November 25-én is elimádkozta a Szentatya a déli Angelust a szakadó eső ellenére is nagyszámban összegyűlt hívőkkel. Elmélkedésében hangsúlyozta, hogy békére, szabadságra és életteljességre lel az, aki elfogadja a szeretet hatalmával uralkodó Jézust élete királyának.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Jézus Krisztusnak, a mindenség királyának főünnepe, melyet ma tartunk, a liturgikus év végén van, és arra emlékeztet, hogy a teremtett világ élete nem véletlenszerűen alakul, hanem egy végcél felé tart, ez pedig a Krisztusnak, a történelem és az egész teremtés urának végérvényes megjelenése. A történelem befejezése az ő örök királysága lesz. A mai evangéliumi szakasz (vö. Jn 18,33b–37) erről a királyságról beszél, Krisztus királyságáról, Jézus királyságáról szól, amikor beszámol Jézus megalázott helyzetéről: miután elfogták a Getszemáni-kertben, megkötözték, kicsúfolták, vádat emeltek ellene és a jeruzsálemi főpapok elé vitték. Aztán a római helytartó elé vezették, mint olyasvalakit, aki politikai hatalomra tör és a zsidók királya akar lenni. Pilátus lefolytatja vizsgálatát, és egy drámai kihallgatás keretében kétszer is megkérdezi tőle, hogy király-e (vö. Jn 18,33b.37).

Jézus először azt válaszolja, hogy királyi hatalma „nem e világból való” (Jn 18,36). Aztán kijelenti: „Te mondod, hogy király vagyok” (Jn 18,37). Egész életéből világos, hogy Jézusnak nincsenek politikai ambíciói. Emlékezzünk, hogy a kenyérszaporítás után a csodától fellelkesült nép királlyá akarta nyilvánítani, hogy megdöntse a rómaiak hatalmát, és helyreállítsa Izrael királyságát. Jézus számára azonban a királyság mást jelent, olyasmit, amit nem lehet felkeléssel, erőszakkal vagy fegyveres erővel megvalósítani. Ezért egymagában visszavonult a hegyre imádkozni (vö. Jn 6,5–15). Most pedig a Pilátusnak adott válaszában megjegyzi, hogy tanítványai nem harcoltak azért, hogy megvédjék. Azt mondja: „Ha királyi hatalmam ebből a világból való volna, enyéim harcoltak volna, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak” (Jn 18,36).

Jézus meg akarja értetni, hogy a politikai hatalom felett létezik egy annál nagyobb hatalom, amelyet nem lehet emberi eszközökkel megszerezni. Ő azért jött a földre, hogy ezt a hatalmat, a szeretetet gyakorolja, és így tanúságot tegyen az igazságról (vö. Jn 18,37). Az isteni igazságról van szó, amely végeredményben az evangélium lényegi üzenete: „Isten szeretet” (1Jn 4,8), és fel akarja állítani az ő szereteten, igazságosságon és békén alapuló királyságát. Ez az a királyság, amelynek Jézus a királya, és amelynek határai az idők végéig terjednek. A történelem azt tanítja nekünk, hogy a fegyveres hatalmon és törvényszegésen alapuló királyságok törékenyek, és előbb-utóbb összeomlanak. Isten királysága viszont a szereteten alapul, gyökereit a szívekbe ereszti – Isten királysága a szívekben gyökerezik! –, és befogadójának békét, szabadságot és életteljességet ad. Mindnyájan békére vágyunk, mindnyájan szabadságra és teljességre vágyunk. Hogyan érhetjük el? Engedd, hogy Isten szeretete, Isten királysága, Jézus szeretete gyökeret eresszen szívedben, és akkor békére lelsz, szabadságra lelsz, teljességre lelsz!

Jézus ma azt kéri: engedjük, hogy ő legyen a mi királyunk. Az a király, aki szavával, példamutatásával és kereszten odaadott életével megmentett bennünket a haláltól, megmutatja az utat az eltévedt embernek, és új világosságot ad kételytől, félelemtől, mindennapi megpróbáltatásoktól szenvedő létünknek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus királysága nem ebből a világból való. Ő új értelmet tud adni életünknek – melyet olykor keményen megpróbálnak hibáink és bűneink –, de csak azzal a feltétellel, ha nem követjük a világnak és „királyainak” logikáját.

Szűz Mária segítsen, hogy be tudjuk fogadni Jézust életünk királyaként, és terjeszteni tudjuk királyságát azáltal, hogy tanúságot teszünk az igazságról, vagyis a szeretetről!

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvéreim! Tegnap Ukrajna megemlékezett a holodomor évfordulójáról: ennek a szovjet rezsim által okozott szörnyű éhezésnek több millió áldozata volt. Fájdalmas ez a kép. A múlt sebe legyen figyelmeztetés mindenkinek, hogy hasonló tragédiák soha többé ne ismétlődjenek meg! Imádkozzunk azért a kedves országért, és az olyannyira áhított békéért!

Köszöntelek mindannyiatokat, zarándokok, akik Olaszországból és más országokból jöttetek! Köszöntöm a családokat, az egyházközségi csoportokat, a társulatokat. Külön is üdvözlöm azt a sok kórust, amelyek harmadik kongresszusukra jöttek a Vatikánba: köszönetet mondok jelenlétüket, a liturgiában és az evangelizációban nyújtott értékes szolgálatukért. Nagyon köszönjük!

Köszöntöm azokat, akik részt vesznek a termékenységről szóló konferencián, amelyet az Università Cattolica del Sacro Cuore [Szent Szív Katolikus Egyetem] szervezett Szent VI. Pál Humanae vitae kezdetű enciklikájának ötvenedik évfordulóján. Köszöntöm továbbá a „Roma Tre” Egyetem jogi hallgatóit, a pozzuoli, bacoli és bellizzi híveket, valamint a palermói Istituto Ranchibile tagjait. Szeretném kifejezni elismerésemet, amiért bátrak voltatok, és ekkora esőben is eljöttetek. Bátrak vagytok! Derék emberek!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátására!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír