Az aggódásról
Sajnos aggódásaink egész életen át elkísérnek minket. Bár eljut
tudatunkig, hogy Isten jelenlétében erre nincs okunk, mégis hajlamosak
vagyunk rá. Bizony szégyenkezve gondolhatunk vissza, hogy életünk során
hányszor aggódtunk kicsinyhitűen vagy idegeskedtünk, amikor pedig nem is
kellett volna.
Mindannyian tudjuk, hogy az élelem, az anyagiak, a megélhetés
mindennapos gondja baja, ezen felül a lelki próbák, a betegség, a gyász,
a csalódások mind - mind feszültséget szülnek, ugyanakkor a társadalmi
és gazdasági bajok: munkanélküliség, infláció, a természeti
katasztrófák, stb. tartják félelemben az embereket. Gyakran kérdezgetik:
„Jaj, mi lesz velem”? Tudjuk, hogy ezekben a nehéz, sőt kétségbeesett
helyzetekben az aggodalmaskodás miatt joggal kérdezgetik ezt sokan.
A Bibliában az aggódással kapcsolatban többek között a következőket halljuk:
Jézus mondja: „Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit
igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a
tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat nem
vetnek és nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok
eltartja őket.” Máté 6,25
Tudjuk, hogy Isten népét ugyanúgy
érik gondok és bajok, és hordozzák, sőt szenvedik el a mindennapi
terheket, de őket bátorítja Jézus Krisztus vigasztalása, bíztató szava:
„Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” Lukács 12,32
Ez a nyáj mindig kicsiny volt, most is az, de mégis nagy biztonságban
menetel át a történelmen, mert van hűséges Pásztora, Aki előttük jár és
biztonságban vezeti őket:
„Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket...” Ézsaiás. 40,11
Olyan tragikus és elszomorító az, amikor nem bízunk eléggé a mi
Urunkban, a világ Teremtőjében, Aki nekünk Jézus Krisztus által édes
Atyánkká lett, Akié minden hatalom mennyen és földön.
Kommentáld!