A vatikáni sajtóközpont új, az Egyesült Államokból származó igazgatója kinevezését követően interjút adott a Vatikáni Rádiónak, melyben beszélt a megbízatásáról, az egyház egyre inkább nemzetközivé váló kommunikációjáról és elődjéről, Federico Lombardiról.
– Nagyon lelkes vagyok, angolul úgy mondanám: „excited”. Ugyanakkor bevallom, a lelkesedés mögött ott rejtőzik egy kis félelem is. Tudom, hogy a vatikáni sajtóközpont irányítása nem könnyű feladat. Egy dolog újságíróként dolgozni – az elmúlt években ezt csináltam és nagyon szerettem –, azonban ez a munka sokkal összetettebb.– Sokan hangsúlyozzák, hogy az új igazgató világi, az igazgatóhelyettes világi, ráadásul nő; kulturális és nyelvi szinten is változás ez, az egyik anglofón, a másik hispanofón…– Igen, azt hiszem, a jelen helyzetet az írja le leginkább, hogy nemzetközi („international”). A katolikus egyház természeténél fogva egyetemes. Ebben az univerzumban napjainkban egyértelmű, hogy a spanyol nyelv nagyon fontos a katolikus világban. Ha azonban az egész világhoz akarunk szólni, akkor angolul is kell beszélnünk, az kétségtelen!– Mit jelent az Ön számára Federico Lombardi utódának lenni?– Az itt töltött években azt láttam, hogy Lombardi végtelenül türelmes: igen, ez így van… Angolul a „gracious” jelzőt használnám rá: ebben benne van a kedvesség és az udvariasság is. Ő képes arra, hogy mindig kedves legyen az emberekkel, nagyon készséges: teljesen átadja magát a Szentatyának, a munkának. Remélem, hogy legalább részben nekem is megvan ez az erényem!Forrás és fotó: Vatikáni Rádió olasz nyelvű szerkesztőségeMagyar Kurír(tzs
Kommentáld!