„Megmondta neked, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: azt, hogy mindenképpen igazságot cselekedj, szeresd az irgalmasságot, és hűségesen/alázatosan járj Istennel.” Mikeás 6:8

A bátyám kiszállt a repülőgépből: két kisgyermek a két karján, kettő pedig a nyomában. Afrikába indult a Libériában dúló háborúban árván maradt három kisgyermekért – és néggyel érkezett haza.

Egy véletlen találkozás egy szegénységsújtotta faluban választás elé állította: megment egy éhhalál szélén álló csecsemőt, vagy hagyja meghalni. Így hát amikor a fiatal édesanya átadta neki a babát, bátyám megígérte, hogy apja lesz a gyermeknek. Döntött anélkül, hogy mérlegelte volna a mellette vagy ellene szóló érveket, és anélkül, hogy a feleségével megbeszélhette volna. Ez az irgalom!

A következő két hét azzal telt, hogy kiskanállal táplálta a csont és bőr gyermeket, váltotta rajta a malária-elleni pelenkákat, hurcolta a babahordozókendőben. A többi hármat meg vonszolta maga után. Mikor végre megérkezett Nashville-be, ötven jóbarát és családtag fogadta könnyekkel és tapssal. Amikor szemtől-szembe találkozol az irgalommal, nem bírod ki sírás nélkül.

Meriam Webster értelmezőszótára három meghatározást ad az irgalomra:

„Szánalom vagy megbocsátás egy bűnössel szemben.”

„Isteni kegyből vagy szánalomból fakadó áldás.”

„A szenvedők iránti részvét cselekedetei.”

Irgalom. Isten azt szeretné, ha kiárasztanánk másokra. Nemcsak más földrészeken élő árvákra, hanem a házunkban lakó emberekre is. Meg a munkahelyünkön dolgozókra. Azokra, akikkel együtt járunk templomba. Vagy a buszon velünk utazó idegenekre.

Gyakran eszembe jut bátyám döntése, nem azért, mert ilyen szélsőséges helyzetekkel találkozom, hanem mert naponta van lehetőségem az irgalom gyakorlására. Egy kedves szó a dacos kisgyermekemhez. Egy mosoly a férjemre, aki megint elkésett a vacsoráról. Csendben ülni a barátnőm mellett, aki az ötödik spontán vetélésén van túl. Megbocsátás, amikor legszívesebben odacsapnék.

Van, akinek az irgalom az AIDS-fertőzött afrikai területek árváival való foglalkozást jelent. Nekünk talán a mentorálást, az adakozást, az önkéntes munkát, egy szegény gyermek rendszeres anyagi támogatását.

Jelenthet egy aláírt csekket a földrengés-sújtotta vidéken élőknek, hogy friss vízhez és gyógyszerhez jussanak. Az irgalom gyakorlása arra késztethet, hogy bemocskold a kezed a lakóhelyed hajléktalanszállóján vagy egy bölcsődében végzett munkával. Irgalom az is, ha valaki úgy dönt, kihordja a nemvárt terhességet.

Mindegy hogyan, de amikor igazságban és irgalomban cselekszünk, Isten valóságát mutatjuk meg a világnak. Ezt a leckét első kézből tanultam meg a bátyám példáján.

Kicsi unokahúgom ma már szép, egészséges ötéves kislány, akinek nem maradt emléke a halál közelségének megtapasztalásáról. Az éhezés és a malária fenyegetése már régen a múlté. Nevet, táncol, és meg van győződve róla, hogy az apukája a legkedvesebb ember a világon. Egyetlen irgalmas cselekedet elmaradása – és az emlékét is elfedte volna már Afrika pora.

Uram, segíts, hogy szeressem az irgalmasságot. Add, hogy az igazságot cselekedjem nemcsak életem nagy pillanataiban, hanem a bezárt ajtók mögött is. Segíts szeretni, amikor gyűlölni szeretnék. Segíts, hogy adni tudjak, amikor meg akarnék tartani. És add, hogy a bennem élő Jézust nyújtsam egy elveszett és haldokló világnak.  Ámen.