Keresztény élet: Napi Áhítat (fórum)

Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!

http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1264 fő
  • Képek - 6137 db
  • Videók - 2198 db
  • Blogbejegyzések - 6125 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 77 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
HIT REMÉNY SZERETET vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!

http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1264 fő
  • Képek - 6137 db
  • Videók - 2198 db
  • Blogbejegyzések - 6125 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 77 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
HIT REMÉNY SZERETET vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!

http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1264 fő
  • Képek - 6137 db
  • Videók - 2198 db
  • Blogbejegyzések - 6125 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 77 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
HIT REMÉNY SZERETET vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a HIT REMÉNY SZERETET közösségi oldalán!

http://hitremenyszeretet.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1264 fő
  • Képek - 6137 db
  • Videók - 2198 db
  • Blogbejegyzések - 6125 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 77 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
HIT REMÉNY SZERETET vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Napi Áhítat

Ezt a témát Miclausné Király Erzsébet indította 2 hónapja

Oswald Chambers (1874. július 24. – 1917. november 15.) kora huszadik századi skót baptista és az úgynevezett Szentség-mozgalomhoz tartozó evangélista és tanító.
Legismertebb műve a Krisztus mindenek felett (My Utmost for His Highest) című áhítatoskönyv.
Az alábbiakban ebből olvashatunk ,szolgáljon épülésünkre. Ámen

Hozzászólások eddig: 85

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Miclausné Király Erzsébet üzente 18 órája

MINDENRE FRISS VAGY-E?

"Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten királyságát" (Jn 3,3).

Néha frissek vagyunk az imaórára, de nem vagyunk frissek a cipõtisztításra. A Szent Szellemtõl való újjászületés félreismerhetetlenül Isten mûve; olyan titokzatos, mint a szél fúvása és olyan meglepõ, mint Isten maga. Nem tudjuk, hol kezdõdik, el van rejtve személyes életünk mélységeiben. A felülrõl születés örökké tartó, szakadatlan és folytonos kezdet: állandó frissesség a gondolkozásunkban, beszédünkben és életünkben: Isten életébõl fakadó folytonos meglepetés. A bágyadtság arra mutat, hogy kikapcsolódtunk az Istennel való közösségbõl. A bágyadtság elsõ jele az ilyen beszéd: "Ezt a munkát most kell elvégeznem, különben sohasem lesz meg." Az újjászületés frissessége van-e bennünk ebben a pillanatban, vagy fáradtan törjük a fejünket azon, hogy mit is csináljunk? A frissesség nem az engedelmesség gyümölcse, hanem a Szent Szellemé; az engedelmesség csak megõriz a világosságban, mint ahogyan Isten is a világosságban van.

Féltve õrizd Istennel való közösségedet! Jézus Krisztus azért imádkozott, "...hogy egyek legyenek, mint mi egy vagyunk" (Jn 17,11) - semmi se legyen köztünk és közte. Életed legyen mindig nyitva Krisztus elõtt; ne alakoskodj elõtte! Nem táplálkozik-e az életed más forrásból is, nemcsak Istenbõl? Ha rajta kívül bármi mástól függsz, észre sem veszed, amikor Õ eltávolodik tõled.

A Szellemtõl újjászületni sokkal többet jelent, mint amit mi általában értünk rajta. Új látást kapunk tõle, és mert szakadatlanul Isten élete táplál, minden eshetõségre felkészülten frissek maradunk.

139439_f30d212cfb1e_s

Szívcsere.jpg

Válasz

LÁTOMÁS ÉS HOMÁLY
"Rémülés és nagy sötétség szállt reá (Ábrahámra)" (1Móz 15,12).

Amikor Isten látomást ad egy szentnek, mintegy kezének árnyékába helyezi õt, és a szentnek ilyenkor az a dolga, hogy csendben legyen és figyeljen. Van olyan sötétség is, amely a túláradó fény árnyéka; ilyenkor van itt a figyelés ideje. 1Mózes 16 azt példázza, hogy a sötétben ne azt lessük, mikor küld már Isten világosságot, hanem figyeljünk fel a jó tanácsra. Amikor Isten látomást ad és utána sötétség következik, akkor várj! Isten összhangba akarja hozni életedet a kapott látomással - ha ugyan kivárod az idejét. Ne próbálj Istennek segíteni ígérete beteljesítésében! Ábrahám végigjárta emiatt a hallgatás 13 évét, de ezekben az években összetört minden magabiztossága; ezután már nem bízott a józan emberi eszében. A hallgatás évei nem a kegyvesztettségnek, hanem a fegyelmezésnek az évei. Ne próbáld örömödet és bizodalmadat mesterségesen felfokozni, hanem egyszerûen bízd magad Istenre! (Ézs 1,10-11)

