Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. 

 Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének. 

 Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. 

 Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak. 

 Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak. 

 Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak. 

 Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. 

 Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének. 

 Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik?  Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük.  Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.  Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga javára törekszik egész életében.  De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából.

Préd 3,1-13.

A KICSINY DOLGOK NAPJA

Akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak. (Zak 4,10)

"Anyu! Unatkozom!" Ez a megjegyzés 12 éves fiam szájából hangzott el a nyári szünidő második hetében. Ő lehetne válasz a Zakariás próféta által feltett kérdésre: "Vajon van-e valaki, aki megveti e szerény kezdet napját?" (Szent István Társulat ford. al.) 

Ha őszinték vagyunk, bármelyikünk beleunhat a földi dolgokba. Számomra a "szerény kezdet napjai" azok, amelyeken semmi rendkívüli nem történik. Talán izgalmakra áhítozunk, de megtanulhatnánk értékelni azokat a napokat, amikor semmi különleges nem történik - a kicsiny dolgok napjait. Életem során megéltem néhány nehéz napot, amikor általam szeretett embereket fájdalom ért, vagy meghaltak. Ha választhatnék, ezek között és az átlagos napok között, akkor minden esetben az átlagosakat választanám. 

Elhatározhatjuk, hogy értékeljük a reggeleket, amikor nem valami rendkívülire ébredünk, ami túllépi a megszokottat. Munkába megyünk, haza jövünk, vacsorát eszünk, talán részt veszünk a gyülekezetünk programjain, vagy gyerekeinknek segítünk a házi feladatban. Aztán lefekvéshez készülődünk egy nyugodt éjszakára abban az otthonban, amit Isten biztosított a számunkra. Azokon az estéken hálát adhatunk a mi különleges Istenünknek, aki velünk volt egy újabb átlagos napon.

Imádság: Atyánk, hálát adunk életünk minden átlagos napjáért. Taníts meg ezeket dicsőségedre élnünk. Ámen.

Hálát adunk Istenünk minden átlagos napért. 

Harriet Michael (Kentucky, USA)

IMÁDKOZZUNK NAPONKÉNTI SZOLGÁLATI LEHETŐSÉGÉRT!