Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.  János 4:35   Valóban olyan időszakban élünk, amikor az aratnivaló fehér és megérett az aratásra. Jézus nem azt mondta, hogy egy jövőbeni időpontra várjunk, amíg a termés learatható lesz. Azt mondta, hogy emeljük fel a szemünket és lássuk meg, hogy az aratnivaló már most beérett! Az aratnivaló mindig - minden generációban - learatható volt, csak az Egyház nem vette észre. Drága kevesek rendelkeznek azzal a szellemi érzékkel, hogy meglássák és megragadják ezt az alkalmat.   Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. 38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.  Máté 9:37-38   Azt mondja az Atya, hogy ez az Ő aratása! Minden növényt magáénak tekint. Csupán munkásokra vár és azokat keresi, akik odaszántak és készek másokkal megosztani a jó hírt. A mezők készen vannak. Csak arra várnak, hogy ezt a jó hírt meghallják. Csak arra várnak, hogy az Atya igényt tartson rájuk és megerősítse, hogy Őhozzá tartoznak. A mezők várják Önt!   Az aratnivaló beérett, de a munkás kevés, ezért fontos, hogy az aratásban mindannyian részt vegyünk. Isten azt mondja, hogy kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába. A "küldjön"-re használt görög szót a King James fordításban "kilövell"-nek fordították, amire az Amplified fordítás a "kikényszerit és a kitaszít" szavakat használja. Kérnünk kell Istent, hogy lövelljen ki munkásokat az aratásba. Ez egy hatalmasan erős szó. A legtöbbünk csupán lábujjhegyen megy be a learatnivaló táblába, ha egyáltalán bemegyünk, de Isten ki akar bennünket lőni!   Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; 17 És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! 18 És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! 19 És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! 20 A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. 21 Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, és vakokat hozd be ide. 22 És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely. 23 Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. 24 Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat. Lukács 14:16-24   A gazda azt mondta a szolgának, hogy kényszerítse az elveszetteket, a betegeket és a haldoklókat, hogy bejöjjenek. Az Amplified fordításban a következőt olvassuk: "Eredj el az utakra és a sövényekhez és sürgesd és erőltesd őket arra, hogy engedelmeskedjenek és bejöjjenek, hogy megteljék az én házam." Figyeljük meg, hogy a gazda először kiküldte a szolgáját, hogy meghívja az embereket az ő vacsorájára; aztán ismét kiküldte őt, hogy elhozza őket; majd ismét kiküldte, hogy kényszerítse őket az eljövetelre. Sürgetést érzünk a gazda hívásában, és a "Nem" válasz nem elfogadható számára! Ez nem a nagy javaslattevés, hanem a Nagy Megbízatás! Sietve és elszántsággal kell cselekednünk.   TÖBB MÓDON MŰKÖDHET KÖZRE:

• IMÁDKOZZON - Imádkozzon, hogy az aratás Ura taszítson ki munkásokat. Imádkozzon, hogy Isten megengedje Önnek, hogy Ön is részese lehessen ennek a hatalmas végidők aratásának. Ne felejtse: az egyetlen, amit a földről való eltávozásunkkor magunkkal vihetünk, az emberek.
• KAPCSOLÓDJON BE - Jöjjön és segítsen nekünk az utcán, a nyugdíjasházakban, az iskolákban, az egyetemeken, a kórházakban, stb. evangélizálni; szükségünk van munkásokra, szükségünk van segítőkre. Imádkozzon, hogy miként kapcsolódhatna be anyagilag a lelkek learatásába. Az Ön e havi egyszeri adománya, valamint a bármilyen összegű további havi támogatásai nagymértékben segítenek bennünket az aratásban. Azt tervezzük, hogy a nyugati parton levő városokban a négy napos alkalmakat kibővítjük nyolc, illetve tíznapos alkalmakra. Természetesen a kiadások is növekedni fognak - városonként kb. 150.000 dollárra. Most a Nagy Ébredés Turné számára nyitott helyszínt keresünk Phoenixben. Jelenleg még elég messze vagyunk attól, hogy megvásároljuk a saját felfújható óriássátrunkat, így ha Ön bármilyen adománnyal hozzá tudna járulni ehhez, azt áldásként fogadjuk és nagyon nagyra értékeljük!

Kérjük, hogy Ön is ossza velünk azon látásunkat, hogy Amerika meg fog térni. Nagyra becsülnénk, ha ebben a hónapban egy nagylelkű adománnyal tudna támogatni bennünket. Mi az a maximum, amit adni tudna? Kérjük, ne hagyja ki ezt az alkalmat. Tudjuk, hogy néhányan egy újabb felhívásnak gondolják ezt; de nagyon lényeges, hogy velünk együtt Ön is részt vegyen ebben a nagyszerű kalandban! Nemcsak azt érezzük, hogy az elveszetteket és a haldoklókat kell bejövetelre kényszerítenünk, hanem Önt is - kedves barátom -, hogy segítsen nekünk ebben az aratásban! Ez egy örökreszóló lehetőség - egy örökreszóló befektetés -, ami számítani fog az örökkévalóságban. Áldja meg az Úr, hogy Ön is megragadja azt, ami Isten szívéhez a legközelebb áll, és hogy velünk együtt azon igyekezik, hogy az Atya beérett termését learassuk!



Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. Példabeszédek 11:30

A megalkuvás nélküli igaznak gyümölcse életnek fája; és Isten számára emerhalászként - aki begyűjti és megfogja azokat az örökkévalóságra - emberi életeket ragad meg a bölcs.  Példabeszédek 11:30 (Amplified Biblia) 

Több mint húsz esztendeje az Amerikai Egyesült Államokba való elhívásunkkor Isten azt a megbízást adta nekünk, hogy ébresszük fel, serkentsük fel és lobbantsuk lángra az Egyházat - hogy az Egyház újra beleszeressen Jézusba. Miért? Nemcsak a hívők saját javára, örökkévaló örökségük és az Úrral való saját kapcsolatuk miatt, hanem az aratás miatt is! Senki más a világon nem fog felbuzdulni arra, hogy megnyerje az elveszetteket! Csak az Egyháznak adatott az a felelősség, hogy megossza az evangélium jó hírét a világgal, és csak forró, tüzes hívők rendelkeznek azzal a szenvedéllyel, amellyel ezt meg tudják tenni. Nekünk az a feladatunk és mindig is az volt, hogy arra késztessük a keresztényeket, hogy saját maguk személyesen keressék Istent és hogy fellelkesítsük őket arra, hogy örömmel osszák meg hitüket másokkal.   

Az 1999-es New York-i és a 2000-es Shreveport-i evangélizációkon, amikor először kértük fel a gyülekezeteket, hogy velünk együtt evangélizáljanak az utcán rájöttünk, hogy csak azok vettek részt a lélekmentésben, akiket megérintett az ébredés és akikben Isten tüze lobogott. Langyos és visszaesett keresztények nem fognak senkit megtéríteni. Ezek az emberek személyesen nem értékelik azt, amit Jézus tett értük. Keményszívűek és nem érdekli őket Isten országának építése. 

Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; 19 Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek Ígéjét. 20 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk. Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.  2 Korinthus 5:18-20 
 
Mindazok, akiket Jézus vére megtisztított maguk is megbékültek Istennel és egyben azonnali elhívást kaptak Istentől a békéltetés szolgálatára. Krisztus nagykövetei vagyunk - a Szent Szellem segítségével mindenütt Jézus Krisztust képviseljük. Ne felejtsük el, hogy a Pünkösd napja az erővel való felruházás napja volt - nemcsak egy újabb egybegyűlés. Itt az éhes embereket megérinti és betölti az Úr azzal a céllal, hogy ezzel az erővel kimenjenek az utca emberéhez és a szükségben levő világba. A Nagy Ébredés Turné alkalmai nem olyanok, mint az igetáboraink, hanem az a célunk, hogy az Egyházat felruházzuk erővel és felkészítsük az aratásra. 

Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem. 35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. 36 És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 37 Mert eben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.  János 4:34-37 

Jézust az Isten akaratának a cselekvése és Isten munkájának végrehajtása és elvégzése motiválta. Az Ő példáját kell követnünk. Jézus azt mondja, hogy nincs vesztegetni való időnk - az aratnivaló már beérett. Tulajdonképpen az aratnivaló mindig érett volt - inkább a aratómunkásoknak kell meggyújtaniuk a farkukat mint Sámson rókáinak!  
 
Egy Gainesville-i bizonyságtétel, ami mind közül a legcsodálatosabb volt számunkra az volt, amikor egy házaspár bekopogott egy lakásba és az ott lakó hölgyet az Úrhoz vezették. Utána a hölgy elmondta nekik, hogy előzőleg arra kérte Istent, hogy válaszoljon az imájára és azon a napon küldjön valakit, aki beszél vele, ill. segít neki, máskülönben megöli magát. Képzeljük el, mi lett volna, ha ez a házaspár egy nappal vagy akár néhány órával később érkezik - egy élet és egy lélek elveszett volna! Sokszor előfordult, hogy a nyugdíjasházakban az emberek azon a napon haltak meg, amely napon befogadták az Urat! A szomorú az, amikor a bentlakók percekkel az arató megérkezése előtt meghalnak! 

Ahogy azt az előzőekben mondtuk, Isten országában szükség van munkásokra, akik learatják a termést, imádkozó emberekre és anyagi támogatókra. Csak egy bizonyos időkeret áll rendelkezésünkre az aratásra - igen sürget bennünket az idő - egy elszalasztott lehetőség már nem jön vissza többé! Ha a hívők nem állnak az Úr rendelkezésére, akkor Isten másokat fog keresni, de így azok a hívők saját lehetőségüket elszalasztják, jutalmukat pedig elvesztik!