Nem bízom-e még mindig a testben? Kiszabadultam-e már abból, hogy saját magamban, Istennek szolgáló férfiakban és asszonyokban, könyvekben, imádságokban és elragadtatásokban bízzam? Csak magában Istenben bízom-e, vagy még mindig az áldásaiban? "Én a mindenható Isten vagyok" - El-Saddai, az Atya-Anya-Isten (1Móz 17,1). Õ mindannyiunkat arra az egyre nevel, hogy megtudjuk: egyedül Õ a valóság! Mihelyt pedig Isten valóság lesz nekünk, az emberek árnyékká homályosulnak. Más szentek tettei vagy mondásai sohasem zavarják meg azt, aki a valóságos Istenre épít.

139426_a89fe96da0d8_s

Gyújts élő lángot.jpg

Válasz

AZ ÚR AZ!
"És felelt Tamás és mondta neki: Én Uram és én Istenem!" (Jn 20,28).

"Adj innom!" (Jn 4,7). Hányan csak saját szomjúságuk csillapításáért tapadnak rá Jézus Krisztusra, holott nekünk kellene Õt megelégítenünk. Túlcsorduló szívvel a végsõkig odaszántan kellene neki adnunk mindenünket, nem pedig a magunk megelégítésére igénybe venni az Õ erejét. - "Lesztek nekem tanúim" - (Csel 1,8) - ez szeplõtelen, meg nem alkuvó és megvesztegethetetlenül az Úr Jézusnak odaszentelt életet jelent, amely örömet szerez neki, bárhova állít is minket.

Õrizkedj mindentõl, ami Jézus Krisztus iránti hûségedre pályázik. Jézus Krisztus iránti odaadásunk legerõsebb vetélytársa az érte végzett szolgálat. Könnyebb szolgálni, mint megengedni, hogy utolsó cseppig kiigyanak. Isten hívásának egyetlen célja, hogy Õt megelégítsük, nem pedig az, hogy tegyünk valamit érte. Nem arra küld el, hogy harcoljunk érte, hanem Õ akar felhasználni minket az Õ harcaiban. Ha inkább a szolgálatnak szenteljük oda magunkat, mint magának Jézus Krisztusnak - nem elégítjük meg õt.

139404_069c0385965d_s

Isten nem a sikert.jpg

Válasz

A TERMÉSZETI EMBER ELHÍVÁSA
"De amikor az Istennek tetszett..., hogy kijelentse az Õ Fiát énbennem..." (Gal 1,15-16).

Isten hívása nem valamilyen különleges szolgálatra szól. Lehet, hogy én így értelmezem, mert Isten természetével kapcsolatba jutva kialakult bennem, hogy mit szeretnék tenni Õérte. Isten hívása alapvetõen az Õ természetét fejezi ki, az én szolgálatom pedig abból adódik, ami beleillik az én természetembe. A természetes élet elhívását Pál apostol így fejezi ki: "Amikor az Istennek tetszett, hogy kijelentse az Õ Fiát énbennem, hogy hirdethessem Õt (azaz szentség által kifejezésre juttassam) a pogányok között...".

A szolgálat a mindenestül odaszánt élet túláradása; de erre nincs külön elhivatás. A szolgálat az a kicsiny, tõlem telhetõ rész: Isten természetével való azonosulásom visszhangja. A szolgálat életemnek természetes része. Isten kapcsolatba hoz önmagával, ezáltal megértem hívását és iránta való tiszta szeretetbõl megteszem, amit tehetek, de az nekem kerül valamibe. A szolgálat nem más, mint önkéntes szeretetajándéka az olyan lénynek, aki meghallotta Isten hívását. A szolgálat abban formálódik ki, ami a természetembe beleilleszthetõ: Isten hívása az Õ természetének kifejezõje, ennélfogva amikor én elnyerem az Õ természetét és meghallom hívását, akkor az isteni természet hangja csendül ki mindkettõbõl és ez a kettõ együttmunkálkodik. Isten Fia kijelenti magát bennem, és én - odaszánva magam neki - szolgálom Õt az élet hétköznapjaiban.

139379_db948db9e8c9_s

Imádság.jpg

Válasz

ISTEN TERMÉSZETÉNEK HANGJA
"Hallottam az Úr szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el?" (Ézs 6,8)

Isten hívásáról beszélve hajlandók vagyunk elfelejteni a legfontosabbat: annak az Egyetlennek a természetét, aki hív. Hívnak a tengerek, a hegyek, a nagy jégmezõk is, csak kevesen hallják meg. A hívás kifejezi a hívó természetét és mi csak akkor értjük meg a hívást, ha bennünk is ugyanaz a természet van. Isten hívása az Õ természetét fejezi ki - nem a mienket. Õ gondoskodott arról, hogy hívásának sok kis hanghulláma rezdüljön meg felénk és ezeket rajtunk kívül senki más nem foghatja fel. Így jut el hozzánk az Õ hangja bizonyos egyéni ügyekben is, ilyenkor nincs értelme, hogy másokat kérdezgessünk. Meg kell õriznünk ezt a mély egybekapcsolódást Isten és a saját lelkünk között. Isten hívása nem az én természetem visszhangja: figyelembe se veszi hajlamaimat és vérmérsékletemet. Amíg adottságaimmal tanácskozom, mérlegelve, hogy mire is volnék alkalmas, addig sohasem fogom meghallani Isten hívását. Csak amikor vele kapcsolatba jutottam, akkor vagyok abban az állapotban, amiben Ézsaiás volt. Ézsaiás egy félelmetes válságon át annyira összehangolódott Istennel, hogy megrendült lelke fel tudta fogni Isten szavát. Közülünk a legtöbben csak saját hangunkra figyelünk, ezért nem hallhatjuk meg, amit Isten mond. Alaposan meg kell változnunk ahhoz, hogy bejuthassunk Isten hívásának hangzónájába.

139361_01dcd63d1d64_s

Változás.jpg

Válasz

FEHÉRBEN JÁRSZ-E?
"Eltemettettünk tehát vele együtt... hogy... mi is új életben járjunk" (Róm 6, 4).

A teljes megszentelõdést senki sem tapasztalhatja meg anélkül, hogy ne lett volna "fehér temetése" - a régi élet sírba tétele. Ha sohasem voltál ebben a haláltusában, megszentelõdésed csak puszta látomás. Kell, hogy legyen "fehér temetésed", olyan halálod, amelybõl csak egy feltámadás van: a Jézus Krisztus életébe. Az ilyen életet nem háboríthatja meg semmi: eggyé lett Istennel egyetlen egy cél érdekében, hogy ti. tanúja legyen neki.

Valóban eljutottál-e már utolsó napjaidhoz? Érzelmeidben talán már gyakran, de eljutottál a valóságban is? Nem mehetsz el izgatottan saját temetésedre, a halott nem izgatott. A halál azt jelenti: megszûntél lenni. Egyetértesz-e Istennel abban, hogy az a komoly, törekvõ keresztyén, aki voltál, meghalt? Kerülgetjük a temetõt, de visszautasítjuk azt, hogy meghaltunk. Nem törekedni kell a halálra, hanem elfogadni, hogy meghaltunk: belemerültünk az Õ halálába (3).

Volt-e már "fehér temetésed", vagy szenteskedve a bolondját járatod a lelkeddel? Van-e életednek olyan pontja, amit utolsó napodnak nevezhetsz, amelyre hálásan szoktál visszaemlékezni: "Igen, azon a napon volt a fehér temetésem, akkor jutottam egyetértésre Istennel."

"Isten akarata a ti szentté tételetek" (1Tesz 4,3). Ha megvalósul benned Isten akarata, olyan természetesen lépsz be a megszentelõdésbe, amennyire az csak lehetséges. Kész vagy-e most átmenni ezen a fehér temetésen? Egyetértesz-e Istennel abban, hogy ez az utolsó napod e földi életedben? A beleegyezés pillanata tõled függ.

139343_bce17f9242dc_s

Még ma.jpg

Válasz

ISTEN ELHÍVOTTJA
"Kit küldjek el és ki megy el nékünk? Én pedig mondtam: Itt vagyok én, küldj el engemet" (Ézs 6,8).

