„De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségtek!” Ef 2,4-5

Te is érzed, hogy mint egy pingpong labda ide-oda pattogsz: egyszer jó anyának, máskor rossz anyának tartod magad?

Kislányom nagy örömére, önként jelentkeztem, hogy a tavaszi szünetben gondozzuk az osztály tengerimalacát. Végül is van egy hörcsögünk, amit imádunk, tehát van gyakorlatunk – jó anyu!

A szünet előtt két héttel valami baleset folytán hörcsögünk túl korán távozott erről a világról. Levelet kaptam az osztályfőnöktől, aki a szomorú eseményről értesülvén úgy vélekedett, hogy alkalmatlanok vagyunk a tengerimalac befogadására – rossz anyu!

Elbűvölöm az osztályfőnököt, mert elsőként jelentkezem kísérőnek a kiránduláson – jó anyu!

Ugyanaznap érkezik a kör-email, melyben név szerint megemlítik azt a három szülőt, aki még nem töltötte ki az engedélykérő lapot. Ott vagyok köztük, mindenki szemeláttára – rossz anyu!

A lehető legegészségesebb tízórait csomagolom a gyerekeknek – jó anyu!

Szétesik a délutánom, ezért vacsorára cukrozott gabonapelyhet kapnak – rossz anyu!

Annyira, de annyira igyekszem jó anya lenni! Néha úgy is érzem, hogy az vagyok, mikor minden rendben megy, egészséges a hörcsög, kitöltődik a nyomtatvány, főtt étel kerül az asztalra. De legyünk őszinték. Ritka az a nap, amikor minden összeáll, s elkészül a vacsora is. S amikor nem így történik, magamat hibáztatom. Szoktál te is így érezni?

Pár napja ezekről a dolgokról beszélgettünk Renee barátnőmmel, amikor furcsa összefüggésre jöttem rá. Muszáj volt nevetnem, mikor észrevettem, hogy mialatt mesélem a napjaimat, már többedik alkalommal mondom ugyanazt: „az idegösszeomlás szélén jártam, ezért pár percre elvonultam Jézussal, s ő javított a helyzeten.”

Renee hamarabb kapcsolt: „De hát nem erről szól az egész életünk?”

Nem úgy értem, hogy mindnyájan mindig az idegösszeomlás szélén járunk. De teljes mértékben Istentől függünk. Nekem biztos, hogy állandó szükségem van a szeretetére, biztatására, bölcsességére, tisztánlátására, erejére, türelmére, kegyelmére.

Ha bármit helyesen teszek anyaként, az az Istennel való állandó párbeszédből ered. Megszoktam, hogy őszintén, természetesen beszéljek Vele. Ilyeneket mondok. „Figyelj ide, Istenem, rossz anyának érzem magam, mert rákiabáltam a gyerekekre. De ugye nem ez a tettem minősít, nem ez határozza meg, hogy ki vagyok? Te határozol meg. Köszönöm hát kegyelmedet, és leteszem ezeket a gondolatokat. Segíts, kérlek.”

Meg kell jegyeznem mai alapigénk igazságát. Isten az Ő szeretetéből, kegyelméből életre keltett Jézussal még akkor, amikor bűnben voltunk. Az Ő kegyelméből üdvözülünk.

Isten kegyelme mindig közbe akar lépni. Nem azért, hogy felmentsen, ha türelmetlen, szétszórt vagy felelőtlen vagyok. De vigasztalva így szól hozzám: „Lysa, te jobb vagy, mint amilyennek tartod magad. Nagyon szeretlek. Ne foglalkozz állandóan azzal, hogy jó anya vagy-e, vagy rossz. Amikor jól sikerülnek a dolgok, örvendezz, és adj hálát nekem. Amikor valami rosszul alakul, ne késlekedj segítségül hívni engem.”

Istennel sosem vagy rossz anya. Lehet egy rossz perced – na jó, kettő… vagy akár tizenhét. De nem a rossz pillanataink határozzák meg, milyenek vagyunk.

Isten kegyelme befed minket. Tanít. Rossz pillanatainkban közbeszól, megfordítja a dolgok menetét, átalakít.

Ott a megbocsátás.

Ott a szeretet.

Ott a második esély. Meg a következő. Meg a következő.

Jó anya vagy, kedves barátnőm. Akkor is, ha néha, mint nekem, vannak rossz pillanataid. Akkor is pontosan az az anya vagy, akire a gyermekeidnek szükségük van Isten terve szerint. Maradjunk meg ma ebben az igazságban.

És kit érdekel, hogy egyesek szerint alkalmatlanok vagyunk egy tengerimalac gondozására? Ahogy sikerült lehiggadnom, rájöttem, mennyi gondtól óvott meg minket az, hogy így alakultak a dolgok. Jöhet a mosoly.

Uram, tudom, hogy csak Te tudsz feltölteni. Hálás vagyok, hogy kegyelmed mindig készen áll, hogy beborítson, főleg olyankor, mikor nehéz szülőnek lenni. Segíts, hogy ne mind elemezgessem magam, hogy milyen anya vagyok. Taníts, irányíts, alakíts ma is. Ámen.