Kérnünk kell a kegyelmet, hogy sírni tudjunk a természeti csapások, az üldözöttek, a háborúk áldozatainak láttán – mondta a pápa február 19-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. Homíliájában a Szentatya az ószövetségi vízözönhöz hasonlította a mai időket.

A pápa a szentmise olvasmányához fűzte gondolatait, amely Mózes könyvéből a vízözön történetét beszéli el (Ter 6,5–8;7,1–5.10). „Miután az emberek elszaporodtak a földön, látta az Úr, hogy nagy az ember gonoszsága, és hogy szívének minden gondolata és vágya mindenkor a rosszra irányul. Meg is bánta, hogy embert alkotott a földön, nagyon bánkódott miatta. Azért elhatározta: »Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; el az embert, a barmot, a csúszómászót és az égi madarat, mert bánom, hogy alkottam őket.« Noé azonban kegyelmet talált az Úr előtt. Miután Noé az Úr parancsára elkészítette a bárkát, azt mondta neki az Úr: »Menj be egész családoddal együtt a bárkába, mert egyedül téged találtalak igaznak ebben a nemzedékben! Végy minden tiszta állatból hetet-hetet, hímet és nőstényt; a nem tiszta állatokból pedig kettőt-kettőt, hímet és nőstényt, hogy maradjon utódjuk az egész földön! Mert még hét nap, és azután negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, és eltörlök a föld színéről minden élőlényt, amelyet alkottam.« Noé úgy tett, ahogyan az Úr megparancsolta neki. Hét nap elteltével aztán a vízözön hullámai elborították a földet.”
Homíliájában Ferenc pápa rámutatott: Istent fájdalommal tölti el az emberek gonoszsága, olyannyira, hogy megbánja, hogy megteremtette őket, és elhatározza, hogy eltörli őket a föld színéről. Olyan Isten ő, akinek vannak érzései, nem elvont. Szenved. Ez az Úr misztériuma. Isten az Atya, aki szeret minket – és a szeretet kapcsolat –, de képes felbőszülni, haragra gerjedni.
Jézus az, aki eljön, és életét adja értünk, a szív szenvedésével, mindennel… A mi Istenünknek vannak érzései. A mi Istenünk a szívével szeret minket, nem eszmékkel, hanem a szívével; és amikor megsimogat, a szívével simogat, amikor pedig megver, mint a jó apa, akkor a szívével ver meg, és ő jobban szenved, mint mi. Szívbéli kapcsolat ez apa és fia között. Ha az Atya képes fájdalmat érezni szívében, akkor mi is képesek leszünk fájdalmat érezni előtte. Ez nem szentimentalizmus, hanem az igazság – hangsúlyozta a pápa.


A mai idők nem sokban különböznek a vízözön korszakától – szögezte le a Szentatya. – Ma is vannak gondok, természeti katasztrófák, csapások, szegények, éhezők, üldözöttek, megkínzottak, emberek, akik meghalnak a háborúkban, mert úgy dobálják a bombákat, mintha cukorkák volnának. Nem hiszem, hogy ma jobb időket élnénk a vízözön idejénél, nem hiszem. A természeti csapások nagyjából ugyanazok, az áldozatok nagyjából azonosak. Gondoljunk a leggyengébbekre, a gyerekekre, az éhező gyerekek sokaságára, akik nem kapnak nevelést, nem növekedhetnek békében; akik árvák, mert szüleiket lemészárolták a háborúkban…; a gyermekkatonákra… Gondoljunk csak azokra a gyerekekre!
Kérjük a kegyelmet, hogy olyan szívünk legyen, mint az Istené, hogy hasonlítson a szívünk az ő szívére, amely testvér a testvérek között, apa a gyermekeivel, fiú az apjával. A mai vízözön, a mai háborúk nagy csapásának árát a gyengébbek fizetik meg: a szegények, a gyerekek, azok, akiknek nincs miből előrejutniuk. Gondoljunk az Úrra, akinek szíve fájdalommal teli, és közeledjünk az Úrhoz, beszéljünk vele, mondjuk neki: „Uram, nézd ezeket a dolgokat!” Vigasztaljuk meg az Urat: „Én megértelek, és elkísérlek.” Elkísérlek az imában, a közbenjárásban mindezekért a csapásokért, amelyek mögött az ördög áll, aki el akarja pusztítani Isten művét – zárta prédikációját Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír