Sokan gondolják, hogy a mai fiatalok nem olyanok, mint ezelőtt 100 vagy éppen 50 évvel ezelőtti fiatalok. Szerintem ugyanazok. Ugyanabból az anyagból valók ugyanaz a testfelépítésük. Semmivel sem mások!

Az egy másik kérdés, hogy az elmúlt ötven évben nagyot fordult a világ. Túl nagyot, amely miatt eddig sosem látott generációs feszültség alakult ki idősek és fiatalok között, de ezért nem hibás sem fiatal, sem idős.

Sokan gondolják, hogy a fiatalok jelentős részét nem érdekli semmi értelmes dolog csak éppen az ivászat, a buli, a szex. Vannak persze ilyenek, de azért, mert tőlük hangos az egész utca az még nem jelenti azt, hogy a fiatalok mind ilyenek lennének.

DE túl nagyot változott a világ. Túl sok olyan dolog jött be, amely igencsak káros. És bár az életet sok tekintetben könnyebbé tették, de a sátán sem alszik. A tv, az internet, a szórakozóhelyek mind olyan dolgok, amelyek lehetnének jók is, de valaki kitalálta, hogy kell valami új, amellyel nőhet a nézettség, a vendégek száma stb.

Jelenleg meg ott tartunk, hogy nem lehet úgy bekapcsolni a tv-t, hogy ne az erőszakba botoljunk, nem lehet úgy felugrani a netre, hogy ne pornót találjuk meg, nem lehet éjszaka úgy kimozdulni, hogy ne legyünk részesei az „egy éjszakás kalandnak!” 

Itt tartunk ma a modern 21. század és bár sokan gondolják, hogy ez így még sincsen rendben senki nem tesz érte semmit. Nyilván mikor ezen sorokat írom erősen sarkítok, de a lényegen mindez nem változtat.

De miért? Valójában a választ senki nem tudja, de az egészen bizonyos, hogy a televízió térhódításával tudat alatt sokkal érzéketlenebbé vált mindenki.

A televízió megjelenésével családok tömkelege esett szét, mert fontosabbá vált az esti műsor, mint a családi beszélgetés. 

Az otthon már nem jelent biztonságot és valahol ez minden gyerekben lázadást indít el Lázadást a fájdalom ellen, mert ugye fiúk nem sírnak a lányoknak szépnek kell lenni… Ezeket kivel beszéljük meg? 

Válóperek tucatjai szólnak nap mint nap arról, hogy kinél legyen a nem kívánt gyerek.

Ne mondja senki, hogy ez a fiataloknak nem fáj. Mindenki arra vágyik, hogy elfogadják és ezért olyan dolgokat tesznek sokan, amellyel kivívhatják mások tiszteletét, de leginkább feltűnést kelthetnek, mert nem kapták meg azt a törődést gyermekkorban, mely az ember fejlődésében nélkülözhetetlen.

Itt tartunk ma és szenved felnőtt gyermek egyaránt és senki nem mer ellene úszni az árnak, mert az nehéz fárasztó. Könnyebb bekapcsolni a tévét és megnézi a Megasztárt vagy éppen a Való világot együtt, mint megkérdezni: Milyen napod volt?

MIÉRT? 

K. Ádám