"Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket." (Példabeszédek 19:11)

A sérült emberek másoknak is sérülést okoznak. Amikor valaki bánt téged, azt azért teszi, mert őt is megbántották.

A mogorva emberek soha nem éreztek kedvességet.

A szeretethiányos emberek nem érzik szeretve magukat.

Amikor valaki udvariatlan, keserű, barátságtalan, gúnyos, gonosz, vagy gőgös, egész viselkedésükkel azt kiabálják "Fájdalmaim vannak! Egy hatalmas adag szeretetre van szükségem! Nem érzem magam biztonságban!"

A biztonságban és szeretetben élők nem így viselkednek. Az a személy, aki mélyen szeretve és biztonságban érzi magát, nagyvonalú és irgalmas más emberekhez.

Ha csak ki akarod egyenlíteni a tartozásait az embereknek, rendben van. Te sem vagy jobb náluk. Amikor kvittek lesztek, semmivel sem leszel jobb, mint az, aki megtámadott téged.

Ahhoz, hogy jobbá válj, győzd le a gonoszat jóval. Válaszolj szeretettel. Lásd meg a szavaikon túl a fájdalmaikat.

Edwin Markum írt egy rövid verset, ami így hangzik: "Rajzoltak egy kört, amiből kizártak, eretnek, lázadó, kihánynak. A szeretet velem mégis szellemesen nyer. Rajzoltunk egy kört és mindenkit elnyelt."

Íme egy mítosz, amit a modern pszichológia mindenkivel megetetett, abszolút tévesen: Mindenkinek csak egy adag harag jutott az életre, ami olyan, mintha lenne egy vödörnyi haragod. Amikor ez a vödör megtelik, a mai pszichológusok azt tanácsolják, hogy mutasd ki azt. Csak ki kell borítanod! Így amikor a vödör üres lesz, egy katarzist fogsz átélni. Ha elhiszed ezt a mítoszt, egy életen át küszködni fogsz a haraggal, mivelhogy nincs olyan , hogy egy vödörnyi harag. Egy egész gyárad van! Ez a gyár csak termel és termel és termel. Amint kiborítod, még több lesz belőle. Gyakorlatilag, minél több haragot adsz ki, annál több termelődik.

Tanulmányok sora mutatja hogy a harag csak még több haragot szül. A dühös kirohanások még több haraghoz vezetnek, a legtöbbször addig, amíg berögzült szokásokká nem válnak az életedben.

A válasz nem egyszerűen csak az, hogy add ki magadból. Újra fog töltődni! A válasz az, hogy engedd el. "Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket." (Példabeszédek 19:11)