A harc az Övé
Ne féljetek, és ne rettegjetek, …mert nem ti harcoltok velük, hanem az Isten. (2KRÓNIKA 20,15.)
Én hiszem, hogy a nagyobb bennünk él, ha már újjászülettünk. (1Ján. 4,4) Hiszem, hogy
Jézus nagyobb, mint az ördög. Tudom, hogy Isten Igéje ezt mondja. Ezért
ennek az igazságnak az alapján kell cselekednem. Így válik ez
valósággá, akkor kezd a nagyobb munkálkodni az érdekemben.
Addig, amíg minden erőmmel én próbálom megvívni a harcot, a nagyobb nem
tud harcolni értem. Ily módon nincs hasznomra sem az, hogy a nagyobb
bennem van, sem az, amit Ő már megtett értem. Ezért ne próbáld
logikailag kikövetkeztetni a helyzet megoldásait. Te csak nyugodtan
feküdj le aludni, bármilyen helyzetben is lennél.
Pásztorkodásom éveiben, majdnem minden gyülekezet, ahova elküldött az
Úr, teli volt problémával. Különösen az egyik; azt senki sem akarta
pásztorolni. Mielőtt megkerestek volna, Isten már foglalkozott velem
ezzel kapcsolatban, így elvállaltam a pásztorlást.
Nekem semmi gondom nem volt ezzel a gyülekezettel. A gyülekezetet és a
problémáit átadtam a Nagyobbnak. Azt mondtam: „Én egyáltalán nem
aggódom miattuk.” Komolyan gondoltam, hogy akkor sem fogok aggódni, ha
a diakónusok ököllel verik egymást a gyülekezeti ház udvarán. Nyugodtan
végignézem, ahogy ütlegelik egymást, aztán együtt imádkozunk, és majd
rendezik soraikat, hogy tovább tudjunk járni Istennel.
Megvallás: Én nem vagyok hajlandó harcolni. A harc nem az enyém, hanem
Istené. Ő a Nagyobb, én pedig munkára fogtam Őt saját érdekemben,
azzal, hogy ismerem az Igéjét és azzal, hogy ennek igazsága alapján
cselekszem.
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél
Kommentáld!