A Szentatya január 30-án reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén Márk evangéliumának napi szakasza (Mk 5,21–43) alapján a csodás gyógyulásokról szólva azt elemezte, hogy milyenek voltak Jézus mindennapjai. A papoknak is ezt a példát kell követniük, Jézus gyengédségével fordulni másokhoz.

Márk apostol leírja, hogy Jézust ezúttal is nagy tömeg vette körül, sokan követték őt az utak mentén vagy a tengerparton. Jézus pedig törődött velük: így szólt Isten ígérete, hogy kíséri népét, közöttük haladva. Jézus nem nyit lelki tanácsadó irodát, és nem teszi ki a táblát: „A próféta fogadóideje hétfő, szerda, péntek 3–6-ig. A belépés ennyibe kerül, vagy ha akartok, hozhattok adományt.” Nem, Jézus nem így tesz. És nem is nyit orvosi rendelőt a következő táblával: „A betegek ezen és ezen a napon jönnek, és ezen a napon lelnek gyógyulást.” Jézus beveti magát a nép közé. És ezt a lelkipásztori modellt adja nekünk Jézus – mondta a pápa, majd egy szent papról beszélt. Ez a pap így kísérte a népét, és estére elfáradt, de ez valódi és nem képzelt fáradtság volt, annak a fáradtsága, aki dolgozik és az emberek között van.

A mai evangélium azt is elmondja, hogy Jézust a tömeg szorongatta, és az emberek megérintették. Ez a szó ötször előkerül Márk leírásában – emelte ki a pápa, aki maga is ezt tapasztalja apostoli utazásain, amikor a tömeg megérinti őt, hogy részesüljön a kegyelemben, és ezt a lelkipásztor érzi. Jézus pedig soha nem húzódik félre, sőt, azért, hogy jót tegyen, vállalja a szégyent és a gúnyolódást is. Ezek tehát Jézus viselkedésének fő mozzanatai, melyek meg kell hogy határozzák az igazi lelkipásztor cselekvését is. A lelkipásztort pappá és püspökké szentelése napján olajjal kenik meg. De az igazi olaj, ami belül van, a közelség és a gyengédség olaja. Hiányt szenved az a lelkipásztor, aki nem áll az emberek mellett: lehet, hogy ura a területnek, de nem lelkipásztor. Az a pásztor, akiben nincs gyengédség, az merev lesz, megbotozza a juhait. Felebaráti szeretet és gyengédség: ezt látjuk itt, ilyen volt Jézus.

A lelkipásztor is, mint Jézus, elfárad a nap végére, a jó cselekedetek fáradtságával, és ha így viselkedik, akkor a nép érzi az élő Isten jelenlétét. Imádkozzunk Istenhez ezen a szentmisén lelkipásztorainkért, hogy az Úr adja meg nekik a kegyelmet, hogy együtt zarándokoljanak a néppel, nagy gyengédséggel és közelséggel legyenek köztük. Amikor pedig a nép rátalál pásztorára, megérzi azt a különleges dolgot, amit csak Isten jelenlétében tapasztal – és így végződik a mai evangélium: „magukon kívül voltak a csodálkozástól”. Csodálkozásuk abból fakadt, hogy megérezték a lelkipásztorban Isten közelségét és gyengédségét – mondta homíliája végén Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír