvereiként Istennek!” 

Rómabeliekhez írt levél 6:12-13.

Ez a régi kép ugrott be, amikor ezt olvastam.

„Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” 2Kor 3,18

Reggel, amikor felkelek, a fürdőszobában a tükörbe nézek. Na, nem bámulom magam, csak megnézem, mi van velem. Mit kell tennem, hogy emberek közé mehessek? Mosdás, fésülködés, rendben van-e a ruhám? Ha igen, indulhatok. Mindig megteszem ezt, de napközbe csak nagyon ritkán.

„Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.”

Jakab levele 4:7-8

"Bezzeg az én időmben..." Akkor még kint játszottunk az udvaron, sötétedésre hazaértünk, mosatlanul ettük a földiepret, meg a szomszéd cseresznyéjét, és nem lett semmi bajunk.

„Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.”

 (1. Zsoltár 1-3. vers)

A boldogságot sokan a körülményektől teszik függővé, úgy gondolkodva, hogy boldog az, akinek van családja, van pénze, van hol laknia, van jó munkahelye, egészséges, odafigyelnek rá, megbecsülik, stb.

"Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben; A szeretetben meggyökerezvén és alapot véve, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy eképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig."

Ef 3,17-19

Mindig is érdekelt, hogy lesz egy emberből hívő ember. A Biblia szerint ez teljesen természetes folyamat, de mi magunk sokszor nem így látjuk.

„Krisztus Jézusban ugyanis sem az nem számít, hogy körülmetélt valaki, sem az, hogy körülmetéletlen, hanem csak a hit, amely a szeretet által tevékeny.”

Galata 5,6 Békés-Dalos fordítás

Sok más közösséghez hasonlóan a keresztények között is megjelent, és azóta is kísért az a rossz szokás, hogy a másikhoz hasonlítom magam. Nem kell ezen csodálkoznunk, hisz maga az Úr is tisztában volt a tanítványai gyengeségeivel, de szóvá is tette ezt számukra, hogy el tudják hagyni azt.

„Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent;”

János első levele 4. fejezet 7. verse

Ma sokan vörös rózsával, apró ajándékokkal fejezik ki kedvesük iránti szeretetüket, elköteleződésüket. Tegyünk is meg mindent annak érdekében, hogy a szeretetünket a másik tudomására hozzuk.

„Boldog ember az,

aki az Úrba veti bizodalmát,

nem igazodik a kevélyekhez

és az elvetemült hazugokhoz.

URam, Istenem!

Sok csodás tervet

vittél véghez értünk,

nincs hozzád fogható,

Szeretném hirdetni és elmondani,

de több annál, amit fel tudnék sorolni.”

Zsoltárok könyve 40:5-6.

Egy régi történet szerint az egyik kínai császárnak nem volt gyermeke. Így hát elhatározta, hogy a birodalmából kiválasztja a legrátermettebb fiút, örökbe fogadja és örökösévé teszi.

Húszas éveimben egy kísérleti vegyi laborban dolgoztam. Egy alkalommal egy holland delegáció érkezett hozzánk, a laborba. Főnököm úgy mutatott be nekik négyünket, hogy „ők az én munkatársaim”.

Ez igen nagy megtiszteltetés volt számunkra, mivel ez egy elismert, nagy-nevű kutató orvos volt.

Szerintem a másik három társam is ’gondolatban’ kihúzta magát. Munkatársainak nevezett a doktor úr. (Tudom, hogy ez ma már – negyven évvel később – nem akkora szám, de akkor még más világ volt)

Elképzelheted, mennyire szerettünk volna ezután – talán még jobban megfelelni a „munkatársi” státusznak.

„Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”

Ézsaiás könyve 40:28-31

Tedd le az álarcot, előtte nem kell titkolóznod!

Boldogok, akik szomorkodnak, mert ők megvigasztaltatnak. 

Máté 5:4.

Ma reggel ezeket a csodás gondolatokat találtam a Gondolatok a Hegyi beszédről című könyvben. Kivonatosan, nem szó szerint idézem:

E mondat a bűnök feletti őszinte, szívből fakadó sírásról beszél. Aki a keresztre szegezett Üdvözítőre tekint, felismerheti a bűn irtózatos nagyságát.

Akik így sírnak, “azok megvigasztaltatnak”. Isten azért tárja fel előttünk vétkeinket, hogy azokkal Krisztushoz meneküljünk; ezáltal megszabadulunk a bűn béklyóitól, és Isten gyermekeinek szabadságában örvendezhetünk.

„De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét? Hol van, aki dicső karjával megragadta Mózes jobb kezét? Kettéhasította előttük a vizet, örök nevet szerezve magának. Átvezette őket a mélységes vizeken, mint egy lovat a pusztán, még csak meg sem botlottak. Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg őket az Úr lelke.

"bár Isten nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket, bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet."

Apostolok cselekedetei 14:17

2008 februárja volt. Feleségem és én együtt ebédeltünk egy szerb házaspárral egy mind a négyünk számára idegen országban. A beszélgetés kedélyesen indult, de aztán a férj gondolatai hamar a szerbiai eseményekre terelődtek.

Gyermek voltam, és már megvénültem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, sem azt, hogy magzata kenyeret kéregetett volna!

Zsoltárok könyve 37:25.

Ezt én is elmondhatom.

Fiatal korom óta  – tényleg nem láttam olyant, aki teljesen Istenre bízta magát, s elhagyottá lett volna.

Megnéztem, mit is jelent az, hogy „igaz”.

Íme: akinek igaz ügye van, igazságos, erényes, kegyes ember.

Nem arról van itt szó, hogy nem érte próba, betegség, szegénység, meg gond és sok-sok probléma!

Elképzeltem, ahogy Zákeus kúszik fel a fára. Köntöse itt-ott beleakad egy-egy kiálló ágba, de nem törődik vele. A fügefa dús lombozatú, biztosan el tudok úgy bújni, hogy senki ne lásson meg.

Csak én láthassam meg az erre haladó Jézust – gondolta.

Éppen jól elhelyezkedett, még a saruját kicsit feljebb húzta, nehogy kilógjon a lomb alól. És figyelt. Várt.

Nemsokára, az utca végén feltűnt a csapat. Két ág közül pontosan végig tudta követni szeme az embereket.

,,Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt semmiképpen nem taszítom el."

János 6:37.

Ma reggel megakadt a szemem ezen a szón, hogy „semmiképpen”. Sátán szeretné elhitetni veled, hogy

-          Annyira jó vagy, neked nincs szükséged holmi gyerekes Krisztushoz-fordulásra. Te egy kemény férfi vagy nő vagy, a saját erődből fel tudtál jutni oda, ahol vagy, minek neked ez a szentimentális vallásoskodás?

„Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”

János harmadik levele 1:4 

Maga a létezésed örömet okoz nekem. El sem tudod hinni, mennyire örültem, amikor megtudtam, hogy már itt vagy velem, bennem, és kevesebb, mint kilenc hónap múlva, ha minden jól alakul, végre szemtől szemben is találkozhatunk. Igen, féltem is. Féltem, nehogy te is visszafordulj, ahogy a testvéred tette. De minden nap, minden egyes mozgásod, minden egyes jól sikerült vizsgálat, ultrahangos felvétel növelte bennem az örömet, és a félelem lassan távozni kényszerült. 

Örülök, mert megszülettél, mert egészséges vagy.

„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.”

Lukács evangéliuma 21:19 

Átléptél az új évbe, szíved pedig még tele van reménnyel. Talán ez az év jobb lesz, mint az előző. Talán több lesz benne a béke és kevesebb a borzalom. Talán kevesebb hozzád közelálló embert fogsz elveszíteni. Talán több sikert tudhatsz majd magad mögött, mint kudarcot úgy a magánéleted, mint a munka terén.

„Nem azért szeret az Úr, és nem azért választott ki titeket, mintha minden népnél többen volnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok, hanem azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és azért szabadított meg a szolgaság házából, az egyiptomi fáraó kezéből, mert szeret titeket az Úr, és megtartja az esküt, amellyel megesküdött atyáitoknak.” 

5Mózes 7:7-8.

Elérkeztünk a 2020-as év legutolsó napjaihoz. Élénken vissza tudok emlékezni a  20évvel ezelőtti ilyenkor tájt történt eseményekre.

„Nagy örömöm telik az Úrban, víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám, mint vőlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit.”

Ézsaiás próféta könyve 61:10

Egy tucat felelősségemre bízott fiatallal vonatoztam keresztül a fél Kárpát-medencét, hogy valahol a Gyimesi szorosnál egy túratáborban vegyünk részt.

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Pál levele a galáciai gyülekezetnek 5:22-23

Pál az 5. fejezetben arról a jó és rossz közötti küzdelemről beszél, ami bennünk zajlik. A szívünkben levő jót „Lélek szerinti életnek”, a rosszat pedig „a test kívánságának” nevezi (5:16). Majd konkrétan fölsorolja a „test cselekedeteit” és a „Lélek gyümölcsét”:

"Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját."

Jelenések 2,10b

Szól a figyelmeztetés minden kereszténynek Szmirnában, és azóta is minden Krisztust követőnek. János apostol továbbította a híveknek Isten prófétai üzenetét, ami be is következett úgy a városi gyülekezet, mint a kereszténység egy bizonyos korszakában. A megmentő szeretet működött akkor, és működik ma is.

„Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.”

Zsidókhoz írt levél 12:14-15

Advent időszakában talán könnyebb szépet mondani. Talán könnyebb a szeretetről, elfogadásról, egymás megbecsüléséről beszélni. Könnyebb hangsúlyozni, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, hogy itt az ideje végre összefognunk nekünk, embereknek a Jóért.

„Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni - talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.”

Ézsaiás próféta könyve 43:19

Így év vége közeledtével, az ünnep egyre magával ragadóbb keserédes hangulatában érzed a késztetést a számvetésre. Mi is történt veled, mit hagytál magad mögött, milyen tapasztalatokon mentél keresztül? Pozitív vagy negatív a mérleg? Milyen nehézségeket éltél meg, milyen örömök tették elviselhetőbbé a szürke hétköznapokat?

„Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek.”

Péter első levele 1:22

„Amióta megismertem a söprűt, az életem gyökeresen megváltozott. Lenyűgöző a szerkezete. Fantasztikus milyen egyenes a nyele, és hogy milyen simára le van csiszolva. Jó érzés abban a tudatban megmarkolni, hogy ez a söprű az enyém, és azt csinálok vele, amit akarok.

„Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.”

Péter apostol második levele 3.

"A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek."

1Kor 2,9

Karácsonyhoz közeledve sokan törjük a fejünket, hogy mit is adhatnánk szeretteinknek ajándékba. Ilyenkor jönnek jól a kívánság-listák. Gyermekként a Télapónak írtuk a levelet, mit szeretnénk; vagy a szüleinkkel beszélgettünk arról, vajon a Jézuska azt hozza-e, amire vágyunk.

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát.”

Pál levele a Kolosséiakhoz 3:23-24

Végeztünk-e már valamit kényszerből, vagy mert tudtuk, hogy mindenképp meg kell tennünk, bár semmi kedvünk nem volt hozzá?

A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Péter első levele 5. fejezet 10-11. verse

Megkezdtük az év utolsó hónapját. Nem is lehetne szebb gondolatokkal indítani a reggelt, mint amit a Szentírásból meríthetünk.

„Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.”

(Pál Apostol Filippibeliekhez írt levele 2. fejezet 4.vers)

A bűn által megrontott világ természetes velejárója lett a mindenütt megnyilvánuló, a másikat letaposó és elpusztító önzés, mely sokszor az életösztönre hivatkozva hirdeti; nekem ennem kell, nekem élnem kell, az oroszlán is megeszi az antilopot...

De hova vezet mindez? Emlékszünk a mesére a két csacsiról, akiket kikötöttek két szalmabála közé?

„...Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!”

Máté evangéliuma 24. fejezet 24. verse

Ha tudnánk, hogy a miniszterelnök ma délután 5 órakor a lakásunkba érkeznénk, hogyan várnánk? Az egész házat kitakarítanánk, a nagytakarítás ideje lenne ez. Az összes ablakot lemosnánk a szőnyeget, kitakarítanánk, az asszonyok megfőznék a finomabbnál finomabb ételeket természetesen több fogásosat.

"Abból tudom meg, hogy kedvelsz, ha nem ujjonghat rajtam ellenségem, engem pedig megtartasz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz örökre."

Zsoltár 41,12-13

Ritkán fordul elő manapság, hogy az erős nem elpusztítja, hanem megvédi a gyengét. Egyik nap internetes barangolás közben találtam rá erre a különös történetre:

 Egy hatalmas tigris észrevett egy kis gidát a magas fűben. Egy pillanatra megdermedt, mint a ragadozók szoktak

Wisconsin államban, Milwaukee-ben egy tizenéves fiú rákos volt, és több hetet töltött a kórházban, ahol sugárkezelésnek és kemoterápiának vetették alá. Közben kihullott a haja. Amikor hazafelé tartott a kórházból, aggódott - nem a rák miatt, hanem a szégyenérzet miatt, hogy kopaszon kell visszamennie az iskolába. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog parókát viselni vagy sapkát hordani.

„Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek, még csak észbe sem jutnak.”

(Ézsaiás könyve 65. fejezet 17. vers)

Annyira jó, hogy ezen a téli reggel (bár most egész tavaszias az idő) Isten Igéjének leggyönyörűbb ígéreteiről gondolkodhatunk. Mikor ezeket a sorokat olvasom, mindig elhatározom, erről többet fogok beszélni másokkal is.

Új ég és új föld; ahol nem lesz tél, mikor elhal a természet, mikor minden kopár és szürke.

"Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön."

Sámuel 2. könyve 23:3-4

Ha nem vagy király, akkor is uralmad van emberek felett. 

Amikor bocsánatot kérnek Tőled, mert megbántottak...

Amikor sorbanállsz az üzletben...

Amikor tanácsot adsz...

Amikor őszinte vagy - de akkor is, amikor nem...

Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higyjetek Ő benne, hanem hogy szenvedjetek is Ő érette:

Filippibeliekhez írt levél 1. fejezet 29. verse

Isten tervei a legjobbak számunkra! Sokszor gondolkoztam én magam is azon, hogy biztosan jól látja ezt az Úr? Miért enged meg ezt vagy azt, hogy bekövetkezzen? Az embernek vannak tervei, vágyai, és ezeket elgondolva kitalálunk magunknak egy szép életutat, amely által megpróbáljuk elérni kitőzött céljainkat, aztán amikor ez nem sikerül akkor teljesen el vagyunk veszve, és kétségbe vagyunk esve, hogy ez miért történt.

„Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.” 

Zsidókhoz írt levél 12:1

Mi lesz? Hogyan lesz? Hogyan fogom megoldani, megélni, tülélni? Hogyan fogom venni az akadályokat, az újat, azt, amiben még nincsen tapasztalatom? És mi lesz, ha nem sikerül, ha nem úgy sikerül, ha kudarcot vallok? 

Ismerős kérdések, ugye?

„Erre ezt mondta az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat.”

Jób könyve 1:8

A minap vendégek voltak nálunk. A közös ebéd után kisfiam számára a délutáni alvás ideje jött volna el, mi pedig egy jó társasjátékba kezdtünk volna bele.

Csillogott fiam szeme, amikor feleségem megkérdezte, hogy nincs-e kedve alvás előtt részt venni a játékban.

„Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.”

Gal 2:20

Sok ember szeretne egy új életet és ennek számtalan oka van. Egy azonban közös bennük: gondjuk volt a régivel. Akárhogy is, a Biblia felkínál egy lehetőséget az újrakezdésre, egyetlen, valóban lehetséges megoldást. Kérdés, hogy szeretnénk-e?

Jézus így szólt hozzá: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”  

János evangéliuma 20:29

Ábrahám nem látta Kánaánt, sőt az övé sem lett, hanem jövevény és vándor maradt egész életében ott, az Úr is csak 400 évvel későbbre ígérte meg neki azt a földet - nem látott, mégis hitt.

Ábrahám engedelmes volt, amikor Isten Izsákot kérte égőáldozatul - akkor, amikor már nem volt pótgyereke sem, mert Izmaelt elküldte a pusztába.

Nagyon sok beteg ember él körülöttünk. Te is, én is hordozunk betegségeket, igaz? Vagy a vérnyomás, vagy a cukor, a stressz vagy a koleszterin… Nincs egyetlen teljesen egészséges ember sem.  Ma reggel ezt olvastam:

„…Imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Az igaz ember könyörgésének nagy ereje van!”

Jakab 5:16.

Mire jó a fenti Ige – imádkozzatok egymásért?

-          Amíg Érted imádkozom, a Te gondjaidat helyezem előtérbe, az enyéim eltörpülnek.

„Legyen bár olyan teljes a hitem, hogy hegyeket mozdíthatok el, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok.”

1 Kor 13:2b

Ahogy közelednek az ünnepek, vigyáznom kell, hogy ne gondolkozzam felületesen a szeretetről. Néha olyan magas szeretetmércét állítok a karácsony elé, hogy a végén csak csalódottságot és ingerültséget érzek. Veled történt már ilyen?

„Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:1-2 

Senki sem kárhoztat téged. Bármit tettél, feloldozást kaptál, mert Ő magára vállalta az összes eddigi és ezutáni őrült döntésedet, elhamarkodott lépésedet, durva szavaidat, hazugságodat és önzésedet, Isten nélküli létedet.

„Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.”

37. Zsoltár 5-6. verse

Ez egy olyan zsoltár, aminek egyes részleteit nagyon gyakran felírják egy-egy üdvözlő kártyára, vagy éppen, amikor jókívánságunkat akarjuk kifejezni. Azért választjuk ezt a zsoltár részletet, (és érdemes elolvasni a korábbi verseket is) mert úgy érezzük ezek az élet valamennyi területén olyan aranymondatok, amelyek átsegítenek bennünket az élet bármelyik szakaszán.

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged.”

Zsoltárok könyve 130:3-4

Ma nem akarok a bűnről írni. Ma nem szeretném, ha arra koncentrálnál,helyette összpontosítsd figyelmedet inkább másra! Hiszen tisztában vagy vele, mennyi őrültséget követtél már el. Tudod nagyon jól, milyen érzés a bűntudat, és volt már nem egyszer, amikor mélyen megbántad, amit tettél.

"Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.

Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg."

(MBT Újfordítás)

Zsoltár 22,5-6

Atyáink hitével kapcsolatban a reformáció egyik kiemelkedő eseménye jut eszembe, amiről így ír E. G. White:

"A német keresztény fejedelmek tiltakozása az 1529-es speieri országgyűlésen az egyik legszebb bizonyságtevés volt a reformáció mellett. Ezeknek az embereknek - Isten embereinek - a bátorsága, hite és állhatatossága kivívta a gondolkozási és lelkiismereti szabadságot a következő századok számára.

Jóval elmúlt éjfél. Párod a volánnál. Mindenáron el akarjátok érni úti célotokat. Néha megbicsaklik a feje. Erőt vesz rajta a fáradtság, az álom. Te hol beszélsz hozzá, hol megszorítod a kezét, bekapcsolod a rádiót, vagy épp elkiáltod magad: Ébresztő!!!

Ha igazán szereted őt, ha fontos neked, ha nem vagy közömbös iránta, akkor bizony néha szükség van helyreigazításra, bátorításra, ébresztésre!

Apropó: helyreigazítás. Itt ugyanaz a szó szerepel, mint amikor a kificamodott vállat egy hirtelen rántással helyre teszik.

Újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.

Efézusiakhoz írt levél 4. fejezet, 23-24. vers

Szeretjük az új dolgokat, mert az újdonságnak varázsa van, felfedezni valót hordoz magában. De miközben meglepjük magunkat vagy egymást új eszközökkel, tárgyakkal, készülékekkel, gondoltunk-e már arra is, hogy mi lenne, ha egyszer mi magunk újulnánk meg és változnánk meg előnyünkre, meglepvén ezzel egymást és magunkat?

"A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg."

ApCsel 17,30

Hétköznapi értelemben a tudás nem más, mint a tanulás során, vagy a tapasztalatokból összefüggések tudatos felismerésével szerzett ismeret. De bizonyos értelemben az elsajátított képességeket és azok gyakorlatát is tudásnak nevezzük. Leszögezhető, hogy az ember leginkább ez utóbbinak, a gyakorlati tudásnak hasznát véli látni leginkább.

„Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.”

Zsoltárok könyve 41:2 

Egyszer olvastam egy történetet egy vallási vezetőről és a tanítványáról. A tanítvány egy nap elpanaszolta minden búját-baját mesterének. Saját életét egy csődtömegnek ítélte meg, és úgy érezte, nem bírja már tovább. Túl sok rossz dolog történt vele túl kevés idő alatt, és semmi kiútat nem lát a gödörből. 

A mester türelmesen végighallgatta, majd kezébe vett egy poharat, megtöltötte vízzel, belekevert egy evőkanál sót, és átnyújtotta a tanítványának. 

- Idd meg, fiam!

"Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk."

Róma 14,7-8

Tulajdonomként tekinteni a másikra egy párkapcsolatban nem túl szerencsés dolog - és még enyhén is fogalmaztam. Senki sem birtokolhatja a párját, nem uralkodhat felette, nem tehet vele azt, amit akar, hacsak (és ez itt a lényeg!), hacsak a másik is pont azt nem akarja.

Aki bölcs, belátja ezeket, aki értelmes, az megérti. Mert egyenesek az ÚR útjai, az igazak járnak rajtuk, a vétkesek elbuknak rajtuk.

Hóseás 14:10

Nem könnyű az életben úgy általában, de az egyes élethelyzetekben sem megtalálni a helyes utat. Egy pár évtized és jó néhány összegyűjtött seb után a legtöbben eljutunk erre a felismerésre.

Az "izmusok", filozófiai irányzatok, sőt maguk a vallások jó része sem tud érdemi eligazítással szolgálni.

"A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét."

Lukács 11,34

Vajon kinek hazudunk többet? Másoknak vagy önmagunknak?

Azt hiszem többnyire nem szánt szándékkal tesszük ezt. Hazugságaink gyökerénél a leggyakrabban félelmeinkkel találkozunk. Félünk attól, hogy mit fog szólni a környezetünk, mi lesz a következménye annak, amit tettünk.

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.” Zsolt.23,4.

Sétálok egy gyönyörű réten, ahol a madarak énekelnek, a virágok árasztják magukból a finom illatot, csodálatosan ragyog a nap és minden oly jó! Sikerülnek terveim, sőt még titkos reményeim is!

Az élet szép! Minden rendben van körülöttem! Isten szeret engem és családomat is megáldja!

"Mivel még nem teljesedett be az ő nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon erről.

Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.

Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta: "Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére".

Zsidókhoz írt levél 4:1-3 

Valakiknek ígéret adatott, de nem értek vele semmit, mert engedetlenek voltak.

„Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!”

Zsoltárok könyve 42:12

Igen, könnyű kétségbeesni. Talán a legkönnyebb válasz a bajban. Kapsz egy rossz hírt, vagy még ez sem jutott el hozzád, csak az az idegtépő csend vesz körül, amikor nem tudsz mást tenni, mint várni és várni. 

Ekkor egy kis vezérhangya keresztülrágja magát a józanság védőbástyáján. Csak egy apró gondolat, ami átfért a szűk résen.

Képzeld el, egy reggel arra ébredsz, hogy azt álmodtad, hogy az éjszaka pikk-pakk, tuti keresztény lettél.

Ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Aztán megmosakszol, és belebotlasz egy este ottfelejtett piszkos zokniba, amit a férjed a szennyes tartó helyett a szőnyeg közepére helyezett és egyetlen pillanat alatt eltűnik kereszténységed. Hát a Te Alkotód nem így dolgozik!

Isten próbákat enged életedbe, hogy igazi krisztusi jelleműre formálódj.

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”

Pál levele a filippiekhez 2:3-4

Bekapcsolod a tv-t, hogy megnézd a híreket, de undorral fordulsz el az egésztől néhány perc múlva. Napról napra foszlik szét a szép álom a szíved mélyén, mert nem olyan a világ, amilyennek te elképzelted.

„Nagy örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle megpróbáltatás ér.”

Jakab 1,2

Jól tudok pakolni. Amikor az autó csomagtartójába kell préselni a csomagokat, amikor a hűtő polcán kell mindennek helyet találni, ez a feladat az enyém. Tudom, hogy viszonylag kis helyre is sok minden elfér, csak a sorrend, a holmik formája a lényeg. De mennyi teher fér el az ember vállán?

Amikor úgy érezzük, hogy a világ is összeesküdött ellnünk, amikor nagyon nehéz, vajon akkor is optimisták lehetünk?

A te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.

Mk 5:34

Mindenki tudja, hogy a hit fontos, hiszen „hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni” (Zsid. 11:6). A Biblia szerint hit által igazulunk meg, és hit által olyan dolgok történnek meg, amelyek hit nélkül nem történhetnének meg – l. a Zsidókhoz írt levél 11.

„Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.”

(Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 3. vers)

Amikor a középiskolában jobban belemerültünk történelemből az ősrobbanás, és a törzsfejlődés tárgyalásába, irodalomból pedig a Biblia taglalásába, akkor gondolkodtam el igazán azon, hogy mi az igazság az eredetünket illetően: Teremtés vagy evolúció, esetleg a kettő sajátos elegye?

"Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Máté evangéliuma 6:33-34

Tervek, előrelátás, szervezés, előtakarékosság, életmenedzsment – fogalmak, melyek nem csak az üzleti világban, hanem egyházi szinten, iskolákban, valamint a családi, illetve magán életben is központi helyet foglalnak el.

Szemünk sok dolgot elárul. Néhány betegségre is lehet következtetni a szembe nézve, de lelkileg is egy tükör. Összegyűjtöttem néhány szemmel kapcsolatos szólást, közmondást.

Íme:

Több szem többet lát. Amit a szeme meglát, a keze nem hagyja ott. Szép a szeme, de ördög a szíve. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem. Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Szemet szemért, fogat fogért.

„Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.”

(Ézsaiás könyve 42. fejezet 2-3. vers.)

E negyedévi bibliatanulmányunk, - mely Isten missziónáriusairól szól, akik néha vonakodva (Jónás), néha tele kételyekkel, előítéletekkel (tanítványok) végezték szolgálatukat, - felvetett bennem egy kérdést:

Ha Jézus előre tudta, hogy nem tudunk tökéletes munkát végezni, miért bízta mégis ránk emberekre és nem például az angyalokra az evangélium hirdetését?

"Ha a nyomorúság idején gyenge vagy, kevés az erőd."

Példabeszédek könyve 24. fejezet 10. verse

A legtöbbször a nyomorúságot az anyagi javakkal hozzuk összefüggésbe: Nem gondolunk az emberben dúló belső harcokra, amelyek nyomorúsághoz vezetnek, és legrosszabb esetben még halálba is taszítanak egyeseket, vagy ugyanúgy elfelejtkezünk a fizikai nyomorúságról. Észrevétlen támad, és halált is okoz.

Megkérdezhetjük magunktól, hogy a három közül valamelyik érint e bennünket?

„Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint emberben bízni. Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni.”

Zsoltárok könyve 118. fejezet 8-9. fejezet

Elmesélem egy gyerekkori élményemet. Tél volt, és akkoriban (nem volt azért az olyan rég) még nagy telek voltak, vagyis sok hó hullott.

Általános iskolás voltam, éppen akkor mentem felső tagozatba. Az iskola udvarán a nagyok (ezek voltak a hetedik nyolcadikos osztályosok) egy erődöt építettek, ahonnan dobálták a kisebbeket, vagyis minket.

"Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait."

Zsidók 4,12

Az Ige él

Bár a nyelvek, amiken írták, a héber, a görög, a latin, az arám ma már csak holt nyelvként létezik Isten szava mégis él. Él, mert a holtnyelvekből átfordították  a mai nyelvekre és azokban él tovább. Méghozzá nem is akárhogyan, kultúra teremtő módon.

„Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt.”

Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 5:15

Jó, nem akarod visszafizetni. Nem akarod teljesen visszafizetni. Nem akarsz tenni ellene semmit, csak váljanak el az útjaitok, ne kelljen vele soha többet találkoznod az életben. De az élet fizessen neki mindent vissza. Na jó, lehet, hogy ez így túlzás, te ezt nem kívánod, de ha mégis történne valami hasonló, nem sajnálnád.

„Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.”

Ézsaiás könyve 65:17

Nehéz hetet hagytál magad mögött, és tudod, a következő sem lesz könnyebb. Fáj a szíved, talán búcsúznod kellett valakitől, esetleg túl rossz híreket kaptál attól, akit nagyon szeretsz. Talán a munkahelyedet veszítetted el, vagy még megvan, ám túlságosan embertpróbáló az a 8-10-12 vagy ki tudja, hány óra, amit bent kell töltened.

„Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.”

Pál levele az efézusiaknak 4:1-3

Efézusban – ahol Pál gondolatait fölolvasták – ismert volt egy régi történet. Krisztus előtt a 4. században élt a városban egy ember, akit Hérosztratosznak hívtak.

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.”

Máté szerinti evangélium 5:3

Miért van az, hogy a leggazdagabb emberek a legboldogtalanabbak? Miért azok unatkoznak a leginkább, akiknek a legtöbb szabadidejük van? Miért a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokban van a legtöbb depressziós, és ezekben a legnagyobb a környezetszennyezés?

Nem fordítva lenne logikus?

Ha az élet „mély igazságait” akarjuk megérteni, akkor félre kell tennünk az úgynevezett „logikus” gondolkodásmódot.

„De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét.”

Jeremiás könyve 17:7-8 

Bizol bennünk. Még akkor is, ha nagyon sokszor nem érted, miért történnek körülötted és veled olyan dolgok, amiket nem tudsz felfogni, és amik talán nem tűnnek mindig a legjobbnak.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.”

Máté evangéliuma 11. fejezet 28-30.

Tizenéves koromban sok cserkésztáborban vettem részt.

„Minden tiszta a tisztának, de a fertőzötteknek, és hitetleneknek semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük beszennyeződött. Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek, és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.” 

Titus 1:15-16

Az Egyszerű fordítás Bibliában ez így olvasható: „A szellemileg tiszta ember számára minden étel és egyéb dolog is elfogadható. Azonban a romlottaknak és hitetleneknek semmi sem tiszta, mivel gondolkodásmódjuk és lelkiismeretük is megromlott.”

 A William Mac Donald’s kommentár kifejezetten a disznóhús megevésére vonatkoztatja ezt az igét.

„Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!”

 (Máté evangéliuma 28. fejezet 20. vers)

A Szentírásban úgy olvassuk, hogy Jézus, a feltámadása után még negyven napig együtt volt tanítványaival. Tanította őket Isten országának dolgaira, majd arra kérte őket, hogy a Szentlélek kitöltéséig még maradjanak Jeruzsálemben, viszont utána menjenek el és tegyenek tanítvánnyá minden népet, (Apcsel.1:3-8; Máté 28:18-20) s Ő velük lesz mindig a világ végezetéig.

„Az Úr azt mondta Sámuelnek: Ne nézd külsejét, se termetes növését, mert én megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember. Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.”

1Sámuel 16:7

Legtöbbször úgy találkoztam ezzel az Igével, hogy milyen jó, mert Isten a szíveket látja, Őt nem lehet megtéveszteni, ismeri a legrejtettebb jó és rossz tulajdonságainkat is.

Ma azonban gondolkozzunk el kicsit az első mondatrészen.

Képzeld el, hogy egy nagy házban élsz. Azonban ez a ház körbe van kerítve. Magas kőfallal, szögesdróttal, homokzsákokkal, kőhalmokkal… Bent élsz, és azt mondod. A magam ura vagyok! Nekem aztán nem parancsol senki! Azt teszem, amit akarok, és amihez kedvem van! Önző vagy, és mindenben csak magadra gondolsz.

Nagyképűen lenézel mindenkit, aki házad közelébe merészkedik. Istenre sincs szükséged, hisz saját erődből építetted fel házadat, nincs szükséged holmi segítőkre.

Akkor kiáltott Asa az Úrhoz, az ő Istenéhez, és mondta: Ó Uram, nincs különbség előtted a sok között és az erő nélkül való között, hogy megsegítsed! Segíts meg minket, ó mi Urunk Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! Ó Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erőt. 

Krónikák 2. könyve 14:11

Asa király a déli országrészben uralkodott, miután az ország Salamon uralkodása nyomán kettészakadt.

„A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Úr a magasságban.”

Zsoltárok könyve 90:4

Vannak körülöttünk olyan dolgok, amelyek félelmet ébresztenek bennünk? Bizonyára mindannyiunk életében vannak ilyenek. Van, aki a kutyáktól fél, mások a betöröktől, de az is lehet, hogy betegségektől rettegünk. Leginkább az ismeretlentől félünk.

„Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik. Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmagoknak törvényük: Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.”

(Rómabeliekhez írt levél 2.

"Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." Ézs 40, 29-30

Ha valaki átélte már, hogy milyen az, amikor Isten szól hozzá, akkor az tudja, hogy nincs ennél felüdítőbb érzés itt a földi életben.

"Én bizalommal vagyok irántatok az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni; de aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az."

Pál levele a galatákhoz 5:10

Nem ellenőrizheted le mindig. Nem állhatsz a háta mögött, lesve minden mozdulatát. El kell engedned, mert felnőtt, nem sajátíthatod ki örökre. A Te időd lejárt, mostantól abban bízhatsz, amit eddig megtanítottál vele.

"Hadd halljam meg, mit hirdet az Úristen! Bizony békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok"

Zsoltárok könyve 85.9

Békesség - ebben a egy szóban benne van az egész evangélium. Isten egyoldalúan békejobbot nyújtott az embernek, (vö. Ésa. 27.4-5, Ésa. 53.5, 2Korinthus 5.18-21) és felkínálja békességének szövetségét. Megismertet az ő békéjével, amely az igazság és megtérés gyümölcse (l. Ésa. 32.17). Olyan béke ez, amelyet semmi nem tud pótolni vagy helyettesíteni, s amelyre szüksége van az emberi szívnek.

„Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket.” 

Ézsaiás 35:3

Ez a feladatunk és kiváltságunk egymás életében. Így tudjuk kifejezni Isten iránt a hálánkat és szeretetünket életünkért és mindazért, amit értünk tett és tesz (vö. 1János 3:16, 4:9-12). 

Mindannyian hatunk a környezetünkre, a befolyás pedig hatalom, akár jóra, akár rosszra használjuk azt. Miért ne élhetnénk akkor jól ma ezzel a hatalmunkkal?

„Ne szégyenkezzenek miattam, akik benned reménykednek, Uram, Seregeknek Ura! Ne érje gyalázat miattam azokat, akik hozzád folyamodnak, Izráel Istene!”

Zsoltárok könyve 69:7 

Túl könnyen általánosítunk. Te is, én is. Találkozunk egy emberrel, aki egy bizonyos országból jött, egy adott vallási háttérrel és szociális státusszal rendelkezik. Szerzünk vele egy kevésbé jó tapasztalatot, és rögtön levonjuk a tanulságot.

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.”

 (23. Zsoltár 4. vers)

Egy felmérés szerint az emberek 25%-a 40 évesen teszi először komolyabban mérlegre az életét, újrafogalmazza céljait, vágyait. A 60 éveseknek már 50%-a, azaz fele gondol gyakran a továbbélés esélyeire.

„A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok hallatszottak a mennyben, amelyek ezt mondták: A világ felett a királyi uralom a mi Urunké és az Ő Krisztusáé lett, aki örökkön örökké uralkodni fog.” 

Jelenések könyve 11. rész 15. vers

Jelen pillanatban a világunk feletti uralom Sátáné. Ő bitorolja ezt a földet már 6000 éve. Azonban Jézus, az Ő drága vérén megvásárolta, azonban még egy kis idő kell, hogy végérvényesen átvegye azt.

„Bizony igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.”

Zsoltár 11:7

Vajon, ha egy nap végén átgondolnánk tetteinket, mindegyikről elmondható lenne, hogy igaz és egyenes?

A bennünket körülvevő világ sokszor nem az, és ez ránk is hatással lehet.

Tegyük fel, hogy megígérünk valakinek valamit annak tudatában, hogy becsületes, tettei egyenesek, igazak. Nagyon rövid időn belül kiderül, hogy még sincs így.

Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. 

Zsoltár 29,11 

Előbb-utóbb mindannyian elfáradunk, néha belefáradunk az életbe. Szükségünk van feltöltődésre, megújulásra. Hol találjuk meg ennek forrását? Szórakozásban, bulizásban?

A hétköznapok egyhangúságát kétségkívül megtörhetjük így, de többnyire fáradtabbak vagyunk, mint előtte, s gyakran szenvedélyek fogságában találjuk magunkat rövid időn belül… El kell döntenünk tehát, hogy csupán kikapcsolódást vagy ennél többet: felüdülést keresünk-e?

A napokban olvastam egy történetet egy hölgyről, aki egyszer hallott Jézus feltámadásáról, és ez olyan mélyen megérintette, hogy szinte nem tudott másról beszélni. Minden ismerősétől, barátjától, rokonától megkérdezte, hogy ismerik-e a húsvét történetét, és már mondta is, hogy mi az a történetben, ami őt rendkívül szíven ütötte.

Olyan meggyőzően és szeretettel beszélt Jézus golgotai áldozatáról, határtalan szeretetéről, hogy mások szíve is megnyílt, és kezdték más szemmel nézni a világot.

„De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.”

(Timótheushoz írt második levél 4. fejezet 5. vers)

Pál apostol ezen levele, olyan, mint egy végrendelet, melyben többször felhívja ifjú munkatársának figyelmét az utolsó idők kihívásaira, kísértéseire, tévtanításaira;

„lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői.

„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.”

Zsoltárok könyve 46:11

„Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.” (Prédikátor 3:7) Megvan az ideje annak, hogy nagy, kemény szavak hangozzanak el, megvan az ideje a prédikációknak, a csoportos eszmecseréknek, a kultúrált vitáknak, amikor mindenki bátran elmondhatja a véleményét, és a felek ezután is tisztelik majd egymást.

„Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.”

 (Korinthusbeliekhez írt első levél 6. fejezet 19-20. vers)

Nemrég az interneten olvastam egy érdekes hirdetést. „X utca y számú ház elől eltulajdonított z márkájú kerékpáromat, 100.000Ft-ért visszavásárolnám…”

Aztán elgondolkodtam, azon, hogy mi visz rá valakit, hogy az elvileg tulajdonában levő, használt, sőt azóta talán már sérült biciklijéért ismét ennyi pénzt adjon, ahelyett, hogy egy új kerékpárt vásárolna?

„Seregek Istene, állíts helyre minket, ragyogtasd ránk arcodat, hogy megszabaduljunk!”

Zsoltárok könyve 80:8

Talán te is voltál már úgy, hogy ha otthon valami elromlott, és először megpróbáltad te magad megjavítani (ha férfi vagy biztos volt ilyen). Lehet az egy tönkrement háztartási gép, műszaki cikk, vagy a gyerek valamelyik játéka. Forgatjuk, nézegetjük, szétszedjük és összerakjuk (vagy nem), aztán végül mégiscsak elvisszük a szakszervízbe, hogy javítsák ki a hibát, amit még lehet, hogy mi is csak tetéztünk.

„Áldott legyen az Úr! Napról napra gondoskodik rólunk szabadító Istenünk!” 

Zsoltár 68:20.

Mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál!

 Vörösbegy és a veréb beszélgetnek

titkairól az emberi életnek.

Vörösbegy kérdez: "Fel nem foghatom,

mért hajszolják magukat úgy agyon

az emberek! Van bajuk, gondjuk annyi,

nincs idejük örülni, hálát adni!

Meg tudod ezt a kérdést oldani?"

"Sajnos nem lelek nyitjára az oknak,

mért küszködnek, gyötrődnek, panaszkodnak,

mért - szólt verebecske -, csak azt sejthetem,nincs oly jó soruk, mint neked, s nekem.

"URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég."

Zsoltár 119,89 (MBT)

Bár légszennyezéssel tönkretesszük a saját atmoszféránkat, bár az általunk kidobott űrszemét veszélyessé teheti a Föld közeli pályákat is az űrben, az általunk még be nem járt területek érintetlenek és változatlanok nagyon-nagyon régóta. A világmindenség szilárdan és érintetlenül létezik teremtésétől kezdve mostanáig. Isten bölcsen elzárt bennünket az el nem bukott világoktól.

"Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet."

Zsoltár 94,19

Középiskolásként egyik kedvenc képregényemben a gallok, akik egyébként rettenthetetlen és bátor harcosok voltak, amiatt aggódtak csupán, hogy nehogy fejükre szakadjon az ég.

Holott az egész akkori világukat és országukat meghódította a Római Birodalom, csak épp az ő falujukat nem.

De most komolyan, voltunk már úgy, hogy valami olyan miatt aggódtunk, amit nem tudtunk már abban az adott helyzetben befolyásolni?

Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

Zsoltár 46:2

Mindannyian biztonságra, védettségre, oltalomra vágyunk, ami természetes. Azonban éppen a mi világunk képes ezt a legkevésbé megadni: tele van nyomorúsággal, veszélyekkel, fenyegetéssel, és még ott is ki vagyunk szolgáltatva a gazdasági és társadalmi folyamatoknak és ezzel együtt a létbizonytalanságnak, ahol éppen nem pusztítanak háborúk vagy természeti csapások (éhínség és más katasztrófák).

„Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségükben halnak meg.”

 (Példabeszédek könyve 10. fejezet 20-21. vers)

A Szentírás több írója előszeretettel használja a bölcs-balga ellentétpárt. Viszont itt, az általános vélekedéssel szemben, a bölcs kifejezés nem a magasan iskolázott, vagy a kimagasló IQ-val rendelkező személyt jelöli, minthogy a bolond sem az értelmileg korlátolt, sérült emberek jelzője.

„Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberekben bízni. Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni.” 

                                                                 Zsoltárok könyve 118:8-9

Ma reggel vigyük Jézus elé terheinket. Tegyük le lábai elé azt, ami fáj, amit úgy érzünk, nem tudunk elhordozni, azt ami könnyeket csal a szemünkbe.

Vannak emberek, lehet, te is közéjük tartozol, akik szeretnek óracsörgés után még kicsit lustálkodni, szunyókálni. Nincs is ezzel semmi gond, ha nem az utolsó pillanatra állítottad be a jelzőórát. Azonban, ha azonnal ki kell pattannod az ágyból, akkor meg kell tenned!

Pál is erre figyelmeztet az alábbi Igében:

„Mindezt tegyétek meg, mert tudjátok az időt, eljött az óra, hogy az álomból felserkenjünk, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.

„Keressétek az Urat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényeit! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az Úr haragjának napján!”

Zofóniás könyve 2:3

"Valami elgurult valahová." - mondta egyik nap a kislányom, miközben a buborékfújó kupakját piszkálta, a benne lévő golyó pedig kipottyant belőle, és eltűnt valamerre az autó gyermekülésének  rejtett zugaiban.

,,...jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.''

Máté evangéliuma 6:8

Ha nem vigyázunk, akkor az imáink egy bevásárló listára vagy kívánságlistára fognak hasonlítani: Felsoroljuk Istennek, hogy mi mindent szeretnénk elérni, mi az ami aggaszt bennünket, vagy éppen mit szeretnénk, ha megoldana helyettünk, mert mi nem vagyunk rá képesek.

Amikor imádkozni készülünk, érdemes tudatosan felidézni azt a nyilvánvaló igazságot az emlékezetünkben, amire Jézus fenti félmondata hívja fel a figyelmünket: Isten a képességeinél fogva mindent tud, mindent lát és mindent ismer, a mi kis életünk minden mozzanatát is beleértve.

„Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.”

Pál levele az efézusbeliekhez 3. fejezet 20-21. vers

Néha van olyan nap az életünkben, amire csak annyit tudunk mondani, hogy jobb lett volna, ha meg sem történik.

Amikor gyermekeink egy év körüliek voltak, elérkezett az idő, hogy megtanuljanak járni. Egyikünk elindította, hátulról óvón tartva kezét, másikunk várta, kitárt karokkal. Közben hívtuk felénk. Egy-két bátortalan lépés után földre huppant a kis drága.

Aztán feltápászkodott, és kezdődött minden előröl. Megfigyeltük, hogy legtöbbször akkor esett el, ha lefelé nézett, ha elveszítette a szemkontaktust.

"Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek."

Péter első levele 3:9

Dermesztő hideg volt azon az 1569-es februári éjjelen. Dirk Willems összekötötte cellájában a lepedőket, az erős vasrácshoz erősítette, kidobta az ablakon, majd merészen ő maga is kimászott és óvatosan ereszkedni kezdett a várfalon lefelé.

„Maga a Lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk.”

Róma 8:16 (Neovulgata)

Volt egyszer egy asszony, akiről szomszédja azt állította, hogy a csecsemője nem az övé. A vádló úgy érvelt, hogy reggel, mikor fölébredt, a mellette fekvő baba halott volt, ami csak úgy lehetett, hogy a bevádolt asszony éjszaka agyonnyomta csecsemőjét, majd mikor észrevette, kicserélte a szomszéd babájával.

„Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.”

 (Ézsaiás könyve 41. fejezet 10. vers)

Felmérések szerint ma a legtöbben a haláltól, az egyedülléttől, a háborútól, terrortámadásoktól, szellemektől, különböző állatoktól (hüllők, rovarok), zárt helyektől, magasságtól, sötétségtől, a víztől, kudarctól, szerepléstől, elutasítástól, és a betegségtől félnek.

„A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.”

Példabeszédek könyve 15. fejezet 4. verse

Milyen igaz! A szelíd szavak az emberre megnyugtatóan hangzanak, míg a rosszindulatú megjegyzések összetörik az embernek lelkét.

Mégis melyikből hallunk többet? Napjainkban a farkas törvények dominálnak. Az erősebb, a hangos beszédű, a durva megjegyzéseket mondó ember előbbre jut, mint az aki szelíd szóval beszél embertársaihoz.

Sokszor hallottam is, meg jó néhányszor odaírtam a születésnapi köszöntés végére. Zsoltár 37:4. „Gyönyörködj az Úrban, és megadja neked szíved kéréseit!” De mit jelent „gyönyörködni az Úrban”?

Ma reggel elgondolkodtam ezen, és eszembe jutott egy kedves ismerősöm, akinek kisfia született pár hete. Ilyeneket mond: „Nem győzünk gyönyörködni benne! Azok a formás kis talpacskák, pici ujjak, reggeltől estig tudnánk találni valamit, ami olyan melegséggel tölt el.

„Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!”

 (Ézsaiás könyve 53. fejezet 4-5. vers)

Sokan vitatkoznak azon, hogy Jézus mennyiben azonosult velünk bűnös földi emberekkel, s vajon tényleg átélte-e a kísértés minden válfaját. Mert ha nem – állítják némelyek – akkor mi módon tud teljesen együtt érezni velünk!

“A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” 

Pál levele a rómaiakhoz 15:13

Veszekedés, harag, félelem, baleset, egyedüllét, fájdalom, betegség, halál, gyász, s még folytathatnánk azok sorát, amelyek feldúlttá teszik szívünket. Hol ezzel, hol azzal kell szembenéznünk, ki ezzel, ki azzal küzd. De mindannyiunkat megpróbálnak. És valljuk be őszintén, nem jó érzés az, amikor zaklatottak vagyunk.

"Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok."

Péter első levele 5:6-7

Egyedül laktam, vizsgára készültem, nem volt felesleges percem sem. Ettem valamit, de olyan jó lett volna valami sütemény. Nem imádkoztam érte, mert vehettem volna, de inkább tanultam tovább. Csengettek. Beengedtem. "Csak erre jártam, és hoztam neked pár szelet süteményt." Pedig ő nem tudta, hogy én éppen süteményt szerettem volna...

„Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje; így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket.

„Egy másik alkalommal így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

Jn 8,12

Megint rám tört az a nyavalygó érzés… nem vagyok elég szép, nem vagyok elég jó. Heteken át elégedetlen voltam magammal minden téren: nem vagyok elég jó anya, nem szolgálok eleget a gyülekezetben, nem osztom be megfelelően az időmet, nem jól szervezem az életemet.

Könyörögtem Istennek, szabadítson meg ettől a bizonytalanságtól.

„Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.”

Ézsaiás könyve 12:2 

"Elfáradtam!" - szól hozzánk a kislányunk, és kezeit kitartóan felfelé emeli. Még párat közelebb lép felénk, keze még mindig a magasban, és jön az újabb nyomatékosítás, "hoppá, hoppá!". És mi felvesszük, amíg bírjuk. Ölbe, hátra, nyakba, ahogy épp kézre áll, és megyünk tovább együtt, egy emberként az úton. 

Ma reggel Isten is ilyen őszinte megnyilvánulást szeretne kapni tőled.

"Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?"

János evangéliuma 11. fejezet 25-26.vers

Az élet egy lehetőség! Bizonyára hallottuk már ezt a mondást, és így vagy úgy értékeltük is magunkban. De hogyan kapcsolódik az élet a hitet vagy fordítva? Mi történik akkor, ha valaki elveszti az életbe vetett hitet?

Kedves olvasó! Érezted már úgy magad, hogy elvesztetted a hitedet és a remény gyertyája is csak pislákolt számodra?

Boldogok, akiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.

(Máté evangéliuma 5,8)

Énok, háromszáz évig törekedett szívének tisztaságára. Vágyott arra, ennyi időn keresztül is, hogy a mennyei Atyával lehessen. Vágyunk arra, hogy mi is a mi Atyánkkal lehessünk? Akkor meg kell tanulnunk tiszta szívűeknek lenni. Az ígéret csodálatos: akik ilyenek, meglátják Őt.

Ha Jézus azt mondja, hogy a tisztaszívűek meglátják Istent, akkor ez azt jelenti, hogy akiknek nem tiszta a szíve, azok nem.

„A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.”

 (Példabeszédek könyve 10. fejezet 12. vers)

Aki ismer, tudja, hogy kicsit maradi módon, meg azért is, mert jobban szeretem a beszélgetős műsorokat a popzenénél, nálam, akár a kocsiban, akár otthon, még mindig az MR1 szól. Így hallgattam nemrég a Válaszutak című, fiatalokról szóló műsorban egy riportot, ahol arról kérdeztek kamasz fiúkat és lányokat, hogy milyen jó és milyen rossz jellemtulajdonságaik vannak.

Volt négy barát. Rengeteg közös élményük volt már. Szerettek másokon segíteni. Megtudták, hogy azon a napon Jézus az ő városukba érkezik. Sőt, már meg is érkezett.

A szemfülesek bementek vele a házba, és köréje ültek. Jézus tanított. A hallgatók meg csak jöttek és jöttek. Már nem fértek el a házban. Az ajtón kívül álltak, illetve hallgatták az ablakon keresztül tanításait.

A négy barát is elindult. De előbb még tettek egy kanyart.

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Máté szerinti evangélium 20. fejezet 28. vers

Azon gondolkodtam, hogy az emberek miért töltene olyan sok időt azzal, hogy másokat nézegetnek az interneten? Úgy gondolom, hogy ilyenkor mindenki fontos lehet. Mindenki főnöknek érezheti magát. Elmondhatja valakiről, hogy nem tetszik, vagy kifejezheti tetszését, véleményeket mondhat el a háta mögött, vagy választhatja az online konfrontációt.

„Vedd azért szívedre és lelkedre e szavaimat, és kösd azokat jegyül a kezedre, és homlokkötőkül legyen a te szemeid között; És tanítsd meg azokra fiaidat, beszélj azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel, és mikor felkelsz. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra.”

Mózes 5. könyve 11. rész 18-20.

A hébereknél az egyik legnagyobb érték a gyermek volt.

Állandóan visszatérő kérdés – Hogyan nevelhetném JÓL gyermekemet? Rengeteg neveletlen vagy éppen „elnevelt” gyerekkel – később felnőttel találkozunk életünk során. Mi a hiba? Hol rontottuk el? Hogyan lehetne még valamit korrigálni? Összeegyeztethető-e a szeretet a fegyelmezéssel? Milyen fegyelmezési formákat gyakoroljunk – gyakorolhatunk?

Három kulcsszó a neveléshez:

= Következetesség

= Fegyelmezés

= Szeretet

Sok embernek nehézséget okoz a gyermekek fegyelmezése.

"Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen."

Máté 26,41

Az élet - mindenki tudja - nem csak szép dolgokból, jó napokból áll.

Az élet sokszor nehéz, tele van megpróbáltatásokkal, ami próbára teszi az erőinket testi és lelki értelemben egyaránt. Azért, hogy felkészültek legyünk, azért, hogy helyt tudjunk állni sok mindent teszünk. Például gyermekkorunk és ifjúságunk másról sem szól, mint arról, hogy készülünk a nagybetűs Életre.

„A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!”

Példabeszédek 30:8-9

Minden ember ismeri, sőt igaznak is tartja a mondást: „A pénz nem boldogít!” Aztán viccesen hozzátesszük: „azért jó, ha van!” Vagy, ahogy mostanában olvastam egy közösségi oldalon: „A pénz nem boldogít!

„Ő pedig ezt mondta nekik: "Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok!" Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt.”

János 21:6

Jézus feltámadása után Péter javaslatára a tanítványok visszatértek a régi hálóhoz. Ott folytatták az életüket, ahol elhívásuk előtt abbahagyták. Mintha nem is találkoztak volna az Úrral, mintha a három és fél év meg se történt volna.

"Jézus pedig azonnal kinyújtva kezét, megragadta őt, és mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?"

Máté 14.31

Hányszor mondtuk szüleinknek vagy hallottuk gyermekeinktől: "mindjárt". Ami azt jelentette: "várj, még nem most". Időnként pedig a "mindjárt"-ból soha lett. Ezért is mondjuk néha egymásnak: "nem mindjárt, MOST!"...

Ebben a szakaszban (Máté 14.22-33) háromszor találkozunk az "azonnal" kifejezéssel. Amikor a tanítványok és a tömeg lelkesen királlyá akarták Jézust tenni, akkor ő azonnal elküldte a tanítványait a Galileai-tó túlsó partjára és elbocsátotta a sokaságot.

„Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket.”

(János evangéliuma 20. fejezet 21-22. vers)

Hogy mit jelentett a tanítványoknak a Jézussal való találkozás ott a felházban? Mi változott ezáltal hitükben, igyekezetükben és Isten iránti odaadásukban?

Az apostolok cselekedete megadja a választ. Pünkösdkor, mikor kiléptek az ajtón többé senki sem állíthatta, és hallgathatta el őket, mert még vértanúságuk is magvetés volt mások megmentésében.

"Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor."

Zsoltárok könyve 121:7-8

"Vékony az emberi élet fonala. A pókháló vastag kötél hozzá képest." (Charles Huddon Spurgeon)

Sokan nem ébrednek fel reggel. Mert nem az ébresztőóra kelt fel, hanem Isten megújítja a kegyelmét felettünk. Ha felébredtünk, az azt jelenti, hogy Isten még a mai napra megvédte a vékony életfonalunkat.

„Én Istenem! Fordítsd felénk füledet, és hallgass meg minket! Nyisd ki szemedet, és tekints pusztulásunkra, és a városra, amely a Te nevedet viseli! Mert nem a mi igazságunkban, hanem a Te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük eléd könyörgésünket.” 

Dániel 9:18.

Ez az ima több mint 2500 évvel ezelőtt hangzott el Dániel szájából, de aktualitásából semmit nem veszített. Legföljebb néhány szót kéne kicserélni.

Ezt az imát elmondhatnám a családomért, a gyülekezetemért, a városomért, az országunkért és a földünkért.

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését;”

(Tituszhoz írt levél 2. fejezet 11-13. vers.)

Mit tennél, ha teljes bizonyossággal tudnád, hogy Jézus holnap visszajön?

Hagynád a földi dolgokat, nem rohannál bevásárolni, nem mennél be munkahelyedre, talán nem is ennél?

"Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.

 Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az ÚRnak."

Zsoltár 27,5-6

Isten a biztonság, a menedék és a védelem minden benne bízó számára. Ennek a védelemnek van ideje és helye is.

„De mikor szorgalmazva kérdezték őt, felegyenesedve monda nékik: Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.”

(János evangéliuma 8. fejezet 7.vers)

Most megvagy! Már régóta figyeltünk és most rajtakaptunk. Olyan bűnt követtél el, ami súlyos büntetést von maga után. És hogy téged meg a közösséget is megóvjuk a hasonló törvényszegéstől ezért nyilvánosan fogsz bűnhődni.

S pont itt van az a gyanús galileai vándortanító is, aki szimpatizálva az ilyen bűnösökkel eszik és iszik, miközben tanításaiban a törvény tekintélyét hangsúlyozza.

"Ímé nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna."

Ésaiás 59:1

 Isten egyik neve a Bibliában: Mindenható. Ízlelgessük ezt a gondolatot! Mit jelenthet ez számunkra a mi személyes életünkben, nehézségeinkben? "Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami?" (1Mózes 18:14

 Ő képes megsegíteni, ha kell megszabadítani.

"Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban. Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved."

Példabeszédek könyve 24:16-17

Elestél? Eleshetsz. Nem szégyen. Ember vagy. Újra ugyanabban estél el? Nehezebb Neked, mert mardos az önvád - "ezt már tudhattam volna" - de ne maradj fekve! Kezdd újra!

Az igaz is elesik.

"Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat..."

Ézsaiás próféta könyve 1:16

Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) egyik leghíresebb könyve: Emil, avagy a nevelésről. Ebben leszámol korának tekintélyelvű nevelésével. Egy olyan apát ír le, amelyik mindig elérhető a gyermeke számára, kész leülni vele játszani, elmagyarázni neki a világ dolgait.

„Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.” 

Zsidókhoz írt levél 12:1

Mi lesz? Hogyan lesz? Hogyan fogom megoldani, megélni, tülélni? Hogyan fogom venni az akadályokat, az újat, azt, amiben még nincsen tapasztalatom?

„Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.”

Zsoltárok könyve 55:23

Súlyos batyukat cipelsz hétről hétre, és meg sem akarsz válni tőlük. Majd te elrendezed, majd te megoldod, és vezeted az életed. Majd te megteremtesz minden jó körülményt, majd te felelsz mindenért, és minden jó lesz.

Aztán jön az aggódás, hogy vajon sikerülni fog-e? Aggódás az egészségért, az anyagi javakért, a teljesítményért, az elért eredményekért.

,,Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre."

Zsidókhoz írt levél 9:28

Jézus itt járt a Földön. Megszületett, betegeket gyógyított, halottakat támasztott fel. Keresztre feszítették, meghalt, feltámadt és visszament a mennybe. Ha nem akart volna másodszor eljönni, először sem jött volna. De mivel már történelmi tény, hogy itt járt emberként a Földön, egészen biztosan vissza fog térni másodszorra is.

„Legyetek egymás iránt vendégszeretők zúgolódás nélkül.”

Péter első levele 4:9

Történt egyszer, hogy Mátyás király álruhában utazott egy szekéren. A rossz utak miatt eltört azonban a kereke. Bodnár nem volt abban a faluban, így aztán a hátára kapta a kereket, és elvitte a szomszéd településre. Mire a bodnár megcsinálta, a király pedig visszacipelte a kereket, bizony beesteledett. Mit volt mit tenni, szállást kellett keresni. Kinézte a falu legmódosabb házát, és bekopogott.

„Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat”

(Ézsaiás könyve 46. fejezet 9-10. vers)

Gondolkodtál már azon, hogy milyen jó lenne, ha ismernénk a jövőt? Ha tudnánk mi fog történni velünk az adott napon, ha láthatnánk előre, hogy milyen próbákkal kell majd szembenézni, vagy, hogy milyen kísértésekkel fog az Ősellenség bepróbálkozni.

„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.”

Máté evangéliuma 7:13-14 

A legnagyobb világjárások is egy lépéssel indulnak. Aztán lépik a következőt utána.

"Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön. Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből."

85. zsoltár 10-12. verse

Az amerikai siker produkciókban az utolsó öt percben születik meg a megoldás. Jön a főhős, és egy csodaképességével megmenti a világot a biztos pusztulástól. A gonoszok, akik a föld pusztulását akarták elpusztulnak, az ártatlanok pedig megmenekülnek, és éljenzik, a megmentőjüket.

„Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.”

34. Zsoltár 19. verse

Válaszol-e Isten az imára, vagy csak az egyszerű lélek megenyhítésére szolgál, ha magunkban vagy éppen hangosan elmormogunk valamit? 

Akik gyakorló imádkozók azonnal rávágják, hogy természetesen nemcsak a lélek érzi jobban magát, hanem Isten a kéréseinket is megadja nekünk, ha az a jellemünk épülését szolgálja.

„Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg istenemet.”

Jób könyve 19:25-26 (Neovulgata)

Akkor döbbentem rá először, hogy öregszem, mikor kedvenc gyerekkori hősfiguráimat, He-Mant és társait egy játékmúzeum vitrinében pillanthattam meg. Eltelt az idő. Pedig egykor hogy rajongtam értük.

"Ugye öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten. Nektek pedig még a hajatok szálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!"

Lukács 12,6-7

Kicsit utánajártam és azt találtam, hogy a veréb eszmei értéke, legyen az mezei- vagy házi veréb, egyaránt huszonötezer forint. Hát, kicsit felment az ára a bibliai időkhöz képest, de adna valaki érte annyit?

„Szüntelenül emlékezzél arra, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangéliumom szerint.” 

2Timótheus 2:8

Az a benyomásom, hogy Krisztus feltámadása nagyon sok, magát hívő kereszténynek valló számára csupán egy tantétel, amelynek nincs különösebb hatása a hétköznapi életére. Mennyire másként volt ez az apostoloknál, akik személyesen, szemtől-szembe találkoztak a feltámadt Krisztussal, és tanúi voltak a mennybe menetelének!

,,Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”

Máté evangéliuma 26. fejezet 41. vers

Jézus a Gecsemáné kertbe ment a tanítványaival miután együtt elfogyasztották az utolsó vacsorát. Jézus megkérte őket, hogy üljenek le, míg Ő egy kicsit odébb ment, hogy imádkozzon. Már az Ő lelke szomorú volt, és fel is tűnt a tanítványoknak, hiszen megszokták, hogy korábban Jézus mindig jó kedvűen beszélgetve ment arra a helyre.

„És látomásomban sok angyal hangját hallottam a trón, az élőlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; és így szóltak hatalmas hangon: Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!”

Jelenések 5:11-12

Nagycsütörtök estéjén kezdődött. Nem volt kétség, ez az, aminek történnie kell. Amit annyira vártam, mégis rettegtem tőle.

„Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt megsegítelek, és igazságom jobbjával támogatlak. Íme megszégyenülnek, és gyalázat éri azokat, akik fölgerjednek ellened. Semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perlekednek.” 

Jó reggelt!

Mit szólsz ehhez a kedves, bátorító Igéhez?

Ne félj!

„A félelem bekopogott az ajtón. A remény ajtót nyitott. De nem volt ott senki!” – olvastam valahol.

"Ha egy nap gyermekeitek majd megkérdezik atyáikat, mit jelentenek ezek a kövek, ezt a magyarázatot adjátok gyermekeiteknek: Itt szárazon kelt át Izrael a Jordánon, mert az Úr, a ti Istenetek kiszárasztotta előttetek a Jordán vizét, míg át nem keltetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek a Sás-tengerrel tette: kiszárasztotta előttünk, míg át nem keltünk, hogy a föld népei megtudják, milyen hatalmas az Úr keze, s magatok is minden időben féljétek az Urat, a ti Isteneteket."

Józsué könyve 4:21-24

Emlékszel a mindennapi csodákra, amik csak úgy megtörténnek, és még csak nem is kéred?