Isten nem Ézsaiáshoz intézte ezt a hívást; de Ézsaiás meghallotta, amikor Isten így szólt: "Ki megy el nekünk?" Isten hívása nemcsak néhány kiválasztott embernek szól, hanem mindenkinek. Aszerint hallom vagy nem hallom Isten hívását, hogy milyen a fülem; és hogy mit hallok meg, az szellemi állapotomtól függ. "Sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak" (Mt 20,16), azaz kevesen bizonyulnak választottaknak, olyan embereknek, akik Jézus Krisztus által kapcsolatba jutottak Istennel. Ez nyitotta meg a fülüket és változtatta meg szellemi beállítottságukat, s azóta meghallják ezt a halk kérdést: "Ki megy el nekünk?" Nem arról van tehát szó, hogy Isten kiemel egy embert a többi közül azzal, hogy "menj te". Ézsaiást sem kényszerítette, de Ézsaiás Isten jelenlétében élt és mihelyt meghallotta a hívást, azonnal rájött, hogy nincs más hátra, mint egyetértve, szabadon ezt mondani: "Itt vagyok, küldj engemet!"

Verd ki a fejedbõl azt az elképzelést, hogy Isten ösztönzésekkel és bizonyítékokkal fog kényszeríteni. Nyoma sem volt abban a külsõ erõszaknak, ahogyan az Úr elhívta tanítványait. Csendes, állhatatos "kövess engem" szavát olyanoknak mondta, akik mindig teljesen éberek voltak. Ha engedjük, hogy a Szent Szellem szemtõl szembe állítson minket Istennel, akkor - Ézsaiáshoz hasonlóan - mi is meghalljuk az Õ csendes, halk szavát és teljes belsõ szabadsággal mi is így válaszolunk rá: "Itt vagyok, küldj engemet!"

139318_33875191fe56_s

Halld csak.jpg

Válasz

VOLTÁL-E VALAHA EGYEDÜL ISTENNEL?
"Mikor pedig egyedül volt, megkérdezték Õt a példázat felõl azok, akik a tizenkettõvel együtt körülötte voltak" (Mk 4,10).

Az Õ egyedülléte velünk. Amikor Isten magához von minket szenvedés, bánat, kísértés, csalódás, betegség, meghiúsult vonzalom, összetört barátság vagy új barátság által, amikor már teljesen egyedül vagyunk vele, mi pedig - mint a villámsújtottak - egyetlen kérdést sem merünk feltenni neki: akkor kezd Õ magyarázni. Figyeld meg, hogyan neveli Jézus Krisztus a tizenkettõt: maguk a tanítványok döbbentek meg, nem a kívülálló tömeg. Folyton kérdezgették, Õ pedig folyton válaszolt; mégis csak akkor értették meg szavait, amikor vették a Szent Szellemet (Jn 14,26).

Ha elindultál Istennel: egy dolog világossá lesz elõtted - és Isten szándéka, hogy ez az egy feltétlenül megvilágosodjék: az a mód, ahogyan Õ veled foglalkozik. Testvéred szomorúsága és nehézségei teljesen érthetetlenek neked. Mindaddig azt képzeljük, hogy megértjük a másik embert, amíg Isten meg nem mutat nekünk egy jó adagot saját szívünk pestisébõl. Az önfejûségnek és tudatlanságnak nagy területei vannak még bennünk, amelyeket a Szent Szellemnek kell feltárnia. De ez csak akkor történhetik meg, ha egyedül vagyunk Jézus Krisztussal.

Egyedül vagyunk-e vele éppen most? Vagy kicsinyes véleményekkel foglalkozunk, hiábavaló vállalkozásokkal "Isten szolgálatában", vagy testi életünkre vonatkozó balga elképzelésekkel? Jézus Krisztus addig semmit sem tud megmagyarázni, amíg értelmünk lármás kérdései el nem hallgatnak és egyedül nem vagyunk vele.

139303_d6c02266ef5e_s

Ámen.jpg

Válasz

MIBE KERÜL ISTEN IRÁNTI ENGEDELMESSÉGEM MÁSOKNAK?
"...megragadtak egy cirénei Simon nevû férfit... és rátették a keresztfát..." (Lk 23,26).

Ha Istennek engedelmeskedünk, ez másoknak többe kerül, mint nekünk magunknak: itt a bökkenõ! Ha szeretjük Urunkat, az engedelmesség nem áldozat nekünk, hanem gyönyörûség, azoknak azonban, akik nem szeretik Õt, jó sokba kerül. Engedelmességünk következtében mások tervei felborulnak, és ezért így gúnyolnak minket: "Ezt nevezed keresztyénségnek?" Kikerülhetjük ezt a szenvedést; de ha Istennek akarunk engedni, akkor nem szabad kikerülnünk: kell, hogy megfizessék az árát.

Emberi büszkeségünk tiltakozik ez ellen. Ezt mondjuk ilyenkor: "Soha senkitõl semmit nem fogadok el." De vagy megteszed, vagy elleneszegülsz Istennek. Nincs jogunk rá, hogy jobb körülményeket igényeljünk magunknak, mint amilyenekben Urunk élt (Lk 8,2-3).

