Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre.Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. (Zsoltárok 119:15-16. HUNB)

Akaratom ellenére ébresztett fel a szorongás. A mindennapi élet nyomása őrjöngő pánikba taszítja lelkem békéjét

A gondolataim a „Mi lesz ha” és a”Mi legyen most” spiráljába kerültek, és a reményem a békés és pihentető éjszakámra vonatkozóan távoli álomnak tűnt csupán. Nem akartam aggodalmaskodni, de fogalmam sem volt, hogyan élhetném át azt a békét, amit Isten ígért.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a szorongás felváltotta a Krisztus Jézusba vetett békémet. Számtalan olyan emlékem van, amikor a nyomasztó gondolatok és a kavargó kérdéseim félelembe és szorongásba taszítottak.

Korábban azt gondoltam, hogy én vagyok az egyetlen keresztény nő, aki még mindig újra és újra beleesik a szorongásba. Míg a körülöttem lévő világ fittyet hányva haladt előre, úgy tettem, mintha minden rendben lenne, bár a bennem lévő világ össze akart omlani. Sátán pontosan tudta, hogy a hazugságot (minden rendben van), pontosan az a hazugság volt, amely megakadályozta azt, hogy a Jézusban található szabadságot befogadjam és kiteljesedjek benne. Hittem ennek a hazugságnak addig a napig, amíg Isten meg nem mutatta a békémből hiányzó darabot.

A Zsoltárok 119:15-16-ban a zsoltáríró elhatározta, hogy elméjét Isten Igéjének Igazságával tölti be meditáció segítségével (Az angol ESV fordításban ez a szó szerepel) . A „meditáció” szó ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy „töprengeni, tűnődni vagy tanulni”. A bibliai meditáció az emberek elméjének Isten Igéjével való következetes és folyamatos töltekezését jelenti, a Biblia igazságának talaján maradva. Amikor elmélyülünk Isten Igéjén, az Ige gyökeret ereszt a lelkünkben, gondolkodásunkban, hitünkben és így a részünkké válik.

Tudtad, hogy sokunk a napunk nagy részében negatív gondolatokkal táplálkozik? Ezek a gondolatok nem csak negatívak, hanem visszatérő, ismétlődő gondolatok is. Ami pedig átitatja a bensőnket, az diktálja a válaszainkat, és életünk narratívájává válik. Ezért, amikor megragadunk az ismétlődő, negatív gondolatokba, képtelenek vagyunk békére lelni.

De Isten nem hagyott bennünket remény nélkül. Annak érdekében, hogy ez a gondolati spirál megszűnjön, odaadta nekünk Élő Igéjének erejét, hogy megszűrjünk mindent az Ige szűrőjén, (Zsidók 4:12). Ahelyett, hogy hagynánk, hogy az Isten Igéjének Igazságával ütköző negatív gondolatok ismétlődjenek, csatlakozzunk a zsoltáríróhoz abban az elhatározásban, hogy elménket Igazsággal töltjük meg.

Ha így teszünk, akkor a lelkünk lemezén Isten ígéreteinek megnyugtató dallama fog játszani, amikor az aggodalom gombja megnyomódik. Félelemmel teli gondolatok jönnek és mennek, de Isten Igéje soha nem változik,- bennünket azonban mégis megváltoztat. Ha meg akarjuk találni a szabadságot abban amit Jézus nekünk adott, mélységesen ismernünk kell az Igét, annak érdekében, hogy elménk legeldugodtabb zugaiba is odaérjen.

Ha hiányzik lelkünk töltekezése Isten Igéjével, a vágyunk, hogy egy jól öntözött, Krisztus Lelke által vezetett életet éljünk, ahhoz hasonló mintha egy nagy puzzle-ból több darab hiányozna. Mindegy, hogy melyik szögből nézzük, az összkép sosem teljes. A hiányzó darab a békénkhez az Igazsággal való folyamatos töltekezés. Amikor Isten Igéjének szűrőjén át látjuk a világot – beleértve minden olyan „Mi van ha” gondolatot, ami azzal fenyeget, hogy békénk pánikká váljon – akkor Isten ígéreteiben minden esetben meg tudunk nyugodni.

Uram, segítséged nélkül tehetetlenek vagyunk, egy kiüresedett, aggodalommal átitatott életet élünk csupán. Igéd azonban elér a lelkünk legmélyebb zugaiba is, felemeli lelkünket, és egy új énekkel ajándékoz meg bennünket. Rombold le a negatív, újból és újból visszatérő, lehúzó gondolatainkat, segíts bennünket, hogy a lelkünk egyedül a Te Igazságodban gyökerezzék, amely szilárdan áll, sosem változik, bennünket azonban megváltoztat, átformál. Jézus nevében, Ámen.

 fordítás: https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/04/06/the-missing-piece-to-your-peace