„Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” Mt 5,48

Gimis fényképek néha szembesítenek akkori idétlen önmagunkkal. Egyik hajdani osztálytársam feltett nemrég egy osztálykiránduláson készült csoportképet rólunk, s ahogy megláttam magam, vihognom kellett, de szégyenkeztem is.

Ott álltam a többiekkel a múzeum lépcsőjén, harcias pózban, mint Charlie angyalai, lobogó hajjal, kidüllesztett csípővel, mintha enyém lenne a világ. Emlékszel még arra a fura időszakra, mikor önteltek voltunk és arrogánsak? 

Nevetnem kellett rajta, de aztán elkezdtem gondolkozni azon a lányon – az évtizedekkel korábbi Amy-n.

Mindenről volt véleményem, azt hittem, értem a világot. Egyenlő arányban volt bennem gorombaság, póz és idealizmus. Mindig a legjobbat láttam az emberekben, és jól esett, ha azt mondták, más vagyok, mint a többi. Ebből a lányból lett a mostani nő, aki már jól érzi magát a bőrében, de a köztes időszakban elbújt egy önmaga által gyártott díszes vakolat, a tökéletesség álcája mögé.

Nem tudom, mikor kezdődött. Talán mikor megpróbáltam megfelelni egy legalista gyülekezet elvárásainak. Vagy amikor magamra vettem annak terhét, hogy tökéletes feleség és anya leszek. A lényeg, hogy fontosabb volt számomra, mit gondolnak rólam mások, mint az, hogy védelmezzem azt az önmagamat, akivé Isten teremtett. 

Igazi énem kezdett fokozatosan eltűnni. Egyik apró döntés a másik után, és egyre inkább becsúsztam a tökéletesség álcája mögé, ahelyett, hogy azt a szabad és teljes életet éltem volna, amit Isten szánt nekem. 

Talán magadra ismersz. Talán te is kialakítottál egy képet magadról, ami megakadályozza, hogy mások megismerjék igazi énedet, hibáiddal, gyengeségeiddel együtt. Biztonságosnak tűnik a fal, de nagyon megterhelő mögötte élni. És tönkreteszi a lelket.

Egy ideig a Szentírás is félrevezetett, mígnem egy kedves barátnőmhöz fordultam a töprengéseimmel. „Figyelj - mondtam neki, ahogy szemben ültünk az asztalnál -, a Biblia megköveteli tőlünk, hogy tökéletesek legyünk! A Máté 5,48-ban Jézus maga mondja: ’Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!’” Barátnőm csak mosolygott, és arra kért, ha hazamegyek, nézzek utána, mit jelent az itt ’tökéletesnek’ fordított szó. Alig vártam, hogy hazaérjek.

Könnyek gyűltek a szemembe, mikor a képernyőn megjelent a válasz. A teljes jelentése ennek a szónak: ’egész’, ’kiteljesedett’, ’felnőtté érett’. A bibliamagyarázat szerint: „Ti tehát legyetek tökéletesek [felnövekedvén lelki, értelmi és jellembeli érettségre, beépítve mindennapi életetekbe az Istennek tetsző értékeket], amint mennyei Atyátok tökéletes.” (Amplified Bible).

Sok mindent nem értek még, de nagy lépést tettem afelé, hogy szakítsak a tökéletesség igényével. Isten nem a magunk gyártotta üres tökéletességre hív, hanem az Isten adta kiteljesedésre. Ő az, aki napról napra egyre teljesebbé épít minket, megszabadít a hamis tökéletesség illúziójától, hogy megtapasztaljuk azt a szabadságot, örömet, az élet teljességét, amire teremtett minket.

A küzdelem, hogy tökéletesek, hibátlanok legyünk, kiszívja belőlünk az energiát, Isten tökéletesítő munkája viszont békével tölt el. Bízhatunk Istenben, hogy van hatalma rá, hogy akár hibáinkat is hasznossá tegye, és helyrehozza régebbi bukásainkat. Isten képe rajtam az a gyönyörű, egyedi nő, akinek teremtett, ha eszerint élek, nagy lépést tettem a valódi érettség felé. 

Amikor álcát gyártok, megfelelni igyekszem. Amikor Isten képe szerint élek, feltöltődöm. Éljek hát akként, akinek saját képére megteremtett, és ezt igyekezzem kiteljesíteni.

Uram, a Te tökéletessé tevő hatalmad alatt szeretnék élni, ez tesz engem egésszé, teljessé, felnőtté. Segíts, hogy le tudjam tenni a tökéletesség maszkját, és váljak szabaddá azáltal, hogy a Te képed szerint élek.  Ámen.

(Amy Carroll: Freedom From the Facade,Encouragement for today)