„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent elfedez, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.”

1Kor 13,4-7

Házasságom egy nagyon nehéz időszakában érzelmeim összegabalyodtak. Férjem úgy érezte, csalódott az életben, Istenben és a házasságunkban – mélyen depressziós lett. Egyike volt életem legsötétebb periódusainak.

„Uram, mutasd meg, mit vársz tőlem”- suttogtam kétségbeesetten.

„Azt, hogy szeresd” – hallottam a választ a szívem mélyén.

Rögtön folytattam: „De Uram, most ő minden, csak nem szeretetreméltó”.

„Tudom, Jill. Te se vagy mindig az” – suttogott vissza Isten.

„Rendben, Uram, értem. Te szeretsz engem akkor is, mikor nem vagyok szeretetreméltó. Segíts, hogy én is ezt tegyem.”

Ez a beszélgetés Istennel elindított egy tanulási folyamatot, amire nagy szükségem volt feleségként, anyaként a mindennapokban.

A szeretet érzelem, odaadás, hűség együtt. Részben érzelem, részben elköteleződés. A valódi szeretet – a feltétel nélkül való – az élet valóságába szőtt remény.

Két évvel az említett nehéz időszak után újabb következett, de most anyaként kerültem bele. Öt gyermekem lévén, már sok kihívással szembesültem, de egyik sem volt olyan kemény és hosszantartó, mint ez az egyikükkel. Tudtam, hogy Isten azt várja tőlem, szeretettel válaszoljak gyermekemnek akkor is, mikor ő minden, csak nem szeretetreméltó.

Családtagjainknak, akik nem tökéletesek, tudniuk kell, hogy szeretetünk sosem kétséges. Mindig védelmezi őket, bízik bennük, reménykedik és kitart.

Ha Isten vezeti az életünket, elvárja, hogy megtagadjuk magunkat, és Őt kövessük. Ez azt jelenti, hogy álljunk ellen a késztetéseinknek, annak, ahogy mi akarunk reagálni, és válaszoljunk úgy, ahogy Isten akarja, hogy reagáljunk.

Folyamatos küzdelem zajlik bennünk a „szerintem” és a „Szerinte” között. Ha hagyjuk, hogy Isten győzzön, egy lépéssel előrébb jutunk hitünk felnőtté válásában. Egyúttal megtapasztalunk egy sajátos örömérzést, ha hagyjuk, hogy Szerinte történjenek a dolgok, és ne szerintünk.

Felnyitottam a Bibliát a Szeretethimnusznál, és teszteltem szülői szeretetemet.

A szeretet türelmes. Türelmes szoktam lenni a gyermekemmel, aki annyira más, mint én?

A szeretet jóságos. Jóságos, kedves szoktam lenni a gyermekemhez, mikor kétszer annyi időbe telik, hogy hozzálásson valamihez, mint amennyire szerintem szükség van?

A szeretet nem féltékeny. Szoktam irigyelni mások gyermekeit, és azt akarom néha, hogy bár az enyém is olyan lenne? Zavar, ha látom, hogy nagyon szeret valakit?

A szeretet nem kérkedik. Szoktam dicsekedni gyermekem teljesítményével - ha meg gyengébb valamiben, azt rejtegetem?

A szeretet nem kevély. Előfordul, hogy palástolok valamit magamról vagy gyermekemről, attól félve, hogy mit szólnak majd mások?

A szeretet nem tapintatlan. Előfordul, hogy leszólom a gyermekemet, azt várom el tőle, hogy más legyen, mint az a különleges személy, akinek Isten megalkotta?

A szeretet nem keresi a maga javát. Szoktam önző módon viszonyulni a gyermekemhez?

A szeretet nem gerjed haragra. Mennyi energiát szoktam pazarolni a gyermekemmel szembeni haragra?

A szeretet nem rója fel a rosszat. Van egy hosszú lista a fejemben gyermekem korábban elkövetett vétkeiről?

A szeretet nem örül a gonoszságnak, de örül az igazságban. Figyelmemet Isten igazságára szegezem, amikor a gyermekemről van szó?

A szeretet mindent elfedez. Amikor szembeszáll velem, tudom-e védeni ezt a drága emberkét, akit Isten a gondjaimra bízott?

A szeretet mindent elhisz. Bízom-e benne, hogy Isten nagyobb összefüggésben nézi gyermekem életét, mint amennyit én látok belőle?

A szeretet remél. Remélem-e a legjobbat a gyermekemről, vagy rettegek attól, mit hoz a holnap?

A szeretet mindent elvisel. Tudok-e előre nézni, a jövő lehetőségeit látni, vagy csak a pillanatnyi nehézségeken rágódom?

Köszönöm, Istenem, hogy szeretsz hibáimmal együtt. Köszönöm mindazokat a nem tökéletes embereket, akiket körém adtál. Tudom, hogy tökéletlenségeikkel engem akarsz alakítani, hogy egyre hasonlóbbá váljak Hozzád. És ugyanerre használod az én tökéletlenségeimet is az ő életükben. Segíts, hogy igazságodat mindig szem előtt tartsam, és ne lankadjon szeretetem az enyéim iránt akkor sem, ha nem tűnnek igazán szeretetreméltónak.  Ámen.