Isten megáldott engem, - aki egyáltalán nem szeretem a kalandokat, - egy kalandszerető, állandóan utazni vágyó lánnyal. Sohasem fogom elfelejteni a napot, amikor Lauren felhívott és lelkendezve elújságolta, hogy barátaival egy több országon átívelő nagy utazást terveznek Ázsiában. Hosztelekben, és más olyan helyeken aludnának, ahova én soha be nem tenném a lábamat. 

Akármennyire is szerettem volna együtt örülni és lelkendezni vele, nem sikerült. Terror támadásokat vízionáltam, az Elrabolva, (Taken) című film jelenetei ugrottak be, majd az ételmérgezés, repülőgép szerencsétlenség réme riogatott. Anyaként éltetek már meg hasonlót? 

A kétségbeesésemet fokozva,az utazás előtt Lauren oly mértékű fizikai fájdalmat tapasztalt, hogy orvoshoz kellett mennie. Az orvos konzultált egy sebésszel, majd úgy döntöttek, hogy Lauren epehólyagját sürgősen el kell távolítani. Figyelembe véve azonban az előtte álló kalandot, engedély adott Laurennek, hogy a hazaérkezése után a második napra tegyék a műtétet. Gyógyszerrel látták el arra az esetre, ha probléma lépne fel, felkészítve őt, hogy akkor két napon belül haza kell érnie. Egy aggódó és ideges édesanyának nem éppen ezekre a szavakra volt szüksége… 

Félelem szorította össze a szívemet. Így Ahhoz fordultam, Aki egyedül békét tud adni. Isten az Igéjéhez vezetett, a 121. Zsoltárt kezdtem el olvasni: 

Izráel védelmezője 

Zarándokének. 

Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? 

Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. 

Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad az, aki védelmez téged. 

Bizony nem szunnyad, nem alszik az, aki védelmezi Izráelt! 

Az Úr védelmez téged, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől. 

Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. 

Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. 

Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor. 

Isten megígérte nekem, hogy:

Lauren védelmezője lesz jártában-keltében.

A Zsoltár olvasásakor Isten emlékeztetett arra, hogy ki is Ő valójában. Ő sohasem változik. Ő tegnap és ma és örökké ugyanaz marad. Isten ugyanolyan gondoskodással fogja Laurent körbevenni, mint Izráel népét körbevette. Évszázadokon át Isten figyelt a választottai jártára-keltére. Jézusra és tanítványaira is így figyelt. És tudtam jól, hogy arra kért engem is, hogy bizalommal adjam át Neki a lányomat. Minden egyes repülőút alkalmával. Minden egyes határellenőrzéskor. Minden vonatúton. Minden hosztelben. Minden egyes étkezéskor. Minden találkozáskor. Isten Laurennel lesz. Bizton az Ő kezébe adhatom át gyermekemet. 

Minden egyes nap újragondoltam Isten ígéreteit. Minden egyes nap imádkoztam Laurenért és barátaiért. 

Ahelyett, hogy kétségbeesésemben kiáltottam volna az Úrhoz, hitben fordultam Hozzá. 

A gyakorlatban megtapasztalhattam, hogy semmiért sem kellett aggódnom, mert mindent imában Isten elé vittem. 

Tudtam azt, hogy figyel Lauren jártára és keltére, mert Ő El Roi, az Isten Aki Lát. 

Nem vette le a tekintetét Laurenről, és szemmel tartott engem is. 

Mellettünk állt mindvégig. 

Ügyelte az eseményeket. 

Lauren biztonságban volt. 

Azért imádkozom, hogy a fenti gondolatok megérintsék a szívedet. Lehet, hogy gyermeked tőletek messze fogja folytatni tanulmányait, vagy éppen egy nagy utazásra készül. Talán egy új élethelyzet vár rád, esetleg te, vagy egy szeretted éppen egy félelmetes diagnózissal szembesült. Lehet, hogy egy szívet szorító vihart élsz éppen meg, úgy érzed, hogy a hullámok maguk alá tepernek, vagy a félelem bénítja meg a mindennapjaidat… 

Drága barátom, vedd elő ilyenkor a 121. Zsoltárt, olvasd el, imádkozz, tedd sajátoddá az ígéreteit, pihenj meg Istennél. 

Azt kívánom, hogy személyesen megtapasztald az Ő szeretetét, jelenlétét és gondviselését az életedben. 

Isten áldjon!

Wendy Blight

Forrás: wendyblight.com/2018/05/psalm-121-a-promise-from-gods-word