Márton Áron szülőfalujában augusztus 25-én, szombaton felavatták a legendás gyulafehérvári püspök emlékét őrző felújított múzeumot.
A helyi önkéntesek által létrehozott múzeum a Márton Áronról készített román titkosszolgálati feljegyzéseket bemutató résszel bővült, ugyanakkor digitális és mechanikus interaktív elemekkel gazdagodott. A román politikai rendőrség, a Securitate irattárában Márton Ároné a legvaskosabb megfigyelési anyag, összesen mintegy 75 ezer oldalt tesz ki.
Az eseményen elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy Márton Áront nem tudta megtörni a kommunista hatalom, ő fáradhatatlanul szót emelt a népéért, az elnyomottakért.
A múzeumavatás előtt a helyi plébániatemplomban ünnepi misén idézték fel a 122 éve született püspök alakját. Prédikációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette: Márton Áron áldozópapként, bíróként és tanítóként is „a tökéletesség fokán állott”, ezért örök eszménykép a népe számára. Hozzátette: ezért kell imádkozni boldoggá, majd szentté avatásáért.
Bírói nagyságát példázta, hogy Márton Áron a kommunista börtönből szabadulva úgy számolta fel a kommunista állam által támogatott békepapi mozgalmat, hogy megbocsátott eltévelyedett papjainak, akiknek azonban ezt megelőzően lelkigyakorlaton kellett részt venniük.
Az érsek felolvasta azt a táviratot, amelyet II. János Pál jegyzett, amikor jóváhagyta a püspök hatodik nyugdíjba vonulási kérelmét. Az azóta szentté avatott pápa „az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte Márton Áront.
A megemlékezés keretében felolvasták Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét, majd először vetítették le nyilvánosan azt a nemrég előkerült négyperces filmet, amely 1972-ben készült a főpásztorról a málnásfürdői római katolikus kápolna meglátogatásakor.
Forrás: MTI
Fotó: Márton Áron Múzeum
Magyar Kurír
Kommentáld!