Számos izraeli és palesztin kutató tartja hiteltelennek az ószövetségi történeteket, köztük az egykori dávidi birodalom leírását. Egy új eredmény most fordulatot hozhat.

Izraeli régészek feltárták Jeruzsálem közelében egy ősi település maradványait, amely szerintük Dávid király bibliai városa lehetett, és amely az első bizonyíték arra, hogy létezhetett ókori zsidó birodalom. Dávid, Izrael második királyának a történetét az Ószövetség ismerteti Sámuel próféta könyveiben. A Biblia szerint a Kr.e. X. században Dávid hatalmas birodalma Egyiptomtól az Eufráteszig terjedt, ám országának létezését semmiféle tárgyi bizonyíték sem támasztotta eddig alá – olvasható a CNN honlapján.

Sertéscsont, az nem volt

Az Elah-völgyben, Jeruzsálemtől 30 kilométerre folyó ásatások során feltárt település szerkezete Joszef Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint jellemző a júdeai városokra. A leletek között előkerült egy cseréptöredék, amelynek felirata a héber korai változatán íródhatott, és találtak háromezer éves olajbogyómagvakat is. Joszef Garfinkel professzor elmondta, hogy állati csontok ezrei kerültek elő. Ezek birka-, szarvasmarha-, valamint kecskecsontok, ugyanakkor egyetlen sertéscsontot sem találtak. A kánaánita, vagy filiszteus településeken előkerülő csontok 20 százaléka viszont sertéstől származik. Eddig a településnek csupán 10 százalékát tárták fel, ezért jelentős további leletek előkerülését várják.

Van, akit kifejezetten bosszantanak a Bibliát alátámasztó leletek

Más régészek megkérdőjelezik a leletek jelentőségét. Iszrael Finkelstein, a Tel-avivi Egyetem professzora szerint a feltárt romok semmiben sem emlékeztetnek a Bibliában szereplő hatalmas birodalomra. „Egy nagy birodalomról beszélünk, amelyet csodálatos fővárosból igazgattak, olyanból, mint amilyen az asszírok birodalma volt a Kr.e. IX. században, vagy az északi Izraeli Királyság szintén a Kr.e. IX. században" - fogalmazott Iszrael Finkelstein. Joszef Garfinkel szerint viszont nem a bibliai nagy birodalom a lényeg, hanem a királyság puszta léte. – A közvélekedés szerint sosem volt Júdeai Királyság. Meggyőződésem viszont, hogy létezett, még ha nem is volt oly hatalmas, és dicsőséges, mint a Bibliában szereplő" – emelte ki Joszef Garfinkel.

Nem mindegy, hogy ki volt ott előbb

Olykor a palesztin és izraeli régészek közös, de nem felhőtlen hangulatú szakmai konferenciákon találkoznak Betlehem mellett. A viták beszivárogtak a mindennapokba, a politikába és a diplomáciába is. A palesztin író, Edward Said rendszeresen hangoztatta, hogy „a régészek a cionistákkal szövetkezve kiiktatják a palesztinokat a Közel-Kelet történelméből”.

Egy izraeli régész, Ronny Reich viszont, aki az óvárosban feltárt rituális fürdőkről számolt be a szakmai közvéleménynek, azt állítja: cáfolhatatlan bizonyítékai vannak, hogy a palesztinok előtt jóval már zsidók lakták a Szentföldet. Moian Szadek, a Palesztin Műemléki Felügyelőség igazgatója tagadja, hogy a régészeti leletek alapján a zsidók igényt támaszthatnának a területre. Kollégája, Adel Yahya szerint a Szentföldön bő ezer évvel korábban jelentek meg a palesztinok, mint a zsidók; szerinte a mai palesztinok nem az Arab-félszigetről néhány évszázada bevándorolt népesség leszármazottai, hanem a Kánaánban az i. e. XII. században megtelepedett filiszteusoknak, esetleg azoknak a kanaánitáknak ivadékai, akik a Biblia szerint már a zsidó törzsek megérkezése előtt is e földön éltek. Ez az elmélet mindössze tízéves, de az ókori Kelettel foglalkozó régészek többsége elveti, mert nincs rá kézzelfogható bizonyíték.

Ki is lehet dobni a bibliai régészetet?

A palesztinok szerint a „bibliai régészet” egészében hamis. Szívesen idéznek az „új régésznemzedékhez” tartozó izraeli kollégáiktól, akik szintén fenntartásokkal kezelik az ószövetségi beszámolók régészeti bizonyítékait. A mostani kutatás miatt fanyalgó Iszrael Finkelstein, az „új régészet” legismertebb képviselője, a tel-avivi egyetem tanára, aki szerint sem a pusztai vándorlást, sem a honfoglalást nem lehet bizonyítani. Szerinte az ókori zsidóság a helyi bronzkori, kánaáni kultúrából „nőtt ki”. Annak ellenére, hogy a hagyomány szerint Dávid tette Jeruzsálemet az ország fővárosává, s tőle származik a megígért Messiás, Finkelstein vitatja, hogy a király valóban élt.

A régészprofesszor cáfolni igyekszik a Salamon uralkodására vonatkozó ószövetségi beszámolókat is, s ezzel együtt az általa emelt szentély létét. A némiképp szintén szkeptikus Ben-Tor szerint viszont i. e. X. századi feliratok és a leletek bizonyítják, hogy Dávid és Salamon jelentékeny zsidó államot alapított.

Néhány éve Izraelben bestsellerré vált egy könyv És a Bibliának mégis igaza van címmel, amely bemutatja, összegyűjti a Szentírást igazoló archeológiai kutatásokat, többek közt a jeruzsálemi Megváltó-templom alatti leleteket, Jerikó öt egymás fölé épített városát, Megiddó 2900 éves romjait, a Genezáret-tóban talált Jézus korabeli halászbárkát és Salamon király istállóit.

http://www.mindennapi.hu/

(mti, mi, bbc, guardian)