Hogyan élték meg a szentek a Jézusba vetett hitet és a nehézségeken túllépő bátorságot? – erről beszélt Ferenc pápa január 12-én a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmiséje homíliájában.

Márk evangélista könyvének második fejezetében (Mk 2,1–12) beszámol annak a bénának a meggyógyításáról, akit társai a lapos tető egyik nyílásán engednek le Jézus elé, ő pedig nemcsak a beteg testét gyógyítja meg, hanem a lelkét is, amikor megbocsátja neki a bűneit.

Márk evangéliumából két gyógyítás történetéről olvastunk: a leprás meggyógyításáról tegnap, csütörtökön, ma, pénteken pedig a béna gyógyulásáról szóló beszámolót – kezdte beszédét a pápa. – Mindkét esetben imádkoznak a gyógyulásért, és mindkét beteg hittel közeledik. A leprás bátor felhívással fordul Jézus felé, amikor így szól: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem” (Mk 1,41). Jézus azonnal válaszol: „Akarom, tisztulj meg!” Tehát minden lehetséges annak, aki hisz, ahogy az evangélium tanítja – hangsúlyozta a Szentatya.

Amikor az Úrhoz megyünk, hogy kérjünk tőle valamit, az imádságnak mindig hitből kell fakadnia, és hittel is kell végezni. „Uram, én hiszek abban, hogy Te meg tudsz engem gyógyítani, hiszem azt, hogy Te meg tudod tenni ezt.” Legyen tehát bátorságunk, akár dacoljunk is vele, miként ez a leprás a tegnapi evangéliumban és a béna a mai történetben. Könyörgés hittel! – hangsúlyozta a Szentatya.

Az evangélium tehát azt a kérdést veti fel, hogy miként, hogyan imádkozzunk – folytatta a pápa. – Ne imádkozzunk papagáj módjára, mintegy érdektelenül az iránt, amit egyébként kérünk! Kérjük az Urat, hogy segítse a mi kicsiny hitünket, még a nehézségekkel szemben is. Számos történet van az evangéliumban, amikor a bajban lévőnek nehéz az Úr közelébe férkőznie. Ezért is segít bennünket ez a példa. A bénát, a mai evangélium tanúsága szerint, a tetőn keresztül engedik le, csak hogy a hordágya az Úrhoz elérjen, aki éppen hatalmas tömeget tanít. Az akarat megoldást talál, mert túllép minden akadályon – emelte ki a pápa.

Bátorság kell ahhoz, hogy eljussunk az Úrhoz. Bátorság kell, hogy legyen hitünk a kezdetben: „Ha akarod, meggyógyíthatsz engem! Ha Te akarod, én hiszek!” És bátorság kell ahhoz, hogy az Úrhoz jussunk, amikor nehézségek tornyosulnak előttünk, bátorság…! Sokszor pedig türelem is kell, és tudni kell kivárni az időt. Nem szabad feladni, hanem mindig tovább kell menni. De ha hittel jutok el az Úrhoz, és azt mondom neki: „Ha tudod, add meg nekem ezt a kegyelmet!”, és aztán a kegyelem három nap után sem érkezik meg, az egy másik helyzet… Akkor elfelejtem a dolgot.

Szent Mónika, Szent Ágoston édesanyja imádkozott és sokat sírt fia megtéréséért, és sikerült neki elérnie – idézte fel a pápa. – Bátran, akár dacolva az Úrral, bátran dobjuk be magunkat, még ha nem is nyerjük el azonnal, amit kérünk, mert az imádság „nagy tétre megy”, és ha az imádság nem bátor, akkor nem keresztény imádság – mondta Ferenc pápa.

A keresztény imádság a Jézusban való hitből születik, és hittel mindig túllép a nehézségeken. A mai napon hordozzunk a szívünkben egy mondatot Ábrahámtól, atyánktól a hitben – kérte a pápa –, mert ez megsegít bennünket. Ábrahám ugyanis ígéretet kapott az örökségre: százéves korában fia lesz. Pál apostol ennek kapcsán mondja: Ábrahám hitt (Róm 4,3), és ez megigazulására szolgált. Hitt, és útra kelt. Vagyis higgyünk, és tegyünk meg mindent, hogy elnyerjük azt a kegyelmet, amit éppen kérünk. Az Úr maga mondta nekünk: „Kérjetek, és adatik nektek!” (Mt 7,7) Vigyük magunkkal ezt az igét, és bizakodjunk mindig hittel, és merjük odaadni magunkat. Ez a bátorság a keresztény ima sajátossága. Ha egy imádság nem bátor, nem keresztény imádság! – ismételte meg a Szentatya.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír