Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz… (Zsoltárok91:4)
Egy gazda körbejárta birtokát, hogy felmérje a tűz okozta kár nagyságát. Amikor a baromfiudvarhoz ért, észrevett egy elszenesedett tyúk tetemet. A lábával megfordította a tetemet, és legnagyobb meglepetésére élő kiscsibék szaladtak ki alóla. A tyúkanyó élete árán megmentette kiscsibéit a tűztől.
A bibliai szóhasználatban a „szárny” a védelmet jelképezi. Dávid ezt mondta Istennek: „Rejts el szárnyad árnyékába” (Zsoltárok 17:8). Maga Jézus ajánlotta fel a védelmet a zsidó nép számára, amikor így szólt:
13,34 Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! (Lukács)
Szárnyai alá akarta gyűjteni Izrael gyermekeit, hogy megvédje őket, de ők nem akarták. Ezért siratta Jézus Jeruzsálemet. Valóban sírt, mert látta a pusztítást, ami a népére várt. Látta a rómaiak ostromát, ami Kr.u. 70-ben bekövetkezett, amikor felégették a várost és a templomot, lemészároltak sokakat, másokat pedig rabságba hurcoltak (Lukács 19:44). És hiszem, hogy a Holocaustot is látta, amikor a II. Világháború ideje alatt hatmillió zsidót kivégeztek.
Ahogy a tyúkanyó kiterjesztette szárnyait, hogy élete árán megvédje csibéit, Jézus is kiterjesztette szerető „szárnyait” és meghalt értünk a kereszten. És miután életét adta, hogy megmentsen minket, feltámadt a halálból, és most is a gondunkat viseli.
Kedves barátom, lásd magad, amint a Megváltó szárnyai alatt vagy, Aki Igéjében megígérte, hogy „tollaival betakar téged és szárnyai alatt oltalmat találsz.”
Kommentáld!