Hányszor mondtuk és mondják azok az emberek, akiket megaláznak, bántanak, hogy én már ezt nem tűröm.Nem tűröm el, hogy szidjon, nem tűröm el, hogy hazugságokat terjesszen rólam....
El sem tudom képzelni a világban mennyi ember lehet, aki szidja,bántja, megalázza az Urat. Biztos, hogy rengetek ilyen van.
Ok nélkül bántják. Azért teszik, mert igazán nem ismerik Istent. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy Isten az egyszülött Fiát adta értük is. Köpködnek amikor Isten nevét hallják.
Ez sajnos valóság.
A mi Urunk meg csak tűr és tűr. Gondoljuk csak el mit érezhet Isten. Mennyire fájhat neki az, hogy azok az emberek, akik nem fogadják el Jézust hova fognak kerülni. Mennyire fáj az az Úrnak.
Nem az fáj neki igazán, hogy Őt szidalmazzák, megalázzák, hanem az, hogy Ő annyira szereti azt az embert is, hogy Jézus érte is adta. A szeretetből fakadó fájdalom az, amit Ő érez.
Ezért tűr. Mert nem akarja, hogy azok az emberek a pokolba kerüljenek. Inkább tűri a megaláztatást, a szidást arra várva, hogy megtérjenek.
Ő arra vár, hogy megismerjék a SZERETETET. Megismerjék azt a szerető, valóságos Istent, aki az egyszülött Fiát adta mindenkiért.
Hálásak vagyunk, hogy így tűr az Úr. Hiszen ránk is várt. Velünk szemben is türelmes volt. Hosszú-hosszú éveken,évtizedeken át.
Ezért vagyunk még itt a földön,mert az Úr még Tűr és Tűr, vár és vár, hogy megtérjenek és elnyerjék az örök élet ajándékát
Ámen
Kommentáld!