A zsidók babiloni fogságát dokumentáló, 2500 éves akkád ékírásos agyagtáblák első kiállítása nyílt meg a héten Jeruzsálemben, a Biblia Földjei Múzeumában - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.

A babiloni folyóknál címmel nyitotta meg kapuit a zsidók Bibliában megírt babiloni fogságának legkorábbi tárgyi emlékeit bemutató kiállítás. Itt látható első alkalommal az Irakban megtalált, mintegy száz akkád ékírásos agyagtáblácska.

A kiállítást szervező szakemberek már legalább tíz éve tudtak a Londonban élő izraeli műgyűjtő, David Sofer magántulajdonában lévő agyagtáblák létezéséről, de azok jelentőségét csak mintegy három éve ismerték fel, miután a múzeum kutatói a tárlat előkészítésekor megismerkedhettek a gyűjteménnyel. Az agyagtáblákba vésett szerződésekből, hagyatéki felsorolásokból, adózási iratokból kiderül, hogy a Mezopotámiába hurcolt, vagy a katonákkal önként távozó zsidók több száz évvel száműzetésük kezdete után is héber dátumokat használtak, generációkon át megtartották jellegzetes héber neveiket is.

A nagyközönség első alkalommal láthatja a leleteket, amelyek az anyagot Londonból Jeruzsálembe kísérő, akkádul folyékonyan olvasó Irving Finkel szerint nemcsak a régészek és a tudósok, hanem egész Izrael számára különleges jelentőségűek, mert a Júdeában és Mezopotámiában egykor élt zsidók jelenlétének ókori tárgyi bizonyítékai. Finkel elmondta, hogy a zsidók a királytól művelésre alkalmas földet kaptak, amiért bérleti díjat és adót kellett fizetniük. Az agyagtáblák egy része olyan számla, amelyen akkád nyelven rögzítik a befizetett ellenértékeket, a tenyérnyi nagyságú agyagdarabokon vannak korabeli "törlések", javítások is.

A zsidó vallásról, a lerombolt jeruzsálemi szentélyről nem esik szó a napi üzleti ügyek közt, ám családi kötelékeket rögzítenek, olykor számos egymást követő nemzedéket egészen II. Kürosz perzsa király idejéig, aki megengedte a zsidóknak, hogy hazatérjenek őseik földjére és Jeruzsálemben ismét felépítsék a szentélyt. Az iratok alapján a száműzetésben élő zsidók évszázadokon át harmóniában éltek a többi kisebbséggel.

Noha a világ múzeumaiban mintegy nyolcezer akkád nyelvű agyagtáblát őriznek, a Biblia szerinti "babiloni fogságban" élő zsidó közösségről szóló korabeli írásokról eddig nem tudtak. A kiállítás kurátora, Filip Vukosavovic azt nyilatkozta a Ynetnek, hogy a lelet jelentősége a múlt század közepén talált világhírű kumráni tekercsekkel vetekszik. "Először sikerült ismeretekhez jutni a babiloni talmud bölcseinek őseiről, a táblákon említett emberek életéről" - mondta a szakember.

Forrás: mult-kor.