Az a miskolci ház löszös domboldalra épült. Nagy esők jöttek, és fellazították a talajt. Elmosta a víz a házfal alapját. Az épület egyik vályogfala kidőlt. A családfőre omlott. Belehalt sérüléseibe. Két kisfiú és anyukájuk élte át mindezt. A gyerekek rokonokhoz költöztek édesanyjukkal.

A nagyfiú 1998-ban, öccse 2003-ban született. Amikor Kovács Sándorral, a Hites Adakozók Hálózatának (HAH) koordinátorával beszélek, összesen húsz önkéntessel indulnak felénk Budapestről Miskolc térségébe segíteni az árvízvédelemben. Edelényre és Szikszóra mennének, ott beszéljük meg találkozónkat, de a településre vezető út lezáratott. Ők később bejutnak. Debrecenből, Hatvanból, Lőrinciből, Boldogról, Esztergomból érkeznek munkások, és reggel ötig építik a gátakat, akkor érkezik váltásuk.

A Hámori-tó közelében, a Szinva-patak mentén ballag velem szemben egy jó arcú, hatvan fölötti férfi.
– Mit szól ehhez, jó uram?
– Mit szóljak? Mondjam meg, ki tehet erről? Mostanában az a szokás. Minden bajnak megkeresni az okozóját és kiabálni egyet-kettőt. Amit itt lát, arról nem tehet senki. Itt kérem, nem lehet egymásra mutogatni. Mi lesz velünk? Nem lehet, hogy én vagyok a hibás, meg te vagy a hibás. Bizottságot állítani. Itten kizárólag imádkozni és dolgozni lehet. Hálát adni azért, hogy nem lett nagyobb a baj, és ne is legyen. Mi, emberek is jobban szeretjük, ha megköszönnek nekünk valamit. Sokkal jobban, mintha könyörögnek. Nem?
Mert nagyobb baj is lehetne ám. Menjen csak fel, nézze meg a legnagyobb víz­esést. Volt már itt olyan is, hogy kis csövön vezették oda a vizet, hogy mutasson valamit. Most ömlik a víz. Félelmetesen szép.
A Malom csárda takaros épülete mellett víz folyik mindkét oldalon. Szebb időkben betérek majd ide egy tárkonyos vadragulevesre. Amit tudnak, mentenek, betesznek a tető alá. Mint minden ehhez hasonló helyzetben, bámészkodó katasztrófaturistának gondolhatnak.
– Hol tetszett dolgozni?
– Építőiparban.
– Miskolci?
– Diósgyőri. Ön?
– Dunántúl. Bicske.
– A fiam is arra él. Orvos lett.
– A legszebb hivatás.
– Jó orvos. Hétvégén megyek hozzá. De járja ki, hogy ott jobb idő fogadjon.
– Meglesz.

Felsőzsolcánál terepszínű katonai gyakorlóban miskolci egyetemista ifjak szakasza zsákolja a homokot. A lapátosok körbeállják az öt köbméteres depót. A diáktárs tartja a zsák száját, amikor már elég van benne, elindítja a csatárláncban a teherautó platója felé. Két ilyen lánc áll. Mikor a kocsi elmegy, zsákokat termelnek. Mikor a homok elfogy, ráülnek a szalagkorlátra. Ásványvizet bontanak, szendvicseket majszolnak fehér szalvétából. Jó étvágyuk van. Szinte megéhezik étvágyuk láttán a nem is éhes szemlélő. Szendvicset csak diákok tudnak így enni.
– Azért vagyunk itt, mert az önzetlenség alap. Egymásra vagyunk utalva mi, emberek. Közönyösek nem lehetünk. Aki közönyös, nem is él. Egymásra utaltságunk egyre nő, és ez így is marad már.
– Ezzel társaid egyetértenek?
– Jobbára.
Aztán jön az újabb teherautó homok. Kezdődik a töltés, a másik szakasz pedig a megérkező markoló kanalába dobálja a homokzsákokat. Mert azokból nyúlgát épül. A nyúlgát ideiglenes, földből és földes zsákból, valamint földből és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kis méretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén – töltésmeghágás ellen – építenek.
A nyúlgát gyakran alkalmazott formája a homokzsákból épített. A nyúlgátat a gátkorona vízoldali szélén építik. A nyúlgát magassága általában 60-70 cm. A nyúlgát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható.

A folyamatos esőzések kárt tettek a baráthegyi majorságban is. Ott a a Szimbiózis Alapítvány dolgozik, mely 1999 végén jött létre azzal a céllal, hogy peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését, társadalmi integrációját támogassa. A célcsoportot elsősorban értelmileg és halmozottan akadályozott fiatalok képezik, akik tartós, „szimbiotikus” támogatást igényelnek. A szervezet eddigi tevékenységeinek fő ismérve az ellátott sérültek életviteli minőségében való változtatási törekvés.
Szakmai és emberi küldetésük, hogy megteremtsék a sérültek szociális környezetének lehetőségeit az együttműködésre, az egyenrangú kommunikációra, a szociális interakciók létrejöttére. A miskolci özönvíznek a baráthegyi farmon végzett pusztítása a kertészetet, az üvegházat, a megépített utakat és a műhelyeket mosta el.
Otthonomban, vagyis Bicskén, egymással szemben olykor szemben álló emberek dolgoznak a védekezésben. Mindannyian azt akarják kifejezni, hogy itthon vagyunk. A Pizzafaló tulaja 150 adag ebédet biztosít, a munkába turisták kapcsolódnak be, menekülttáborban élők jönnek dolgozni, képviselő jobbról, balról, középről, gimnazisták, iskolások, a gyermekotthon lakói, bicskei polgárok, hitesek, mentősök, s természetesen tűzoltók, a lánglovagok, akik aznap az autópályán négy sérültet vágnak ki a kocsiból.
Következtetés: tetszik vagy nem tetszik, mi összetartozunk. Jó lenne, ha ehhez nekünk nem kellene Mohács.
Edelényben nemrégiben újították fel az ország hetedik legnagyobb kastélyát, most víz mossa. A szikszói könyvtárba betört a víz.
Este otthon tévét is nézek. Hallom, ahogyan a jobbikos képviselő Trianonról beszél, és kihívja a zúzott kőre képviselő-társát. Balatonnyi víztömeg zúdul csapadékként Magyarországra. 5 milliárdos kár. Kárbejelentések ezrei. Ő akkor is Trianonról beszél az első ülésen, amiről mindenki tudja, mit jelentett és jelent Magyarország történetében. Az OTP például 500 millió forinttal segíti a májusi ítéletidő áldozatait – közölte Pongrácz Antal, a bank igazgatóságának alelnöke Budapesten. „Miközben büszkék vagyunk a bank eredményeire, nem feledkezhetünk meg a társadalmi szerepvállalás fontosságáról sem” – jegyezte meg az alelnök.
Mi maradjunk annyiban, hogy aki segíteni tud a két kisfiún vagy a baráthegyi majorság életében, tegye. Olyan területet ért ez a katasztrófa, ahol enélkül is nehéz az élet…

Ötven ágyat vitt a hah a cigánysorra

A Hites Adakozók Hálózata ezúttal nem a segélyszállítmányok szétosztásával kezdte, mivel a katasztrófahelyzet első szakaszában az emberélet mentése és az ingatlanok védelme volt a legsürgetőbb feladat. Éjszakai mentésre és nappali gátépítésre is felállítottak egy-egy csapatot Edelénybe menet, ahol a Bódva a fél falut fenyegette hullámaival. Megérkezésükkor a gazdák már kihajtották a jószágokat a veszélyeztetett területekről, de a folyamatos esőzésben százszámra kellett homokzsákokat „gyártani” a gát emeléséhez, illetve megtámasztásához. Mielőtt átmentek volna Sátoraljaújhelyre, sürgős hívást kaptak, hogy Edelény fölött van egy kis falu, amelyiket elfelejtettek meglátogatni a kamerák, bajaik azonban hasonlóak a média által bemutatott településekéhez. Ide élelmet és ivóvizet kellett szállítaniuk. Sátoraljaújhelyen már nemcsak tevőlegesen, hanem anyagiakban is segíthettek, miután a víz egy teljes cigánytelepet elmosott, annak szerény vagyontárgyaival együtt. 50 darab honvédségi ágyat, egyéb bútort, ágyneműt, konyhai felszerelést, ruhaneműt tudtak felajánlani a rászorultaknak.

Rekordok vihara

Kurunczi Rita, meteorológus
Az elmúlt napok időjárását befolyásoló Jolanda ciklon kialakulásához egy úgynevezett „blocking helyzet” vezetett; azaz, hogy egy anticiklon gátolta a nyugatias áramlást, és a peremén a sarki térségek felől hideg légtömegek tudtak megindulni dél felé. A mediterrán ciklon Genovai-öböl feletti megjelenése a hideg légtömeg leszakadásának, egy magassági hidegcsepp létrejöttének volt köszönhető. A ciklonban a légnyomás vasárnap 992 hPa alá süllyedt. A 100-120 km/h feletti széllökések közvetlen oka az volt, hogy a képződmény középpontja éppen hazánk fölött helyeződött át, és mérsékelt övi ciklontársainál kisebb mérete miatt a légnyomáskülönbség szűk területre terjedt csak ki. Hétfőn a Bakonyban található Kab-hegyen 162 km/h-s szelet regisztráltak, amellyel megdőlt az eddigi országos rekord.
Ha már a rekordoknál tartunk: a délnyugati határszélen található Sellyén egy nap alatt 99 mm csapadékot mértek, a Dél-Dunántúlon 48 óra leforgása alatt lehullott az átlagos éves mennyiség egynegyede. Szombat óta országszerte átlagosan 100 mm (=liter per négyzetméter) csapadék hullott, ez teljes Magyarországra vetítve összesen 10 ezermilliárd liter, azaz 10 milliárd köbméter víz, ami megfelel 5 Balatonnyi vízmennyiségének.
Két-három nappal a szélvihar előtt már látni lehetett, hogy az eseményeknek súlyosabb következményei is lesznek, a viharossá fokozódó szél a nagy mennyiségben lehulló csapadékkal párosulva nagyobb gondot is okozhat, a felázott talajból könnyedén kicsavarhatja a fákat, illetve hogy az arra alkalmas helyeken akár (villám)árvíz is kialakulhat. Mi ennek megfelelően tájékoztattuk is partnereinket.
A hazánkban károkat okozó időjárási események toplistáját eddig a 2008 márciusában pusztító Emma, illetve a 2007 januárjában Európán átsöprő Kyrill viharciklon vezette. A képződményt a gyors kifejlődése mellett heves jelenségek, kiadós csapadék,  illetve orkán erejű szél kísérte. Amikor a ciklon hidegfrontja Magyarországon átvonult, Budapesten 141 km/h-s szelet mértek, de a görgővihar mentén nem voltak ritkák a 130-150 km/h-t meghaladó széllökések sem. (Sz. Z.)

Kárelosztás

Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese

Húsz éve foglalkozom biztosítással, és figyelem a kárrendezést, és azt kell, hogy mondjam: sem én, sem egyetlen kollégám az „öreg rókák” közül nem emlékszik ekkora mennyiségû és ilyen kárral járó csapadékos idõszakra az elmúlt idõben.
Magyarországon 4,2 millió lakóingatlan van, ebbõl 1 milliót mi biztosítunk. Hozzánk szerda reggelig 7 ezer darab kárbejelentés érkezett. A felbecsült kárösszeg körülbelül 720-730 millió forint között van. Mivel az emberek most érthetõ okokból a kárelhárítással foglalkoznak, úgy becsüljük, hogy a végleges eredmények országosan 10-12 ezer bejelentés körül állapodnak majd meg. Nagyjából 50 ezer károsodott lakóingatlannal kalkulálunk. Tegnap Sátoraljaújhelyen voltam, ahol 31 utcát öntött el a víz, és akinek be is folyt a lakásába, ott bizony többmilliós lehet a kár. Másfél óra alatt emelkedett meg a vízszint olyan mértékben, hogy átlagosan 70-80 centi mélyen álltak az épületek a vízben. A polgármester mutatta a víz alá került sportcsarnokot, amiben a teljes gépészettel, burkolattal, festéssel és mindenféle ott tárolt eszközzel együtt több tízmillió forintos kár keletkezett. Korábban társastánc volt ott, de a felázott parkettát valószínûleg legalább fél évig még nem tudják majd használni. Amelyik önkormányzatnak nincs biztosítása, nehezen tud egy ekkora összeget kigazdálkodni a költségvetésébõl.
Megközelítõleg az összes kárbejelentés   20 százaléka lehet a súlyosabb veszteség, a további négyötöd úgymond kisebb, vagyis százezer forint környékén mozog. Gyakorlatilag az ország egész területérõl kapunk jelzéseket, de természetesen vannak kiemelten érintett megyék, mint Borsod, Baranya, Veszprém, Gyõr-Moson-Sopron. A kárbejelentések darabszámát tekintve Budapest és Pest megye vezeti a mezõnyt a nagyobb népsûrûség miatt.
Ügyfeleink a károk kétharmadát call centeren keresztül jelezték, és egyre gyakoribb az internetes bejelentés is. A kárrendezés meggyorsítása érdekében a kevésbé érintett területekrõl átvezényeltük szakértõinket a súlyosabban károsodott térségekbe. Nálunk  4-5 napot tesz ki az átlagos kárátfutási idõ a bejelentéstõl a kifizetés elindításáig. (Sz. Z.)