Szellemi életünkben pangás áll be, ha ezt mondjuk: "Mindent magam akarok elviselni." Nem vagy rá képes. Úgy bele vagyunk szõve Isten egyetemes terveibe, hogy mihelyt engedelmeskedünk, ezt azonnal megérzik mások is. Megmaradunk-e az engedelmességben akkor is, ha Isten azt kívánja, hogy lemondjunk függetlenségünkrõl? Hajlandók vagyunk-e átmenni ezen a megaláztatáson, vagy pedig hátat fordítva a másik irányt választjuk: "Nem akarom, hogy mások szenvedjenek miattam." Ha ezt az utat választjuk, engedetlenek leszünk Isten iránt. Ez ugyan azonnal könnyít helyzetünkön - de megszomorítjuk vele az Urat. Ha azonban engedünk Istennek, Õ maga fog gondoskodni azokról, akiknek viselniük kell engedelmességünk következményeit. - Engedelmeskedjünk, és bízzuk a következményeket Õreá.

Vigyázz, ne akard elõírni Istennek, hogy minek szabad történnie, ha engedelmeskedsz neki!

139259_d552c067ba98_s

A Te akaratod.jpg

Válasz

MEGNYÍLT SZEMEK
"Hogy megnyisd szemeiket... hogy bûneik bocsánatát vegyék és osztályrészt azok között, akik megszenteltettek a bennem való hit által" (Csel 26,18).

Az egész Újszövetségben ez a vers foglalja össze a legnagyszerûbben Jézus Krisztus tanítványának missziói munkáját.

A kegyelem elsõ, fejedelmi mûvét ezek a szavak foglalják össze: "hogy bûneik bocsánatát vegyék". Amikor valakinek nincsenek személyes megtapasztalásai, ez majdnem mindig azért van, mert még sohasem kapott semmit. Hogy valaki megszabadult-e, annak egyetlen jele az, hogy kapott valamit Jézus Krisztustól. Nekünk, Isten szolgáinak, az a dolgunk, hogy felnyissuk az emberek szemét: hadd forduljanak a sötétség helyett a világosság felé. De ez még nem szabadítás, csak megtérés: a felébredt ember fárasztó keresése. Talán nem elhamarkodott állítás azt mondanom, hogy a névleges keresztyének nagy többsége ide tartozik: szemeik megnyíltak már, de még nem kaptak semmit. A megtérés még nem újjászületés. Mai igehirdetõink elhanyagolják ezt a tényt. Aki újjászületett, az tudja, hogy ez nem a saját elhatározásából történt, hanem azért, mert kapott valamit ajándékképpen a Mindenható Istentõl. Az emberek ígéreteket tesznek, fogadalmakat írnak alá, elhatározzák, hogy kitartanak a végsõkig, de mindez még nem a megváltott állapot. A megváltás azt jelenti, hogy eljutottunk odáig, hogy kaphatunk valamit Istentõl Jézus Krisztus teljhatalma által: mégpedig bûneink bocsánatát.

Ez után következik a kegyelem második hatalmas mûve: "hogy a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek". A megszentelõdésben az újjáteremtett lélek önként átadja a magához való jogát Jézus Krisztusnak és teljesen azonosítja magát Isten törõdésével mások iránt.

139238_7f4d16e9d533_s

Átadom.jpg

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

A_megbocsatas_hatalom_2059488_3844_s

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

A_legdragabb_kincs_2059487_6814_s

Miclausné Király Erzsébet 11 órája új képet töltött fel:

Sohaj_2059486_1541_s

Miclausné Király Erzsébet írta 17 órája a(z) IMÁDKOZZUNK fórumtémában:

Uram, nem tudok igazán sírni előtted. Siránkozni naponként ...

Miclausné Király Erzsébet 17 órája új videót töltött fel:

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) Cseri Kálmán ígehirdetései : KEGYELEM HARMATJA fórumtémában:

Isten: szabadító ...ne vígy minket kísértésbe, de...

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) Napi Áhítat fórumtémában:

MINDENRE FRISS VAGY-E? "Ha valaki újonnan nem ...

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) NAPI REMÉNY fórumtémában:

Mindig túl korán van, hogy feladjuk! „Ezért soha nem ...

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) Versek fórumtémában:

Árvai Attila: MA MÉG... Ma még gyűlölheted azt, akit nem ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu