„Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van.Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.” Préd 4,9-10

Bár most kijelenthetem, hogy a férjem, Scott, a legjobb barátom, nem mindig volt így. Mikor összeházasodtunk, annyira közel álltam ikertestvéremhez, hogy Scott kirekesztettnek érezte magát, mikor hárman voltunk. Fokozatosan aztán mindkettőnknek sikerült mélyítenünk a barátságunkat.

A nagy fordulat akkor kezdődött, mikor elköltöztünk Atlantából, ahol felnőttem, majd férjhez mentem. Összepakoltunk, s Floridába mentünk, ahol Scott repülős karrierje folytatódott. Az új környezet, ahol senkit sem ismertünk, rákényszerített, hogy egymás felé forduljunk, egymás barátságára alapozzunk, amire addig nem volt alkalmunk.

Ma már Scotthoz fordulok először, ha barátra van szükségem. Nem olyan barát, amilyenek a lánykori barátnők, hanem olyan, amilyen csak egy férj lehet. A Prédikátor könyvében olvashatunk arról, mekkora támaszt jelent ez a fajta barátság: „Jobban boldogul kettő, mint egy”.

Az elmúlt évek alatt felismertem néhány lehetőséget, hogyan építhetjük barátságunkat a házastársunkkal. Először is, érdekeljen minket, hogyan zajlik az élete ott, ahol ébrenléte jó részét tölti: a munkahelyén. Említette, hogy van egy különösebb, erőfeszítést igénylő feladata, esete? Beszélt arról, hogy fellelkesítette egy dicséret? Figyeljünk oda, tegyünk fel kérdéseket, és imádkozzunk érte ezekben a helyzetekben. Ha elismered a munkája nehézségét, fontosságát, érezteted vele, milyen nagyra becsülöd!

Másodszor, nagyon sokat lendít egy barátságon, ha közös elfoglaltságot, érdeklődést találtok. Mi az, amit mindketten szívesen végeztek? Jusson eszetekbe, mit csináltatok együtt az udvarlás idején.

Barátaink, Tracey és Ron például szeretnek hegyet mászni. Főleg Tracey hobbyja volt, de mellette Ron is megszerette. A szüleim mindketten szeretnek főzni, együtt hihetetlen dolgokat tudnak kitalálni. Mi Scottal számtalan baseball meccset néztünk már meg. Ha még nincs közös hobbytok, próbálkozzatok ezzel-azzal, míg rátaláltok az igazira. A mindennapok tennivalói könnyen kiszorítják napirendünkből a lazítást és a nevetést, ezért céltudatosan kell a közös szórakozásra törekedni.

Végül, tegyük fel magunknak a kérdést, mennyire tartjuk fontosnak a házastársunkkal való barátság ápolását? Tartalékoljuk rá az energiánkat, vagy túl elfoglaltak és fáradtak vagyunk hozzá? Néha nemet kell mondanunk más terveinkre, hogy legyen időnk ápolni, védelmezni a barátság ajándékát házasságunkban.

A barátság ma elvetett magvai házasságunk későbbi szakaszában fognak virágba szökkenni. Mindnyájan láttunk már idős házaspárokat, akik úgy fogyasztották el az ebédjüket az étteremben, hogy közben egy szót sem szóltak egymáshoz. Én nem szeretném, ha mi is ilyen néma párrá válnánk, és gondolom, ti sem szeretnétek azzá válni. A férjemmel való barátságban szeretnék megöregedni: a hosszú évek alatti közös érdeklődés, egymás előtérbe helyezése által táplált barátságban.

Uram, kérlek, mutasd meg, hogyan táplálhatnám a házastársammal való barátságomat, hogy az évek múltával is örömmel tudjunk együtt lenni. Szeretném mától a legfontosabb céljaim közé helyezni barátságunk ápolását. Mutass rá majd, kérlek, ha valamilyen tevékenységről, valamilyen tervemről le kell mondanom, hogy időm legyen a férjemmel való barátság ápolására. Köszönöm az életre szóló barátságot, amivel megajándékoztál! Ámen.