Magánkezdeményezésben karolná fel a külhoni magyarok, és ezzel párhuzamosan az itthoni kisebbségek névhasználati jogát az ATV műsorvezetője. Külhoni magyar politikusok, közszereplők és a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is támogatja a kezdeményezést.

„Élj azon a néven, ahogy az Édesanyád hív!” 

Tízezres, százezres nagyságrendű lehet azoknak – a többségében határon túli magyaroknak – a száma, akik hivatalosan nem a saját nevükön élnek, irataikban nem az a név szerepel, amelyen a családjuk szólítja őket. Éppen ezért Vujity Tvrtko, az ATV műsorvezetője magánkezdeményezést hirdetett, a következő címmel: „ÉLJ A SAJÁT NEVEDEN”, vagyis azon a néven, ahogy az édesanyád hív. 

Ladislavból László, Stefanból IStván

Az ötletgazda úgy gondolkodik: „lehetőségeimhez mérten ennek eléréséhez anyagi támogatást nyújtok, erre a célra létrehozott csapatom pedig szervezeti és jogi hátteret biztosít.  Reményem, hogy Alzbeta Nagyovából végre Nagy Erzsébet, a Ladislavból László, Stefanból pedig István lesz, amennyiben a név viselője magyar. Az elmúlt napokban sokakkal egyeztettem”.

Több olyan – határon túli – magas rangú személy is van, aki támogatja az ATV műsorvezetőjének ötletét. Románia volt miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor például elmondta, hogy náluk ma már rugalmas a rendszer, a riporter figyelemfelhívó akciója pedig az idősebbekre, vagyis olyanokra lehet hatással, akik még nem íratták át neveiket román átiratról magyarra. Kelemen a teljes támogatásáról biztosította az ötletet.

Nem reménytelen a helyzet Ukrajnában

Talán Ukrajnában lesz a legnehezebb az akció sikeréért megharcolni, de korántsem reménytelen. Beregszász polgármestere többrétű segítséget ígért a kezdeményezéshez, hiszen Babják Zoltán is rengeteg olyan levelet kap, amelyet nem a nevére címeznek.

Vujity Tvrtko úgy véli, valószínűleg Szlovákiában érinti a legtöbb embert mindaz, amiről a felhívása szól. Különösen nagy számban érinti ez a felvidéki magyar lányokat és asszonyokat, a családnevük végén lévő „–ova”, „-eva” jelző miatt. Bár ma enyhébb az ottani rendszer, a tapasztalatok azt mutatják: sokan nem váltanak, nehogy hátrány érje őket. Nagy József EP-képviselő tájékoztatókampányt indít Szlovákiában, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mit és hogyan kell csinálnia, ha szeretné megkapni (visszakapni) valódi, magyar nevét. A politikus az atv.hu-nak is nyilatkozott: szerinte a legfontosabb üzenete – legalábbis Szlovákiában - a kezdeményezésnek az, hogy megéri, mert jó érzés, növeli az ember öntudatát, hogy nem kell idomulni, mindemellett pedig nem komplikált, mert nem is kerül sokba.

Tekintve, hogy maga is megtette a névváltoztatást, ezért tudja, mi játszódik le egy emberben előtte, éppen emiatt tartja jó civil kezdeményezésnek, amit egy politikus szívesen támogathat, anélkül, hogy kampányt csinálna belőle. Szerinte kell bátorítás is, hiszen benne is volt egy olyan érzés, hogy mit szólnak majd hozzá az ismerősök. Hogy miért támogatja a kezdeményezést, és milyen érzéseken kellett átmennie Nagy Józsefnek, amíg a saját nevét látta viszont a hivatalos dokumentumokban, arról bővebben a szerda esti Egyenes beszédben is beszél majd az EP-képviselő.

Van, aki fél

Szerbia parlamentjének tagjával, Pásztor Bálinttal is konzultált a riporter, aki elmondta: náluk is figyelemfelhívó értéke lehet a kezdeményezésnek, amely a még Jugoszláviában születettek korosztályát érintheti. Érdekes, de a képviselő édesapja, Pásztor István, a VMSZ elnöke maga is érintett, neve névmódosítás formájában nyerte el végleges, immár magyar alakját. A két vajdasági politikus szintén a támogatásáról biztosította az ATV műsorvezetőjét, aki úgy véli: „tudom, hogy vannak, akik félnek.

Beszéltem olyanokkal, akik nem változtatnak, mert bár megtehetnék, és meg is tennék, tartanak attól, hogy hátrány éri őket a munkahelyükön, életükben. Ezt a hozzáállást mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ugyanakkor szentül hiszem, hogy az anyanyelv és a név nem lehet alku és nem lehet vita tárgya”.

Persze, a magyarországi kisebbségek is érintettek az ügyben. Noha őket kisebb számban érinti a kérdés, hazánkban is él olyan Branko, aki az irataiban Bertalan, s lett a Zoricából Hajnalka, a Zlaticából Aranka. Mára Magyarország rendezte a névhasználati kérdést, a nevek cseréje elvileg ingyenes, ennek ellenére komoly értelmezési bizonytalanságok adódnak a jogszabályok alkalmazása közben. A jogalkalmazók ugyanakkor különböző módokon járhatnak el: lehet olyan eset, amikor kell fizetni az eljárásért, s van, amikor nem.

Semjén Zsolt is támogatja az ügyet

Mindeközben – úgy tűnik – a kormányzat sem közömbös az ügy iránt. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ugyanis arról biztosította a műsorvezetőt, hogy mindent megtesz azért, hogy a hazai nemzetiségek tagjai a lehető legegyszerűbb módon élhessenek névviselési jogaikkal, a nevek átírása pedig teljes mértékben illetékmentes legyen számukra, ne csak a jogszabályokban, hanem a gyakorlatban is.   

Kiemelt fontosságú az ügy érdekében, hogy a közszereplők közt is vannak érintettek, akik éltek azon jogukkal, hogy változtathassanak, és azon a néven éljenek tovább, ahogyan saját családjuk is szólítja őket. Többek között Gubík Ági színésznő változtatott, és hagyta el a számára idegen Agneša Gubikovát. Mint ahogyan a Jóban Rosszban című sorozatból megismert Száraz Dénes is, aki sosem érezte magáénak a Dioniz nevet. A színművész azt mondta az atv.hu-nak: a névvel csupán annyi volt a problémája, hogy az tizenévesen igen vicces volt, olyannyira, hogy amikor az orvos Dionizként szólította anno, mindenki kiröhögte. Személyijébe végül már a Dénes név került. Száraz megerősítette: mindenféleképpen támogatja, hogy mindenki hívja úgy magát, ahogyan akarja, erről az apa és az anya döntsön.

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat is kiáll a kezdeményezés mellett – erről már Gál Dávid, a szervezet nemzetközi igazgatója nyilatkozott az atv.hu-nak. Szerinte ez egy nagyon személyes, és emberi történet, hogy mindenkinek az a név legyen a személyi igazolványában, amelyen ő megszületett, vagy amin az édesanyja az anyanyelvén elnevezte. Bátorítjuk továbbá mindazokat, akiknek valamilyen oknál fogva nem így alakult, és ebben segítséget is nyújtanánk: információval és az anyakönyvezéshez szükséges anyagiakkal szeretnénk és tudunk is segíteni, abban az esetben, ha ez valakinek nem fér bele- közölte Gál Dávid. Kisebb-nagyobb kellemetlenségekbe már ők maguk is belefutottak a szeretetszolgálat 22 éves fennállása alatt. A munkatársaik között is vannak érintettek, olyan külhoni magyarok, akiknek az útlevelében idegen név szerepel.

atv.hu