Előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is! (5Móz 30,19)
Nemrégiben kihasználhattam volna egy bolt hibáját, hogy elfogadok két széket a megvásárolt egy helyett. Csábító volt. Tudtam volna használni még egy széket, ráadásul a szállító örömmel nálam hagyta volna.
De épp aznap reggel olvastam a fönti igét, és eltűnődtem az élet és halál közötti választáson.
Korábban csodálkoztam, miért mondott Isten egy olyannyira nyilvánvaló dolgot. Ki választaná élet helyett a halált, vagy áldás helyett az átkot? De amit akkor nem fedeztem még fel, az az erkölcsi rossz és a lélek halála közötti kapcsolat volt.
Azt hiszem, valami meghal bennünk, amikor erkölcstelen, tisztességtelen döntést hozunk. Talán abban a percben nem is vagyunk ennek tudatában, de végül kevesebb örömöt, békét, reményt, hitet érzünk. Valami kis súly rátelepszik a lelkünkre.
Isten mindig azt kéri, hogy tegyük azt, ami jó nekünk.
Amikor a jót választjuk, ezzel az életet választjuk; amikor a rosszat, akkor a halált.
Néha az Istennek való engedelmesség látszólag jó lehetőségektől tart vissza minket.
De végső soron ez az engedelmesség vezet az élethez. És ezt a választást megéri komolyan mérlegelni.
Imádság: Urunk, segíts a mindennapi helyzetekben neked tetsző döntéseket hoznunk. Ámen.
Az Istennek való engedelmesség út a bővölködő élethez.
Mary Manson (Ontario, Kanada)
IMÁDKOZZUNK A VEZETŐK ETIKUS DÖNTÉSEIÉRT!
Kommentáld!