„Így tudjátok majd az utat, amelyen mennetek kell, hiszen nem jártatok még soha ezen az úton.” 

Józs 3, 4b

Félni szoktál az ismeretlentől? Talán az egészségedért vagy a bizonytalan jövőért aggódsz. Vagy azért, hogy gyermekeid Istent vagy a haverokat fogják-e követni. Az ismeretlentől való félelem értékes energiákat rabolhat el tőlünk, miközben a legrosszabbat képzeljük el. Két gond van ezzel a félelemmel:

- A jövő nem most van.

- A jövő nem a mienk.

Míg a jövő a mi kezünkből kicsúszik, ha megpróbáljuk megragadni, nem csúszik ki a mi igaz, hűséges Istenünk kezéből. Ha valami szorongató, ismeretlen helyzettel szembesülünk, gondoljunk Józsuéra, aki példát ad az Istenbe vetett bizalomra a bizonytalanságban.

Józsué könyvének első fejezetében olvashatjuk, hogy mielőtt Mózes meghalt, Isten a vezetést átadta Józsuénak. Az izraeliták negyven éven át vándoroltak a pusztában Mózes vezetésével. Most közel értek útjuk végéhez. A Jordán folyó túlsó partján ott feküdt az Ígéret Földje – a föld, amit Isten Ábrahámnak és utódainak ígért.

Elérve a Jordánt Józsué és az izraeliták letáboroztak, és várták Isten irányítását. Ahogy annak idején a Vörös tengernél, most is meg kell, hogy mutassa Isten, hogyan kelhetnek át a Jordánon.

A harmadik napon Isten azt mondta az elöljáróknak, közöljék a néppel, hogy amikor meglátják a szövetség ládáját (Isten jelenlétét), kövessék azt, hiszen még soha nem jártak azon az úton (Józs 3,4). Lényegében így szólt Isten üzenete: Kövessetek engem, s én átvezetlek ezen az ismeretlen földön.

És ez még nem minden. Azt is utasításba kapták, hogy milyen távolságról kövessék a ládát. Ha ezt nem mondják nekik, a tömeg ott tolongott volna a szövetség ládája körül, Isten viszont azt akarta, hogy minden egyes ember láthassa az ő jelenlétét, amíg átvezeti őket az ismeretlenen. Hát kaphattak volna ennél nagyobb bátorítást, mint hogy az Úr, az ő Istenük, Isten, aki velük van?

Ebből is láthatod, kedves barátnőm, hogy Isten megérti a mi félelmünket az ismeretlentől. Tudja, hogy ha olyan helyzetbe kerülsz, amit még nem tapasztaltál meg soha, félni kezdesz. Talán először fordul elő, hogy nincs munkád. Valami új betegséget diagnosztizáltak nálad, vagy a gyermeked lázadni kezdett ellened. Még sosem voltál ilyen helyzetben, nem tudod, merre indulj el, mit tegyél. Isten meg fogja mutatni az utat.

Józsué élete tele volt előre nem látható, új és ismeretlen eseményekkel, épp mint a tiéd vagy az enyém. Mégis sikerült úrrá lennie a félelmen, mert tekintetét Istenre szegezte, nem a körülményekre. Ahogy Isten átvezette az izraelitákat az ismeretlen földön, úgy vezet át minket is életünk ismeretlen területein.

Ahogy Ézsaiás könyve 43. fejezetében biztosít róla, ha olyan helyre érkezünk, ahol még sohasem jártunk, Ő jelen lesz, és segíteni fog. Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! (2-3. v.)

Izrael gyermekeinek senki nem mondta meg, hogy fognak átjutni a folyón, ők mégis bizalommal elindultak. Menjünk hát mi is előre, bízva Isten ígéretében, hogy jelen van, jelen lesz, és átvezet minket az ismeretlen helyzeteken, körülményeken.

Uram, köszönöm, megígért jelenlétedet. Megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül, Te mindig velem vagy. Vezess át, Uram, életem ismeretlen területein. Világítsd meg előttem az utat, és én követlek. Ámen.