|
Selymesiné Horváth Margit vagyok Szegedről.
2005. február 15-én autóbaleset ért, a
mentő az intenzív osztályra vitt, a testem
többsége összetört, mindkét kezem,
mindkét lábam eltört, az „aorta” a
szívnél megrepedt. Agyrázkódást
kaptam, mindenem kék-zöld volt, tele horzsolással. A
jobb lábam szilánkosan összetört, műteni nem
lehetett a szívem miatt, ugyanis régebben
szívműtétem volt, (pészmékert ültettek
be). Az aorta repedést sem merték műteni az orvosok, mert
féltek! Az orvosok LEMONDTAK rólam! A lányom
telefonált Budapestre a pásztorainknak, Nagy Éva
és István imatámogatását
kérve. Közben a többiek elmondása szerint
kómába estem! Éváék lejöttek
Szegedre és imádkoztak a kórházban
értem, semmit nem emlékszem, mivel nem voltam
magamnál. Az orvos azt mondta, már a két
világ között voltam. Az imádság
után Isten csodát tett, felébredtem a
kómából, és javulni kezdtem, az orvosok a
csodámra jártak, s azt kérdezték mit tettek
velem? Imádkoztak, mondtam.! És kérték,
hogy azt az „imát” vigyük be az
intenzívre, hogy más is életre keljen!
Később saját felelősségre hazamentem, idegileg ki
voltam borulva, felfekvésem volt. Éváék
tartották bennem a lelket. Telefon
összeköttetésbe voltunk, és többször
lejöttek Szegedre. Isten meghallgatta imánkat, és
felépültem. Jelenleg kocsit vezetek, és
hálás vagyok Istennek a csodálatos
gyógyulásért, és a pásztoraimnak a
sok törődésért és imáért.
|
Kommentáld!