Október 28-án a déli Úrangyala elimádkozása előtt a Szentatya a szinódus munkájáról számolt be a Szent Péter téren egybegyűlt hívőknek, utána pedig több aktuális egyházi és világi eseményről is beszélt.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Bár az idő nem tűnik igazán jónak. [Fúj a szél, és esik az eső.]

Ma délelőtt a Szent Péter-bazilikában a fiatalok témájának szentelt püspöki szinódus zárómiséjét mutattuk be. A Jeremiás próféta könyvéből vett olvasmány (Jer 31,7‒9) különösen illett ehhez az alkalomhoz, mert a remény szavát tartalmazta, melyet Isten ad az ő népének. A vigasztalás szava ez, melynek az az alapja, hogy Isten Atyja az ő népének, szereti őt és gyermekeként gondoskodik róla (vö. Jer 31,9); a jövő távlatát nyitja előtte, egy könnyen járható utat, melyen járhat „a vak és a sánta, a gyermeket váró és a szülő asszony” (Jer 31,8), vagyis a nehézségekkel küszködő emberek is. Mert az Isten nyújtotta remény nem délibáb, mint sok reklám, amelyben mindenki szép és egészséges, hanem ígéret a valóságos embereknek, a jó tulajdonságokkal és gyarlóságokkal, erősségekkel és gyengékkel rendelkező embereknek, amilyenek mindannyian vagyunk: az Isten nyújtotta remény ígéret a hozzánk hasonló embereknek.

Istennek ez a szava jól kifejezi a tapasztalatot, amelyben részünk volt a szinódusnak ezekben a heteiben: a vigasztalás és a remény időszaka volt ez. Mindenekelőtt a meghallgatás ideje: a meghallgatás ugyanis időt, odafigyelést, az elme és a szív kitárását igényli. Ez az erőfeszítés azonban mindennap vigasztalássá változott, főleg azért, mert ott volt köztünk a fiatalok eleven és ösztönző jelenléte, történeteikkel és felszólalásaikkal. A szinódusi atyák tanúságtételén keresztül az új nemzedékek sokszínű valósága úgymond minden oldalról belépett a szinódusra: minden földrészről, a sokféle emberi és társadalmi helyzetből. 

A hallgatásnak ezzel az alapmagatartásával igyekeztünk értelmezni a valóságot és felismerni az idők jeleit. Közösségi megkülönböztetést végeztünk, Isten szavának és a Szentléleknek a fényében. Ez az egyik legszebb ajándék, amelyet az Úr a Katolikus Egyháznak ad, vagyis az, hogy összegyűjthetjük a legkülönbözőbb valóságokból érkező hangokat és arcokat, és így megpróbálkozhatunk egy olyan értelmezéssel, amely számot vet a jelenségek gazdagságával és összetettségével, mindig az evangélium fényénél. Így ezekben a napokban eszmecserét folytattunk egymással arról, hogy miként kellene együtt haladnunk és szembenéznünk a sok kihívással, mint amilyenek például a digitális világ, a migráció jelensége, a test és a szexualitás jelentése, a háborúk és az erőszak drámája.

E munka gyümölcse már elkezdett „érni”, mint a szüret után a must a hordóban. A fiatalokról szóló szinódus jó szüret volt, és jó bort ígér. De szeretném elmondani, hogy a szinódusi összejövetel első gyümölcsének azt a módszert kellene tartanunk, amelyet az előkészítés szakaszától kezdve követni próbáltunk. A szinodális stílusról van szó, melynek elsődleges célja nem egy dokumentum megfogalmazása, jóllehet az is értékes és fontos. A dokumentumnál azonban fontosabb, hogy elterjedjen a fiatalok és idősek együttlétének és közös munkájának a módja: a meghallgatás és a megkülönböztetés, hogy a valóságnak megfelelő pasztorális elhatározásokhoz juthassunk. 

Kérjük ezért Szűz Mária közbenjárását! Őrá, az Egyház anyjára bízzuk Istennek mondott köszönetünket ennek a szinódusnak az ajándékáért. Ő segítsen bennünket, hogy félelem nélkül tovább tudjuk vinni közösségeink megszokott életében mindazt, amit itt megtapasztaltunk! A Szentlélek a maga bölcs képzelőerejével adjon növekedést munkánk gyümölcseinek, hogy folytatni tudjuk az együttjárást az egész világ fiataljaival!

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim! Szeretném kifejezni közelségemet az Amerikai Egyesült Államokban található Pittsburgh városához, különösen a zsidó közösséghez, amelynek zsinagógáját tegnap szörnyű terrortámadás érte. A Magasságos fogadja be békéjébe a megholtakat, adjon vigaszt családjaiknak és támogatást a sebesülteknek! Valójában mindnyájan sérülést szenvedtünk ettől az embertelen, erőszakos tettől. Az Úr segítsen bennünket eloltani a gyűlölet tűzfészkeit, melyek kialakulnak társadalmainkban, erősítse meg bennünk az emberségesség érzékét, az élet iránti tiszteletet, az erkölcsi és polgári erényeket, valamint Istent szent félelmét, aki szeretet és mindnyájunk Atyja!

Tegnap a guatemalai Moralesben boldoggá avatták José Tullio Maruzzót, a kisebb testvérek szerzetének tagját és Luis Obdulio Arroyo Navarrót, akiket a hit iránti gyűlöletből öltek meg a múlt században, az igazságosság és a béke előmozdításán munkálkodó Egyházzal szembeni üldözés során. Dicsérjük az Urat, és ajánljuk az ő közbenjárásukba a guatemalai egyházat, továbbá mindazokat a testvéreinket, akiket sajnos ma is, a világ számos részében üldöznek azért, mert az evangéliumról tesznek tanúságot! Tapsoljuk meg közösen a két boldogot! 

Szeretettel köszöntelek mindannyiatokat, kedves zarándokok, akik Olaszországból és sok más országból érkeztetek. Külön is köszöntöm a szlovéniai Mariborból jött fiatalokat, a „Centro Académico Romano” spanyol alapítványt, és a svájci San Siro Vescovo in Canobbio plébánia tagjait. Köszöntöm a Sotto il Monte-i Szent XXIII. János Kegyhely önkénteseit, hatvan évvel a szeretett bergamói pápa megválasztása után; továbbá a cesenai és a thienei híveket, valamint a padovai egyházmegyében működő Actio Catholica ministránsait és fiataljait.

Ma van a Señor de los Milagros  [a csodák ura] ünnepe, mely igen népszerű Limában és egész Peruban. Nagy szeretettel gondolok a perui népre és a Rómában élő perui közösségre. Múlt vasárnap itt voltatok a Señor de los Milagros képével, de sajnos nem vettem észre. Minden jót kívánok nektek ezen a szép ünnepen! Szeretettel köszöntöm az Olaszországban élő venezuelaiak közösségét is, akik a chiquinquirái Szűznek, a Chinitának a képével gyűltek itt egybe.

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír