,,Miközben azon sopánkodunk, hogy mi hiányzik az életünkből, 

hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, amink van."

"A végtagok nélkül született Nick Vujicic hosszú utat tett meg érzelmileg az öngyilkosság kétségbeesett gondolatától, míg mára odáig jutott, hogy motivációs szónokként iskolákban, kórházakban, árvaházakban, templomi gyülekezetek előtt és börtönökben ő maga hirdeti, hogy egy súlyosan fogyatékos ember is képes teljes életet élni… ha akar.

Van egészséged?

Van szemed, amellyel a világ szépségeit láthatod?

Van otthonod, ahová napi munkd után hazatérhetsz?

Van ágyad, ahol kipihenheted fáradalmaidat?

Van barátod, aki gondjaidban osztozik veled?

Van két kezed, amivel dolgozhatsz?

Van kereseted,  ami betevő falatodat biztosítja?

Van hited?

Vannak szép gondolataid?

Van valakid, aki szeret?

- Ha csak a felét is bírod ezeknek, már gazdag vagy és nincs okod a zúgolódásra!

"Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.

A tanulság:
Semmi sem történik az életben véletlenül! 
Sokszor szeretnénk az életben megszabadulni a keresztjeinktől!
De mindenre van egy kérdés "miért?" és "minek?"...
A jó Isten soha nem ad olyan terheket a vállunkra, amelyeket nem bírunk elviselni....

IMA, MINDÖRÖKKÉ


Lelkembe látó én Istenem,
Bocsásd meg minden bűnöm nekem. Változtasd lekem hófehérre,
Hogy ne legyen rajta az éltem vétke.

A Földön élőknek békét kérek!
A hajléktalanoknak menedéket!
És add meg Uram, hogy minden gazdag
Örüljön annak, hogyha adhat!
Legyen az ember százszor áldott,
Ha lelke mélyén már jóra váltott!
Járja át szívét a szeretet fénye,
Ez legyen lénye szent igénye!

Gazdagabb legyek, ha mindezt látom:
Legyen a jószándék az én világom.
Ha lehetne kérném, Uram az Égben!
Tisztuljon lelkem a földi létben.
Nem nagy vagyont, de kincset kérek,
Amitől gyógyul a sebzett lélek!
Jöjjön el végre a világ-béke!

Kéréseimnek se' vége, se' hossza,
Szívemmel hiszem, a jövő meghozza!
Istenem add, hogy csodaképpen,
Így ragyogjon el a jövő létben!
Tedd nemessé az emberi lelket!
Legyen ez Istenem a jövő kezdet!
Az ember szívébe türelmet kérek,
Hogy helye legyen az égi fénynek!

Ha mindezt megadod Jóságos Isten!
Megváltozhat a Földön, majd minden!
Oldozd fel Atyám az Éva-vétket!
És akkor a jóság csak hitet éltet!
Így lesz az élet, mit nekünk adtál,
Egy szorgos, gazdag mézes kaptár!
Az emberiség a földi térben,
Pontos lesz majd, mint csillag az égen.

Ámen

Az élet Himnusza

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan.

Az élet szépség – csodáld meg.

Az élet boldogság – ízleld.

Az élet álom – tedd valósággá.

Az élet kihívás – fogadd el.

Az élet kötelesség – teljesítsd.

Az élet játék – játszd.

Az élet érték – vigyázz rá.

Az élet vagyon – használd fel.

Az élet szeretet – add át magad.

Az élet titok – fejtsd meg.

Az élet ígéret – teljesítsd.

Az élet szomorúság – győzd le.

Menahen Győző

Fohász

*

Volt idő, amikor elhittem, hogy a feliratok az utak mellett nekem szólnak.
Ma már belátom, tévedtem. Mert elrabolta őket más, én pedig keserű mosollyal onnantól fogva, csak az üres, átlátszó üveget nézhetem.
Az üvegen nincs felirat.
Megszöktem.

Volt idő, amikor elhittem, hogy a porló szavak az esti szélben, csakis hozzám szólnak.
Nekem intézted őket, és csak én értem igazán.
Ma már belátom, tévedtem. Mert jobban értette őket más, mint én.

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá kezedet, és életre kel”. Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt gondolta magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus erre megfordult, ránézett, és így szólt: „Bízzál, leányom!

Húsvétvasárnap este a tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt.

Jézus egyszer hajóba szállt, átkelt a Genezáreti-tavon, és az ő városába, Kafarnaumba érkezett. Ott egy bénát hoztak eléje hordágyon. Hitük láttára Jézus így szólt a bénához: „Bízzál fiam! Bocsánatot nyernek bűneid!” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Ez káromkodik.” Jézus belelátott gondolataikba, és szemükre vetette: „Miért gondoltok rosszat szívetekben? Mi könnyebb, ha azt mondom: Bocsánatot nyernek bűneid!, vagy ha azt mondom: Kelj föl, és járj!?

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”
Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”
Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.

Mennyei Atyánk, teremtő Urunk, mindenható örök Isten: hittel imádunk téged, és kérünk Egyszülött Fiad, Jézus Krisztus nevében, vonj bennünket és egész környezetünket, szeretteinket, a ránkbízottakat, ismerőseinket, szomszédainkat, közel- s távollévőket Jézus vérének oltalma alá.

Teljes bizalommal fordulunk hozzád: hagyja el ezt a helyet és mindannyiunkat a sötétség fejedelme és minden tisztátalan lélek; távozzék tőlünk minden ellenséges hatalom, minden démoni erő, minden romboló szellem; Jézus nevében távozzék tőlünk a sátán minden angyala, minden ártó befolyás, minden gonosz fejedelemség és hatalmasság.

Amikor Jézus látta, hogy nagy tömeg veszi körül, meghagyta tanítványainak, hogy hajózzanak át a Genezáreti-tó túlsó partjára.
Ekkor egy írástudó lépett hozzá, és így szólította meg: Mester, követlek téged, bárhová mégy.” Jézus figyelmeztette: „A rókáknak odújuk van, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania fejét.”
Egy másik tanítványa pedig ezt kérte tőle: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat.” Jézus azonban így válaszolt: „Kövess engem, és hagyd a holtakra, hogy eltemessék halottaikat!”
Mt 8,18-22


Elmélkedés:

Időnként elfog minket a lelkesedés.

Add meg Uram a Mindennapit!

"Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől!Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem. Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam:Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak és ne gyalázzam Istenem nevét!"
Példabeszédek könyve 30,8-9

Add meg Uram a mindennapit! De csak annyit adj, amennyire tényleg szükségem van különben elpocsékolom, vagy hozzá akarok még lopkodni másoktól.

-Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.

Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen. A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.

Az embernek elkezdett csorogni a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez.

Keresztelő szent János születése

Amikor egy szentet ünneplünk, a halála napjáról szoktunk megemlékezni. Ugyanis a halál napja, az illető szent megdicsőülésének az ünnepe, a mennyországi örök élet kezdete. Keresztelő Jánossal kivételt tesz az Egyház. Az ő nagyságát az is kiemeli, hogy nem csak a vértanúsága napját, hanem a születését is megünnepeljük. A szentek életéről könyveket szoktak írni, történeteket, legendákat mesélnek el. Keresztelő Jánosról a Könyvek Könyve, a Szentírás emlékezik meg, és az Úr Jézus előfutáraként mutatja be.

Jó

Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!” Erre a leprás azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: „Nézd, ne mondd el ezt senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!”
Mt 8,1-4


Elmélkedés:

A mai evangélium szerint Jézus egy leprás embert gyógyított meg.

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e a tövisről szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetnek.

Ne akarj kereszteden könnyíteni!


Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.

Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor elindult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Magára maradt. Szép napoknak vége.
Keserves, árva lesz az öregsége.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Miért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik.

Uram, te a legkisebb segítségért is
Önmagaddal ajándékozol meg.
Add, hogy mindig önzetlenül
Tudjak segíteni
Keresztjüket viselő felebarátaimon!
Taníts meg bűneimet megsiratva,
Igaz szívvel megtérni!
Taníts meg másokért élő,
Áldozatos szeretetre!
Add, hogy ne pazaroljam el
Örök javaimat,
Hanem megőrizzem
A megszentelő kegyelem égi köntösét,
Legszebb kincsemként ápolva azt!

Gyengeségben kínod legyen az erő,
Gyávaságomban bátorságot,
Szenvedésben vigaszt adjon
Tőrrel átszúrt szíved.
A kereszt fénye legyen lámpásom,
S fájdalma út,
Melyen járva eltalálhatok Hozzád.
Ámen

Emberi igyekezetünk és erőnk még ahhoz is kevés, hogy önmagunkról gondoskodni tudjunk.

Add magad Nekem úgy ahogy vagy!Nem számít életed melyik pillanatában...
Igazad van ! Egy pillanat alatt meg tudnálak változtatni. De szükséges ,hogy hidd ezt erősen ,és hogy bízzál Bennem "

Uram én bízom ,de bűneim lehúznak ,uram és mindig ugyanott vagyok ,hiába igyekszem.

"Sejted e már milyen szeretettel hívogat az emberré lett Isten ?És azt kéri hogy szeressék ,..De kérésére gúnykacaj a felelet."

Én olyan gyenge lábakon állok Uram erény dolgában ,olyan állhatatlan vagyok ,csak magamra gondolok ,még ha szerelmes vagyok is ,mert az is csak önzés.

"Igen a Kereszten gondoltam az én kicsi lánykámra és olyannak láttam amilyen : szegénynek !

Elmélkedés:

A kommunikációs eszközök gyors fejlődésének korában egyre több eszköz áll rendelkezésünkre, hogy akár nagy távolságokból is kapcsolatba kerüljünk emberekkel. Mindeközben azonban veszélynek, illetve káros hatásnak kell tekintenünk azt, hogy a személyes kapcsolatok, beszélgetések leépülnek. Kevesebbet beszélünk, beszélgetünk embertársainkkal és persze Istennel is. Az imádság az Istennel való beszélgetés. Közvetlen, személyes és őszinte beszélgetés.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.

Futás

Fut a gyermek a labda után
leszegett fejjel, tűzpirosan,
se lát, se hall, csak egyre rohan.
Guruló labda lett a világ,
szüntelen űzi, hajtja a vágy,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió anyai kétségen át,
gyönyörűszépen
s balga-bután
fut a gyermek a labda után…



Fut az ember az élet után…
Leszegett fejjel gyötri magát
kincseit egyszer csakhogy elérje,
kergeti álma, hajtja a vére.
Kenyér gurul a lába előtt,
vagyon gurul a vágya előtt,
hírnév, dicsőség álma előtt.
Rohan utánuk éveken át,
a fogyó úton, életen át,
száz utcán, téren,
ezer veszélyen,
millió isteni bánaton át, gyönyörű szépen
s balga-bután
fut az ember az élet után…





Fut az ISTEN az ember után,
mert mindent lát és szánja nagyon,
guruló szívét csakhogy elérje,
hogy fut utána, hull bele vére!
Ott fut az utcán,
ott fut a téren,
egész világon,
sok ezer éven,
sok mérhetetlen,
megérthetetlen,
keresztre írott szenvedésen át,
hulló Igével,
kiontott vérrel,
viszonozatlan,
mély szerelmével
fut az ISTEN az ember után…



Futás az élet.

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok?

Imádság:

Legszentebb Szűz, aki habozás nélkül fölajánlottad magadat a Mindenhatónak, hogy megvalósítsa (rajtad keresztül) az üdvösség tervét, önts bizalmat a fiatalok szívébe, hogy mindig támadjanak közülük lelkes lelkipásztorok, akik a keresztény népet az élet útján vezessék, Istennek szentelt lelkek, akik tanúságot tehetnek feltámadt Fiad szabadító jelenlétéről tisztaságban, szegénységben és engedelmességben.
II. János Pál pápa



Jézus Szíve ünnepét tegnap ünnepeltük

A szív az a testrészünk, amely számos különlegességet hordoz: benne mindkét izomfajta jelen van, amely más testrészeinkben csak külön-külön. A szív soha nem válik rákossá.

A Közelebb, közelebb hozzád, Istenem egy a XIX. századból származó keresztény himnusz, amelyet mind a mai napig énekelnek elsősorban a zarándokok, de egyéb fontosabb alkalmakkor is felcsendül, például esküvőkön, temetéseken.




Közelebb, közelebb, Uram, hozzád!
Boldogan ölelem keresztedet át.
Édes lesz az nekem, hisz te fogd kezem.
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!

Ha vándorutamon a nap leszáll,
Nyugtot fáradt fejem csak nálad talál.

Jézus Krisztus Urunk irgalmassága által ma is, de mégis kivételesen csodálatos reggelre ébredtünk! Minden év Húsvét vasárnapján, amint felfénylik a napkorong, az "Örök Élet Reménységét" adja hírül boldognak, és boldogtalannak, mindennek, és mindenkinek ékes bizonyítékul Jézus Krisztusnak a sötétség, a kárhozat, a halál felett aratott győzelméről. Föltámadott! Azok, kik megkérdőjelezik Isten "létét" valószínűleg mosolyogva fogják olvasni gondolataim, vagy el sem olvassák.