Hideg, nyirkos decemberi este volt, nem sokkal karácsony előtt. A lelkész még egyszer elindult, hogy utolsó próbát tegyen egy házaspárnál, akik válni akartak. Hónapok óta kísérletezett, hogy kibékítse őket, de semmi eredményre nem jutott. Ma, még egyszer, utoljára megpróbálja.

Az asszony nyitott ajtót, a férj fáradtan, leverten ült az asztal mellett. Hidegen, kimérten köszöntötték egymást. A két ember 32 éve élt együtt. Néhány éve válságba jutott a házasságuk. A háború alatt elidegenedtek egymástól, s a feszültség robbanáshoz vezetett. A lelkész megpróbált szeretetről, megbocsátásról, újrakezdésről beszélni. A házaspár fásultan, közömbösen bámulta a padlót. A lelkész végül odafordult mindkettőjükhöz: - Nos, hogy döntöttek?

A férfi arca megmerevedett, alig hallhatóan mondta: - ahogy megegyeztünk. Pokol lenne a feleségemmel együtt maradni. 

Mind a hárman elnémultak.

A hallgatást váratlanul az ajtócsengő hangja törte meg. Ki jöhet ilyen későn? Másodszor is csengettek. Az asszony felállt, kilépett az előszobába és behúzta maga mögött az ajtót.

Nagyot nézett, amikor megpillantotta a táviratkihordót.A táborból jött, és nyújtotta a borítékot a meglepődött asszonynak, aki úgy vette át, mintha kardcsapás érte volna. Hát a fiúnak éppen most kell hazajönni a háborúból, a fogságból, amikor kétszeresen otthontalanná válik? Egyik összeomlásból a másikba? Kábultan bontotta fel a borítékot és olvasta az örömhírt: Ma érkeztem a határra – holnap jövök – fiatok. A férfiak némán várakoztak, míg az asszony végre belépett a szobába. Az ajtónál tétovázva megállt. Kérdően, reménykedve tekintett a férjére. Remegő ajkakkal végre kimondta: Jön a fiú! A férfi rábámult, majd akadozva ismételte a szavakat: -Jön a fiú? Az asszony bólintott és könnyek csorogtak az arcán. A férfi zokogva rejtette kezébe az arcát. Aztán újra összeszedte magát, habozva felállt, de tekintetét le nem vette az asszonyról. A két ember lassú léptekkel megindult egymás felé. Nem szóltak egy szót sem, de tekintetük mindent elárult. És végül megtörtént a csoda. A férj gyengéden megsimogatta a felesége karját. Teljesen megfeledkeztek róla, hogy egy harmadik is van a szobában.

Ez a harmadik ámulva szemlélte a fejleményeket. Amit hónapokon át nem tudott elérni, azt egy mondat, egy pillanat alatt elvégezte. – Jön a fiú! A lelkész úgy érezte, hogy itt már nincs semmi dolga, észrevétlenül elhagyta a szobát.

A szürke decemberi ködben ujjongó férfi ballagott hazafelé. -"JÖN A FIÚ!" - dobolta örömtől repesve a szíve.

Adventnek, karácsonynak is ez a fő üzenete:

„A Fiú jön!” Isten Fia eljött és újra eljön!

Bárcsak elérhetné ez az örömhír nálunk is ugyanezt a csodát!