A szív eltökélése
De Dániel
eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a
borral, amelyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne
kelljen magát megfertőztetnie. — DÁNIEL 1,8.
Két kedvenc
igeversem volt, amit vagy felolvastam vagy pedig idéztem az Úrnak, és ezekre
alapoztam a megvallásomat reggelente, iskolába menet. Az első a János 1,4 volt, a második pedig a Dániel 1.
Olvasd el Dániel
első fejezetét, és meglátod, hogy Dániel és a három zsidó fiú, annak ellenére,
hogy fogoly volt, hogyan választatott ki arra, hogy a királyi palotában
tanuljanak.
A Biblia azt
mondja: Dániel ‘eltökélte az ő szívében’.
Ezt a kifejezést használtam, amikor az Úrral beszéltem. Tudtam, hogy bár nem az
ó szövetség alatt élek, mégis rátaláltam egy alapelvre, amihez tarthattam
magam.
Tudjuk, hogy a
zsidóknak nem volt szabad fogyasztaniuk bizonyos ételeket, ránk azonban ez nem
vonatkozik. Isten Igéje azt mondja az Újszövetségben: „...Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha
hálaadással élnek azzal; mert megszenteltetik Isten Igéje és könyörgés (ima)
által.” (1Tim. 4,4–5) Így én is azon alapelv szerint cselekedtem, mint
Dániel. Ezt mondtam az Úrnak minden reggel: „Én eltökéltem a szívemben, hogy az
élet világosságában járok”.
Megvallás: Én eltökéltem a szívemben, hogy az élet világosságában járok.
Eltökéltem, hogy Isten bennem lévő életének a világosságában járok.
Kommentáld!