A mindent megoldani akaró énem nyugtalan.

Bárcsak lenne egy varázspálcám, vagy megtalálnám a megfelelő szavakat, hogy rendet tegyek ebben a káoszban. Hallgatva mások beszélgetéseit, azt látom, hogy nagyon sokan így éreznek:

"Ha ezt tennénk ... akkor minden rendeződne."

"Ha ehhez folyamodnánk .... minden véget érne."

Amikor a híradót nézem, leterhel az emberek egymást bántó gonoszsága.

Persze, most mondhatná valaki, hogy egyszerűen ne kapcsoljam be a híradást, ne nézzek, olvassak leterhelő riportokat.

Sajnos,  ez a hozzáállás azonban nem oldja meg a problémákat, drága barátnőm.

Még most is, amikor az ujjam a billentyűzeten pötyög, arra vágyom, hogy megfelelő szavakat találjak, amelyek segítenék megoldani a világunkon jelenlévő szörnyűségeket, vagy a mindannyiunk által vágyott békét megteremtenék...

Az erőtlen emberi próbálkozásaim helyett azonban inkább az Úrhoz fordulok néhány őszinte kérdéssel:

- Miért, Uram?

- Mit tegyünk ebben a felbolydult világban?

- Személy szerint, mi az én feladatom?

Jézus gyakran beszélt tanítványainak a világot érintő válságról. Valószínűleg, ez nem volt a tanítványai kedvenc témája, de méltán jellemezte az őket körülvevő állapotokat. Logikus volt erről a problémáról beszélgetni.

Mi sem teszünk említést erről szívesen. Inkább azon bibliai részeket szeretjük emlegetni, melyek a jóságról, szépségről, ígéretekről szólnak. Ritkán idézzük az alábbi verseket:

Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot."

János 16:33

Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég.

Máté 24:6

A rend megteremtése érdekében emberi eszközökhöz nyúlunk, új törvényeket fogalmazunk meg, tanácskozásokat hívunk össze, hogy közös nevezőre jussunk. (nem fog megtörténni.)

Persze, nagyon sok hasznos dolgot tehetünk, de a mai napon le szeretnék ülni Jézus lábához, és meghallgatni mit mond a fenti versekben. Mert Jézus, miközben a fájdalomról, nehézségekről, háborúkról beszél, az Ő megnyugtató jelenlétét is felajánlja nekünk.

Békére lelhetünk Jézusban.

Ez az ígéret nem egy válon-veregetős, "minden rendben lesz", üresen csengő, odavetett ígéret, hanem egy mélyen gyökerező megnyugtatás, mely elcsendesít bennünket a bizonytalanságban. Mert létezik olyan békesség, mely túlmutat minden körülményen.

De a kijelentésnek egy másik vetülete is van. Jézus nem csak megnyugtatta, hanem figyelmeztette is a tanítványait.

Jézus azt kérte, hogy tanítványai ne adják fel a küzdelmet.

Ha mi mélyen gyökerezünk Jézusban, és Tőle származó belső békénk van, akkor ez azt jelenti, hogy elég erősek vagyunk (Jézus segítségével), hogy megéljük a próbákat, háborúkat, háborúk híreit, hogy megtapasztaljuk a világunkban lévő rengetek fájdalmat, és ennek ellenére, ne adjuk fel a küzdelmet.

Rengeteg feladat vár ránk, és nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy félve elrejtőzzünk.

Jézus beszélt első követőinek arról, hogy káoszra, kemény szituációkra számítsanak, de mindig megerősítette őket a következő ígérettel: "Itt vagyok melletted, ne add fel. Folytasd amit elkezdtél, tudom, hogy végig tudod csinálni."

Ebben a felbolydult világban ragaszkodjunk az Igazsághoz.

Ezt tették a tanítványok is. Életük végén pedig bizonyságot tettek a következőkről:

Nem döntöttek volna másképp, még egyszer ugyanezt az utat választanák.

Jézus megismerése mindennél többet jelentett számukra.

Jézus szeretete, és nem pedig a körülmények voltak, amelyek örökre megváltoztatták Őket.

Mély késztetést érzek, hogy imában Istenhez forduljak:

Az országomért szeretnék imádkozni. Arra vágyom, hogy a faji megkülönböztetés megszűnjön. Imádkozom a merényleteket megélt ártatlan nőkért, férfiakért, gyerekekért és hozzátartozóikért. Imádkozom barátaimért, akik a világ túlsó részén élnek, és akik számára életveszélyt jelent kereszténységük. Imádkozom Isten gyülekezetéért, hogy valóban szeretni tudja az embereket.

Tudom, hogy én, egyedül, nem változtathatom meg a világot. Nem is ez a dolgom. Azonban, imában hordozhatom ezeket a problémákat. Hiszem, ha mindannyian megtesszük a saját kis részünket, reménykedhetünk a változásban. Teljes szívvel megragadom azt, amit Jézus a tanítványainak mondott, hiszen Te és én is az Ő tanítványai vagyunk.

Jézus azt mondta, hogy legyünk bátrak, ne féljünk.

Tehát ahelyett, hogy a mindennapjainkat félelemben élnénk meg ebben a káoszban, mely körbevesz bennünket, erősödjünk meg és mélyen gyökerezzünk Jézusban!

-Suzanne Eller -