Huszonöt éve, 1991. október 13-án Angelo Acerbi érsek, a Szentszék magyarországi nunciusa szentelte fel a pálosok budapesti Sziklatemplomának oltárát. Az évfordulón Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mutatott be ünnepi szentmisét a Gellért-hegyi templomban – tájékoztatott Parák Eszter.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplom rendszerváltás utáni újranyitásakor Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára ajánlotta fel a Magyar Pálos Rendnek az új oltárt, az ambót, valamint a szentélyben található padot. A liturgikus berendezési tárgyakat, melyek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, Sikota Győző keramikus tervezte. Az oltár felállításának évfordulóját közös hálaadó szentmisével ünnepelte a Széchenyi Társaság és a Magyar Pálos Rend.

Az ünnepi szentmise kezdetén Györfi Szabolcs pálos szerzetes, a Sziklatemplom igazgatója köszöntötte Alberto Bottari de Castellót, majd felidézte, hogy az oltár szentelésekor Aczél László Zsongor volt a templomigazgató, aki aztán sokszor beszélt róla, hogy szeretne majd ünnepi szentmisével emlékezni a szentelés évfordulóján, amire meghívná a nunciust. „Zsongor atya 2014-ben elhunyt, és én úgy éreztem, ezzel az ünneppel tartozom neki és a jótevőinknek is. Köszönöm a nuncius úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat ebbe a családias templomba, erre a családi ünnepre” – tette hozzá Györfi Szabolcs.


Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára köszöntőjében elmondta, az oltár felszentelése óta a társaság minden év október 13-án a magyar hazáért ajánl fel szentmisét a Sziklatemplomban.

A latin nyelvű hálaadó szentmisén mondott szentbeszédében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius kiemelte: öt éve, mikor megérkezett Magyarországra, a Sziklatemplom az elsők között volt, melyet meglátogatott.



Ez a templom szép, egyéni, ugyanakkor Budapestről beszél, és a teljes magyar történelemről. Sok vendégemet hoztam már el ide, de először mutathatom be itt a legszentebb áldozatot – tette hozzá a nuncius. – Huszonöt évvel ezelőtt, amikor újra diplomáciai kapcsolatba került egymással a Szentszék és Magyarország, és amikor újranyitották ezt a templomot, nagy jelentősége volt annak, hogy Angelo Acerbi érsek eljött, és megáldotta az oltárt és a berendezést.

A Szűzanya hónapjában mutatjuk be a legszentebb Eucharisztiát. Amikor beléptem ide, és körbenéztem, több Mária-szobrot is láttam. Ez megmutatja a Szűzanya iránti szereteteteket és ragaszkodásotokat. Itt van velünk Szűz Mária, aki által és akivel együtt eljutunk Krisztushoz. Ti, magyarok, ismeritek a Szűzanyát, imádkoztok hozzá, szeretitek. Öt év alatt, mióta itt vagyok Magyarországon, többször körbejártam azokat a bazilikákat és templomokat, melyeket az ő tiszteletére szenteltek, a liturgiában pedig tapasztaltam a tiszteleteteket a Szűzanya iránt, mely engem mélyen meghat – vallotta meg homíliájában Alberto Bottari de Castello.


Majd egy tanúságtételt idézett arról, hogy Szent II. János Pál pápa mennyire szerette és hogyan imádkozta a rózsafüzért. „Ez egy egyszerű ima, de ebben az egyszerű imában rejlik az a csoda, melyben Krisztus misztériumát láthatjuk. Amikor ezt imádkozzuk, és ismételjük: »Üdvözlégy, Mária«, az olyan, mintha gyermekként az édesanyánk ölében ülnénk, s hívnánk őt – mutatott rá a nuncius. – Ebben az egységben élt Szűz Máriával Szent II. János Pál pápa, ezért szerette annyira a rózsafüzért imádkozni, és ezért választotta jelmondatául: »Totus Tuus«, azaz teljesen a tiéd, Szűz Mária.”



A hívek könyörgéseit Széchenyi István imái, fohászai nyomán fogalmazták meg a Széchenyi Társaság elnökségének tagjai.

A társaság főtitkára a szentmise után egy Széchenyi István születésének 225. évfordulójára kibocsátott emlékérmet ajándékozott Alberto Bottari de Castello apostoli nunciusnak és Györfi Szabolcs templomigazgatónak.

A Széchenyi Társaság 1987-ben alakult. Célja, hogy névadója örökségének szellemében felekezetre, világnézetre és pártállásra tekintet nélkül munkálkodjék Magyarország és a magyar nemzet felemelkedéséért, szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapodásáért, mindenkor szem előtt tartva az egyetemes magyarság érdekeit – mondta el Rubovszky András, a társaság főtitkára.

Ennek megvalósítása érdekében előadásokat, ankétokat szerveznek; kiadványokat tesznek közzé; művészi alkotások létrejöttét segítik; túrákat szerveznek Széchenyi István életének és működésének színhelyeire; alapítványokat kezdeményeznek; tudományos és irodalmi pályázatokat hirdetnek. Több tucat emléktáblát, domborművet, mellszobrot állítottak már a Kárpát-medence különböző városaiban, számos könyvet jelentettek meg, többek között a magyar költők Széchenyi Istvánról írt verseit tartalmazó kötetet.

Kiemelten fontos számukra a Széchenyi nevét viselő oktatási intézményekkel való kapcsolatépítés, és együttműködnek a Széchenyi szellemiségét ápoló szervezetekkel.

A Széchenyi Társaság, az Országos Széchenyi Kör, a Széchenyi Alapítvány és Nagycenk Nagyközség Önkormányzata részvételével 2015-ben létrehozták a Széchenyi Emlékbizottságot, mely Gróf Széchenyi István születése 225. évfordulójának megünneplésére 2016-ot Széchenyi-emlékévnek nyilvánította. Az Áder János fővédnökségével megvalósult emlékévben Királyhelmectől Lendváig, Bécstől Csíkszeredáig számos ünnepség, iskolai vetélkedő, konferencia, előadás keretében emlékeztek meg Széchenyi István 2014-ben hungarikummá vált szellemi hagyatékáról.

(té)

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír