Annakokáért örvendezett az én szívem, és vigadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik. Mert nem hagyod az én lelkemet a pokolban; és nem engeded, hogy a Te Szented rothadást lásson.
– Apostolok Cselekedetei 2:26-27
Huszonegy évvel ezelőtt az Úr mondott nekem valamit, ami örökké fémjelezni fogja a szolgálatomat. Az emberek egyedüli reménye a világon a Jézus Krisztusban való hit.
Annak fényében, ami manapság körülöttünk történik, e kijelentés igazsága még fájdalmasabban nyilvánvaló, mint valaha. Generációnkat gyógyíthatatlan betegségek és megoldhatatlan problémák sújtják. Azt a kevés mulandó sikert, amink van, gyorsan beárnyékolják az új és még nagyobb krízisek.
Sajnos ez éppúgy igaz a hívőkre, mint a hitetlenekre – pedig nem kellene, hogy így legyen. A hívők ugyanazokba a betegségekbe halnak bele, amik a többi embert pusztítják el a világon. Ugyanazok a problémák gyötrik őket. És sokan reménytelenül élnek, éppúgy, mint a többi ember a világon.
Miért? Mert az ember egyetlen reménye a Jézus Krisztusban való hit, és a keresztények legtöbbje nem tudja, hogyan kell hitből élni.
Ahelyett, hogy az Igével és hittel lennének teljesek, mindenféle vallásos hagyományban és babonában hisznek. És szenvednek. Amikor az ördög betegséggel, szegénységgel, depresszióval vagy válással sújtja őket, gyakran tehetetlenül állnak a pusztítás előtt. Egyszerűen nem tudják, mit is tehetnének. A Biblia azt mondja: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hóseás 4:6).
De te tudod, amit tudnod kell. A reménységed Jézusban van. Bízz meg Benne. És mondd el a világnak: az ő egyetlen reményük is Benne van.
Kommentáld!