Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.

(23. Zsoltár 1.vers)

A rossz hírem az, hogy a vihar az életünk realitása. A jó hírem pedig az, hogy a mi Istenünk nagyobb minden viharnál amivel valaha is szembe kell néznünk.

Amikor lányunk Danna, a totyogós időszakában volt, apukájával közösen volt egy kedvenc játékuk. Dan feltette egy magas helyre, majd kitárta karjait, és így szólt: "Ugorj Apához!" Én nagyon aggódtam a játék közben, de Danna nagyon élvezte, és mindig kacagva leugrott apukája karjaiba. Egyszer Dan még Dannanak is túl magasnak tűnő helyet választott, és Danna ugyanazt tette, amit én szoktam tenni, amikor félek: becsukta szemeit. Amikor apukája azt mondta, hogy "Ugorj!", akkor így szólt: "Nem tudok, mert nem látlak Apa!" Dan így válaszolt: "Semmi baj kicsim, én látlak téged!" Kislányom ijedt arcán mosoly jelent meg, majd teljes bizalommal édesapja erős karjaiba repült, mert tudta, hogy apukája minden bizonnyal el fogja őt kapni, ahogy korábban is mindig megtette.

Micsoda stresszoldó technika! Mert a valódi, békével telt élet alapja az, hogy bizonyosak lehetünk abban, hogy Istenhez tartozunk, és Ő mindig mellettünk van, hogy megtartson bennünket.

A mai nap nézzünk át négy másik módját is a stressz kezelésének:

Ne feledd az alapot, melyre építhetsz: 

Úgy gondolom, hogy a stressz leginkább a téves alapokra helyezett elvárásokból adódik. Ilyenkor úgy gondoljuk, hogy emberek és körülmények olyan szükségleteinket is kielégíthetik, amire egyébként csak Isten képes. Ha megkérdeznéd ismerőseimet, a legtöbben egy erős nőként jellemeznének. Teljesen össze kellett fizikailag, lelkileg és érzelmileg törnöm, hogy rádöbbenjek a tényre, hogy az én erőm csupán emberi adottságaimból és egyéniségemből táplálkozott. Röviden szólva, téves dolgokkal igyekeztem a szívemben lévő űrt betölteni. Két éven át küzdöttem mély depresszióval, és a végén nem maradt más számomra, mint az összetört álmok és a megválaszolatlan kérdések sokasága. Ott, a mélységben, ahol semmi más nem vett körül, mint a darabokra hullt életem szilánkjai, rádöbbentem arra a tényre, hogy Isten minden szükségemet be tudja tölteni. "Az Úr az én Pásztorom, nem szűkölködöm." Ahogy a pásztor gondoskodik bárányairól, Isten ugyanígy gondoskodik rólunk. Ahogy a bárány teljesen pásztorának gondviselésétől függ, nekünk is teljesen Isten gondviselésére és vezetésére kell hagyatkoznunk. Ő a mi Kősziklánk, és ezen realitás világosságában, stresszünk feloldódhat, és teljes belső békére és nyugalomra lehetünk.

Tanulj meg pihenni. 

Ezzel nagyon megküzdök. Állandóan a mezsgyéjén járok a tevékeny és a kontroll vesztett életnek. Mindig dacolok az Isten által rendelt pihenő idővel, azt gondolva, hogy hozzám nem méltó sem a fáradtság jelenléte sem a fáradtság következményei. Így hát a stressz arra késztet, hogy állandóan tevékenykedjem, hiszen "annyi tennivaló van még!" A stressz pedig örömmámorban úszik, amikor "csinálok is valamit", és nem csak úgy "elvagyok." Észrevettem, hogy fáradtan sokkal nehezebb a stresszt kezelnem. Ahogy a bevételünk kilencven százalékán áldás van, ha a tizedet felajánljuk Istennek, ugyanúgy az energiánk is megsokszorozódhat, ha kihasználjuk a számunkra elrendelt nyugalom idejét.

Kezeld a félelmeidet. 

Isten nem akarja, hogy féljünk. Ő már előre megtervezte minden egyes óriásunk ledöntését. Nekünk az a dolgunk, hogy túllépjünk félelmeinken, hogy Isten erejébe kapaszkodva, és nem pedig a saját erőnkben bízva szembenézzünk ezekkel az óriásokkal. Soha se feledjük Isten ígéretét, hogy Ő tegnap és ma és örökké ugyanaz. Semmitől sem kell tartanunk. Ezt a biztonság érzetet pedig nem azért kapjuk meg, mert elég okosak és talpraesettek lennénk, hanem azért, mert az Úr a mi Pásztorunk, és mi az Ő bárányai vagyunk. Isten segítségével megtanulhatjuk, hogy miként kezeljük a stresszt és a félelmet, hogy ne ezek az érzések uralkodjanak az életünkben.

Ne légy felületes. 

Megfontoltan kell megválasztanunk életünk értelmét. Az örökkévalóságban gondolkodjunk és ne a napi sürgős feladataink zsarnokoskodjanak felettünk. Életünk értelme a kereszt legyen, és ne a környezetünk véleményétől függjünk. Életünk értelmének az üres sírnak kell lennie és nem pedig a kétségbeesés stresszes börtönének. Amikor úgy érzed, hogy a stressz kezdi átvenni az irányítást, és nincs erőd már folytatni a küzdelmet, akkor pihenj meg Isten igazságában és jelenlétében. Gondold át életedet, és ne feledd, hogy Isten minden szükségletedet ismeri. Ő egy valóságos, belső békéjével tud megajándékozni téged. A stressz teljesen fel tudja emészteni az életünket. A házasságok és otthonok romokban hevernek, mert túlhajszoljuk magunkat. Személyes és családi szükségleteink a teendőink listájának az alján vannak. És mivel nem a megfelelő dolgokra helyezzük a hangsúlyt, célt tévesztünk, miközben az ellenségünk a háttérben jól mulat ostobaságunkon. Állj meg hát, és szállj ki a ringlispilből. Gyere és pihenj meg Isten jelenlétében. Ne lépj tovább mindaddig, míg a stressz fel nem oldódott, és békére nem leltél.

Atyám, nem akarom a békémet feláldozni a stressz oltárán. Kérlek taníts meg igazán megpihenni a Te jelenlétedben, el nem feledve, hogy Te soha sem hagysz magamra, és soha sem fordulsz el tőlem. A mai napon leteszem eléd az én akaratomat, hogy a Te terved teljesüljön az életemben. Te az én Pásztorom és Istenem vagy. Minden bizalmamat egyedül Tebeléd vetem, és dicsőítelek a tökéletes vezetésedért. Jézus nevében, Ámen.

A következő héten minden nap olvasd el a 23. Zsoltárt, majd a következő kijelentések mellé írd oda saját gondolataidat arról, hogy Isten miként munkálkodik az életedben:

Füves legelőkön terelget: ______________________________

Csendes vizekhez vezet engem:_________________________

Lelkemet elüdíti:_____________________________________

Vessződ és botod megvigasztal engem:____________________

Igaz ösvényen vezet az ő nevéért:________________________

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján:____

(Forrás: Mary Southerland, I Can Sleep When the Wind Blows, copyrigted Girlfriends in God 2013 http://www.girlfriendsingod.com/2014/i-can-sleep-when-the-wind-blows-part-2