Egy kis drogtörténelem

A hallucinogén anyagok használata olyan ősi, mint maga az emberiség. Sziklarajzok és más régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy már az ókortól kezdve sokan részegítő hatású növényi anyagokat alkalmaztak transzállapot előidézésére és a túlvilági szellemekkel való kommunikációra. Ezen tulajdonságaikért isteni ajándéknak tekintették ezeket a növényeket. Amerika indiánjai, Afrika törzsi varázslói és Ázsia nomád népeinek sámánjai egyaránt révületbe estek. De nem csupán a vallási vezetők, hanem az egyszerű emberek is vágyakoztak a misztikus megtapasztalásokra. Egy ázsiai nép által szedett kábító gombaféle hatásáról így számol be Lipták Gábor gyógyszerész professzor, 1940-ben megjelent tankönyve:

"A kábító hatás sajátos részegségben nyilvánul meg, mely izgalommal, reszketéssel kezdődik, azután vidámság jelentkezik, majd víziók lépnek fel. Emellett a kábult személy mindent sokkal nagyobbnak lát, mint amilyen az valójában. A korjákok ezért meg szokták tenni azt a tréfát, hogy a kábult ember útjába egy kis botot tesznek. Ezt ő nagy akadálynak érzékeli, megáll előtte, vizsgálgatja, végül hatalmas lendülettel átugorja. Ez az állapot azután tombolásba, őrjöngésbe mehet át, majd mély álom következik. Felébredés után ingadozó járásán látszik még a mámor következménye. A korjákok azonban nem elégednek meg az élvezeti szer egyszeri bevételével, és a hatás elmúltával ismét galócát nyelnek, vagy megisszák időközben kiürített vizeletüket, melybe a galóca hatóanyaga átmegy, s amely így hasonló hatást fejt ki."

Ez a kis leírás is jól mutatja a drog használatának lehetséges következményeit: a józan ész teljes elvesztése, kábulat, hallucináció és őrjöngés. A civilizáció és a tudomány előrehaladásával azt várnánk, hogy a világ, látva annak káros hatásait, végleg kigyógyul a kábítószerek élvezetéből. Ehelyett napjainkban a drog soha nem látott méretekben történő terjedésének lehetünk tanúi.

Lefelé a lejtőn

A különféle kábítószerek tehát ideig-óráig kikapcsolják az embert a létező világból, és azonnal egy kábult állapot kétes értékű mámorába repítik. Nyilvánvaló, hogy sok fiatal az életében jelentkező ürességet próbálja ellensúlyozni a drog használatával. Egy Tamás nevű tizenéves így írja le a kezdetet:

"Egy buliba az egyik legjobb barátom kezembe nyomott egy tablettát, és azt mondta: "Ettől jól fogod érezni magad. Minden gátlásod eltűnik, és olyan boldog leszel, mint még soha." Kicsit be voltam piálva, ezért könnyen hajlottam arra, hogy kipróbáljam. A hatás nem volt semmi. Tényleg jól éreztem magam, és amikor hazaértem, még mindig táncoltam a szobámban. Ez az extasy egyik hatása."

Az álom azonban idővel rémálommá változott. Eltelt egy-két év, és Tamás - sok más drogoshoz hasonlóan - kipróbálta a speedet, a marihuánát, az LSD-t, a hasist, sőt a heroint és a kokaint is. De nézzük csak, hogyan élte meg mindezt ő maga:

"Nappal aludtam, éjjel pedig anyagoztam. Szervezetem egyre jobban telítődött, és mivel a drog diktált, egyre több kellett. Sokszor eszméletlen állapotig sanyargattam magam. (…) 15 kilót fogytam, és nap mint nap belőttem magam (…) Nem tudtam aludni. Mindig féltem valamitől. Borzalmas víziókkal teli éjszakáim voltak. Testileg, lelkileg, sőt idegileg is kikészültem. Éjszakánként arra ébredtem, hogy van valaki a szobában. Megéreztem a Gonosz jelenlétét, és egyre jobban rettegtem. Ahogy felültem az ágyban, azt vettem észre, hogy félig-meddig kiléptem a testemből: én ülök az ágyon, a testem meg ott van mögöttem. Életemben nem féltem annyira, mint ilyenkor. Kibírhatatlan volt a félelem."

Persze ahány kábítószer, annyiféle módon hat az idegrendszerre, a lélek és a szellem működésére. De még ugyanaz a kábítószer sem biztos, hogy mindig ugyanazt a hatást váltja ki. Az eredmény azonban sokkoló: aki függővé válik, annak egy idő után olyan szellemi, pszichikai "élményekben" lesz része, melyeket szívesen mellőzne, de már nem ura a helyzetnek. A drog azonban nem csak az idegekre hat. Sok kábítószer olyan fizikai függőséget eredményez, hogy a drog-fogyasztó a szer nélkül már képtelen életben maradni. A szervezete ugyanis annyira hozzászokik a kábítószerhez, hogy annak hiánya fizikai rosszulléthez, kómához, sőt halálhoz vezethet. Ezért aztán a függővé vált személy teljesen elveszti a kontrollt élete felett, és csak az jár a fejében, hogyan juthat hozzá az "anyaghoz". Ebben az állapotában már a bűncselekményektől sem riad vissza, hisz biológiai szükségletévé válik a napi adag megszerzése.

Van kiút.

Mindenekelőtt a prevencióra, vagyis a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. A fiataloknak meg kell értenie, hogy semmiféle mámoros, transz állapot nem ér annyit, hogy kábítószer után nyúljanak, mert annak pillanatnyi, izgató hatásáért később szörnyű árat kell fizetni. Ha azonban már valaki függővé vált a szertől, akkor is van kiút számára, bár ez már nem olyan egyszerű. A gond ott kezdődik, hogy sokan nem hajlandóak elismerni függőségüket. "Én nem vagyok rabja a kábítószernek, hisz kézben tudom tartani a dolgokat." - mondogatják. Ameddig ugyanis az embernek mindig elegendő szer áll a rendelkezésére, nem veszi észre, hogy már rabja a drognak. A szabadulás ott kezdődik, amikor valaki őszinte tud lenni önmagához, és beismeri: függő vagyok. De ez még kevés. Ha ugyanis orvosi szempontból nézzük a kábítószer függőséget, akkor rendkívül összetett és nehéz betegséggel állunk szembe. Különféle gyógyszerekkel (pl. metadonnal) próbálkoznak, hogy csillapítsák a beteg drog iránti vágyát. Ám ezek a szerek maguk is narkotikumok, csak úgy tartják, hogy kevésbé veszélyesek. Emellett különféle pszichoterápiás tréningeket is tartanak a szabadulni vágyók számára, így próbálják visszavezetni őket a normális életbe, felemás eredménnyel. Bár nem szabad lebecsülni az orvostudomány eredményeit, látni kell, hogy igazi, teljes és tökéletes szabadulást sajnos nem tudnak adni. Nézzük hát, hogy Tamásnak miként sikerült megszabadulni ebből a szörnyű testi-lelki függőségből:

"Nagyszüleimhez költöztem, akik keresztények voltak. Ők mindig azt mondták nekem, hogy Jézus az, aki tud rajtam segíteni. Ő az, aki magára vállalta minden ember bűnét. Ő képes megszabadítani bármilyen rabságból. Ettől kezdve egyre inkább éreztem Jézus Krisztus hívását. Tudtam, hogy meg akar szabadítani, és hozzá imádkoztam. Kértem, hogy bocsássa meg bűneimet, és szabadítson meg a kábítószer rabságából. Sírtam és örültem egyszerre, amikor megéreztem az Ő szeretetét. A csoda megtörtént! Már sok év telt el azóta, hogy megszabadultam a drog kötelékéből. Életem értelmét visszakaptam. Értékrendem megváltozott, a régi életemmel teljesen szakítottam. Azóta az érettségi bizonyítványt is megszereztem, sőt egy főiskolára is felvettek. Mindez nem csupán önakaratomból, hanem Jézus Krisztus valóságos segítségével történt."

Tamás története nem egyedülálló. Sokan szabadultak már meg a kábítószer rabságából Jézus Krisztus segítségével, hisz Ő nem csupán egy régi vallás, rég meghalt alapítója, hanem egy ma is élő személy, aki valóságosan tud segíteni mindenkin, aki hittel fordul hozzá.

Kedves olvasó! Ha te is a kábítószer rabságában vergődsz, akkor tudnod kell: mindig van kiút. A döntés rajtad áll. Mit kezdesz az életeddel? Ha őszinte bizalommal fordulsz az Úrhoz, megvallod előtte bűneidet, és kéred, hogy vegye át életed irányítását, akkor Ő elfogad téged, és egy új életet kezdhetsz el élni Vele. Ő maga mondja:

"Íme az ajtó előtt állok és zörgetek. Ha valaki meghallja az én hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázok, és ő énvelem."           (Jelenések könyve 3. fejezet 20. vers)

Jézus Krisztust nagyon egyszerű megszólítani. Fontos ugyanakkor, hogy alázattal és őszintén közeledjél felé. Egy hasonló, őszinte imádság által hívhatod Őt az életedbe:

"Úr Jézus! Köszönöm, hogy szeretsz engem és, hogy elszenvedted bűneim büntetését a kereszten. Most kinyitom életem ajtaját, és elfogadlak téged, mint életem Urát és megváltóját. Kérlek, bocsásd meg minden bűnömet, és adj nekem egy új, tiszta, szabad életet! Kérlek, szabadíts meg a kábítószer rabságából is. Köszönöm, hogy meghallgattál. Ámen."

Ha mindezt komolyan gondolod, akkor Ő elkezd munkálkodni az életedben. Olvasd rendszeresen a Bibliát, mint Isten szavát, és feltétlenül keress fel a lakóhelyeden egy hívő keresztény gyülekezetet! Így lelki testvéreid körében tudsz majd növekedni és épülni, olyan emberré válni, amilyennek Isten látni akar. Az Úr áldjon meg!

Forrás: Vágvölgyi Zoltán