Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok.

Fil 1,20

Érdekes beszélgetésem volt Hollywoodban élő barátnőmmel. Bár a család a csillogás, a hivalkodás, a túlzott többletfogyasztás világában él, a szülők megpróbálják másra nevelni a gyermekeiket. Valamire, ami ritkaságszámba megy: bátor döntésekre.

Tudjátok, kétféle bátorság van. Az egyik az olyan bátor tett, ami megnöveli a pulzusszámunkat, mikor a lovag szembeszáll a sárkánnyal, vagy a tűzoltó behatol az égő házba. Ezek olyan különleges helyzetek, amelyeket valószínűleg sohasem tapasztalunk meg. Attól még, hogy nem kerülünk olyan szituációba, ahol bizonyítanunk kell bátorságunkat, nem kell azt hinnünk, hogy nem gyakorolhatjuk a bátorságot.

Van egy másfajta bátorság, amit széles körben gyakorolhatunk, de amit nem szoktak szeretni az emberek. Ez a döntés, a választás bátorsága. Az, hogy a helyes dolgot cselekedjük akkor is, ha népszerűtlen, akkor is, ha nem jár dicsőséggel, vagy talán észre sem veszik.

Fel tudsz idézni ilyen helyzetet az életedben? Már sokszor beszéltem róla, hogy én az egyik legkeményebb döntésemet az étkezés területén hoztam meg. Rejtett küzdelmet vívtam. Nem akartam foglalkozni vele, beszélni róla. A barátnőimmel sem, hát még Istennel.

Aztán észre kellett vennem, hogy mindegyre olyan üzeneteket kapok a Bibliából, amiket erre vonatkoztathatok. Én nem akartam róla Istennel beszélgetni, de Ő igen. Ott van a fenti Fil 1,20. De mások is:

5Móz 2,3: „Elég sokáig kerülgettétek ezt a hegyet, forduljatok észak felé!”

Zsolt 73,26: „Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!”

2Kor 7,1: „Minthogy ilyen ígéreteink vannak, kedveseim, őrizkedjünk a test és lélek minden szennyétől, így teljessé tesszük megszentelődésünket Isten félelmében.”

Isten biztosított róla, hogy olyannak szeret, amilyen vagyok, de túlságosan szeret ahhoz, hogy elnézze állandó vereségeimet.

Első bátor döntésem tehát az volt, hogy keresni fogom a Bibliában, mit akar közölni velem Isten a harcaimmal kapcsolatban. Bátor döntést hoztam, hogy a fegyelem útját járom. Bátor döntést hoztam, mikor egészséges harapnivalóhoz nyúltam akkor is, amikor senki sem látta. Bátor döntés volt, amikor félretoltam a csábító hússzeletet. Több vagyok, mint a kielégülésre vágyó ízbimbóim összessége. A szívem nem kívánja ezt a táplálékot. A karomnak, lábamnak nem erre van szüksége. A lelkem biztos, hogy nem ettől fog jóllakni.

Egyik bátor döntést a másikra helyezve eljuthatunk a győzelemhez. Bármilyen területen folytatsz is küzdelmet magaddal, határozd el, hogy bátor leszel.

Hozz egy bátor döntést.

Aztán még egyet.

Meg még egyet.

Bátor vagy. Indulj, bizonyítsd be magadnak.

Uram, elismerem, hogy minden nap minden döntésemhez szükségem van a segítségedre. Rajta akarok maradni akaratod pályáján, abban az irányban, amit Te mutatsz nekem. Csak Veled, Benned, Általad tudok bátor lenni. Segíts, hogy megtegyem a bátor döntéseket, amiket mutatsz nekem.Ámen.