Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.

(Ézsaiás 41:10)

Isten mindig ilyen meghitten fogalmaz velünk kapcsolatban. Bensőséges szavakkal írja le viszonyulását hozzánk: szárnyai oltalmában rejt el bennünket,a markaiban vagyunk metszve és a vállain hordoz bennünket. Ő a mi személyes Istenünk, Aki ilyen odaadó szeretettel fordul hozzánk. Nem így kellene nekünk is Őhozzá viszonyulnunk?

Miután elfogadtuk Krisztust Megváltónknak, mégis gyakrabban teszünk bizonyságot a kereszténységünkről, mint magáról Jézusról. Tárgyilagosan, mint a távolban élő Urunkról emlékezünk meg csupán. Jézusról szóló bizonyságtevésünkkor a "keresztény tapasztalatainkról", vagy a "hitben járásunkról" regélünk, és sokszor egyszerűbb megvitatnunk a különböző hitelveket és egyházi hagyományokat, mint Krisztusról, személyes barátunkról beszélni.

Talán azért érezzük oly kínosan magunkat, amikor nyíltan az Iránta érzett szeretetünkről kellene beszélnünk, mert gyakran kihagyjuk Őt a mindennapjainkból? Talán azért nem tudjuk felszabadultan átadni magunkat Őneki, mert rettegünk a következményektől, félünk elengedni magunkat, és felszabadultan Őt szeretni? De hát az Ige azt mondja, hogy a "A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben". (I.János 4:18)

Az I. János 4:19 szavai is oly melegséget árasztanak: "Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket." Ha szeretnél félelmeidtől megszabadulni, tanuld meg azokat a mondatokat a Szentírásból, melyek Isten szeretetéről, és a te ráutaltságodról szólnak. Olvasd el János evangéliumát, hogy meghalld Jézus szívdobbanását közvetlenül a halála előtt...olvasd át az 50. Zsoltárt, hogy megérezd a bűn keserűségét...és élvezd az Énekek Énekét, és elmélkedj a szeretet intim és bensőséges nyelvezetén.

Drága Úr Jézus! Köszönöm, hogy Te a személyes Istenem vagy, ez a felém odahajoló bensőséges szereteted Tehozzád vonz engem. Szeretlek, Uram, Jézusom!