A koffeinnek kétségtelenül vannak egészséget támogató hatásai, ugyanakkor nagy mennyiségben számos halálos betegség rizikófaktora is.

A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein ezáltal lerövidíti a reakcióidőt, megemeli az adrenalinszintet, és lehetővé teszi a nagyobb fizikai igénybevételt. 

A koffein természetes stimulánsként könnyen bejut az agyba, és pozitív módon befolyásolja az agysejteket. Viszont minél többet fogyasztunk belőle, a szervezetünk annál jobban hozzászokik, és idővel gyengébb választ ad rá.

A zsírégető csodaszer

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, így zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, és növeli az állóképességet. Hatására az izmok az energiatermeléshez glikogén (a szénhidrát egy formája) helyett zsírt égetnek.

A koffein nemcsak a szellemi, hanem bizonyítottan a fizikai teljesítőképességet is fokozza. A szervezetben mobilizálja a zsírsavakat és a glükózt, a szervezet két fő energiaforrását – magyarázta dr. Borbola József, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet belgyógyász-kardiológusa.

Csökkenti a béldaganatokat?

Egy másik kutatás szerint napi több csésze kávé jelentős mértékben csökkentheti a béldaganatok kockázatát. Az USA Országos Rákkutató Intézetének kutatása azt mutatta, hogy a napi négy csésze fekete levest fogyasztóknál 15, a hat vagy több csészével fogyasztóknál pedig akár 40 százalékkal is alacsonyabb a betegség kialakulásának valószínűsége, és már napi egyetlen csésze kávé is közel felére csökkenti a száj- és a nyelőcsőrák kockázatát. Erről a kutatási eredményről azonban a szakértő már szkeptikusan nyilatkozik. 

5-6 kávétól egész napra gyorsabb lesz a pulzus, soha nem térhet vissza a nyugalmi állapotba. Mindennap ezt nem lehet egészségkárosodás nélkül csinálni, így tulajdonképpen megfontolandó, hogy ha 15–40 százalékkal csökkentjük a bélrendszeri daganatok kockázatát, és ugyanennyivel növeljük a szív- és érrendszeri panaszokat, megéri-e? – tette fel a kérdést Borbola József.

A kávé maga a boldogság

A bochumi Ruhr Egyetem kutatómunkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a 200 milligramm koffein (két-három adag kávé) elfogyasztása után 30 perccel elvégzett feladatokban jobb lett a kísérleti alanyok szófeldolgozása, mint koffein nélkül volt, ám csak a pozitív jelentéstartalmú szavak esetében. A negatív és a semleges tartalmú szavakkal szemben a pozitív jelentésű szavakat gyorsabban és pontosabban ismerték fel koffein hatása alatt a tesztalanyok. Így akár a kávéfogyasztás egy pozitívabb szemlélet kialakításában is szerepet játszhat.

A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán: Mennyi kávét igyunk egy nap?