William Cowper (1731-1800) angol költő a XVIII. század második felében a lírai költészet mestere volt. Beteges és nagyon érzékeny, egyetlen gyerek volt. Hatéves korában vesztette el édesanyját, akit nagyon szeretett, és akiről még 56 éves korában is így írt: - Valóban elmondhatom, hogy egy hét, egy nap sem telik el anélkül, hogy ne gondolnék rá.

A kollégiumokban, ahol Angliában a mai napig is a jó családból való fiúk nevelkednek, a gyenge és melankóliára hajlamos fiú sokat szenvedett az idősebb diákok durvaságától. Joghallgatóként főleg az antik irodalommal foglalkozott.

Apja megtiltotta unokatestvérével kötendő házasságát, parlamenti hivatalnokként nem vált be. Egyre jobban ránehezedett kedélyére a búskomorság. Többször próbált életének véget vetni.

1763-ban a 32 éves férfi a kedélybetegek otthonába került. Egy nap az egyik kerti padon nyitott Bibliára talált. Felvette és a János evangéliuma 11. részét kezdte olvasni. Lázár feltámasztásának története olyan volt elsötétült lelkének, mint a fénysugár. Később Róma 3,25 bilincselte le: ,,Mert az Isten Őt rendelte engesztelő áldozatul mindazoknak, akik az Ő vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa." Mintha hályog esett volna le a szeméről. - Megértettem, hogy a megváltás teljesen elég nekem Krisztusban és bűneim bocsánata vérében örökérvényű! - írja később.

Ez a finomhangú angol különc körülbelül 40 éves korában írt egy éneket, amely hitének gyümölcse: ,,Egy forrás van, melyből fakad bűntörlő drága vér". Bizonyos fokig szíve vérével írta, és közben Zakariás 13,1-re hivatkozott, ahol ezt olvashatjuk: ,,Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szennyet". Nem tudta, hogy versét egykor az egész keresztyén világ énekelni fogja és világhírű lesz.

1.Egy forrás van, melyből fakad

bűntörlő drága vér,

E vér csodás nyugalmat ad,

Itt bú, baj végetér.

E forrás értem is buzog,

Örömmel vallom ezt,

Jézus a bűnért áldozott, s enyém is a kereszt.

2.Kereszten az egyik lator

E forrást lelte meg,

És tisztán ment a mennybe, hol

Mindent elnyerhetett.

3.Gyötör a bűn, nem volt remény,

S a vér ím, megsegít.

Halálomig dicsérem én

E forrás erejét.

4.Bárány Jézus, csodás e vér,

Ma is erőt jelent,

Ó, öntsd ki lelked lánghevét,

mely új embert teremt!

5.E vér, míg itt, földön lakom,

Örömforrás nekem,

S örök dicséret ajkamon,

Ó Jézus, kebleden.

Csak egy néhány esetet szeretnék elmondani arról, hogy az ének milyen nyomot hagyott a világban.

John Wood matrózt 13 évi szolgálat után kizárták az amerikai haditengerészet soraiból iszákosság miatt. Kétségbeesésében véget akart vetni nyomorult életének. A folyóhoz ment, de útközben egy kápolna mellett vitt el az út, ahonnan ezt az éneket hallotta. Nagyon emlékeztette gyerekkorára, és ellenállhatatlan erővel vonzotta a kápolnába. Bement és megtért. Kigyógyult iszákosságából. Később engedélyt kapott, hogy egykori bajtársainak a Chicago hajón új boldogságáról beszéljen. Bizonyságtétele nyomán sokan megtértek.

Sok évvel ezelőtt St. Louis városában egy színtársulat néhány Shakespeare darabot adott elő. A főszereplő nagytudású, de teljesen hitetlen ember volt. Vasárnap, amikor nem volt előadás, elhatározták, hogy különleges élvezetben legyen részük, elmennek egy evangélizációra, amelyet egy hívő gyülekezetben tartottak. A prédikátor ezen az estén nagyon komolyan beszélt az utolsó ítéletről. Különösen a társulat vezetője ült ott megvető arccal. Amikor azonban felhangzott az ének, hirtelen előrehajolt és sírni kezdett. Utána arra kérte a prédikátort, hogy imádkozzon vele és kollégái legnagyobb csodálkozására teljesen megváltozott. Gyorsan felbontotta minden színházi kötelezettségét és hosszú tanulmányok után az evangélium áldott hirdetője lett.

Ő maga mesélte el később: - A prédikátor felhívásának még ellen tudtam állni, de amikor ezt az éneket énekelték, annyira eleven lett előttem kapcsolatom Krisztus halálával és a bűnbocsánat csodájával, hogy bűnbánat fogott el eddigi életem miatt és elhatalmasodott bennem az új élet utáni vágy.

Az éneket számtalan nyelvre lefordították. Minden nép között vannak emberek, akik ennek az éneknek köszönhetik, hogy megismerték az Úr Jézust és benne vigasztalást találtak.

Th. Brupbacher