„A hálaadás legyen felajánlott áldozatod Istennek” 

Zsolt 50,14

Szeretem az ajándékokat. Nem is az számít, mi van a csomagban, hanem a meglepetés kibontása, az a tudat, hogy valaki rám gondolt, mikor kiválasztotta vagy elkészítette.

Szeretek ajándékot adni is. Nemrég találtam egy nagyon régi, baseballos kártyacsomagot egy hagyatéki vásáron. 5 dollárba se került, s láttam magam előtt a fiam mosolyát, mikor megtalálja karácsonykor a zoknijában.

Ahogy közeledik a Karácsony, gondolataink egyre inkább az ajándékok körül forognak. Neveket húzunk. Listákat írunk. Van, aki hajnalban kel, hogy valami hihetetlen akciót elérjen.

De ahogy egyre közelebb érünk Karácsony napjához, jó volna arra az ajándékunkra koncentrálnunk, ami mind között a legfontosabb, mert Istennek adjuk: a hálaadásra.

Réges-régen, jóval Krisztus keresztje előtt, az emberek azon küzdöttek, hogy kitalálják a tökéletes ajándékot Istennek. Különféle áldozatokat mutattak be Neki, de az 50. Zsoltár 14. versében azt olvassuk: „A hálaadás legyen felajánlott áldozatod Istennek”. Ez egy ajándékkérés Isten részéről, aki mindenekelőtt bensőséges kapcsolatra vágyik népével.

Mi lenne, ha ezen a karácsonyon megajándékoznánk azzal, ami az ajándéklistáján szerepel? Szívünk elfordulna a tennivalók, bevásárlások hajszájától a minket körülvevő csodák felé.

Istenem, köszönöm, hogy egészséges a gyermekem.

Köszönöm, hogy a férjem annyira szeret minket.

Köszönöm ezt az ételt, amit gondos kezek készítettek.

Uram, mondtam már, mennyire hálás vagyok, hogy meleg van idebent, s a takaróink is melegek, nem fázunk éjszaka sem?

Ahogy elkezdjük felajánlani hálaajándékunkat, mintha több réteg csillogó csomagolópapírt bontogatnánk, ahogy mélyebbre jutunk, egyre szebbek, szikrázóbbak.

Köszönöm, Uram, hogy megláttál, mikor kereső kamasz voltam, s kimutattad felém szeretetedet.

Köszönöm azt az időt, amit a férjem ágya mellett töltöttem a kórházban, s hogy mindig adtál erőt a következő éjszakához.

Köszönöm, hogy amikor irgalomra volt szükségem, megtaláltam azt a Te jelenlétedben.

A Karácsony a legnagyobb Ajándék ünnepe, de a családi, anyagi gondok, vagy a jó öreg stressz elhomályosíthatják e különleges nap fényét. A hálaadás ajándékának felajánlása erőt ad ahhoz, hogy ezek a dolgok az őket megillető helyre kerüljenek, mialatt a hála minden mást beborít.

Társulj hozzám, s Karácsony végéig ajánljunk fel minden nap egy hálaajándékot Istennek.

Uram, Karácsony gyakran elvész a nagy rohanásban, a részletekben, de most szeretnék megállni, és ajándékot adni Neked. Hálás vagyok Neked minden jóért, amit kaptam Tőled. Segíts, hogy a következő napokban hálatelt szívvel tudjak ünnepelni. Ámen.