A Gravissimum Educationis Alapítvány tagjai is részt vettek március 18-án reggel a Szent Márta-házban bemutatott pápai szentmisén. A Szentatya Isten irgalmasságáról és a nagyböjt helyes megéléséről tanítva Vianney Szent Jánost is idézte: „A híd és a folyó között ott van Isten irgalmassága.”

Ne szóljatok meg másokat, ne ítéljetek el senkit, és bocsássatok meg! Így utánozzuk az Úr irgalmasságát! Ahhoz, hogy ne tévedjünk az életben, Istent kell utánoznunk – hangsúlyozta homíliájában Ferenc pápa. – Lukács evangéliumának mai szakasza (Lk 6,36–38) arról tanít, hogy azt tegyük az emberekkel, amit szeretnénk, ha velünk is tennének.

Isten irgalmassága nagyon-nagyon nagy, ezt ne feledjük! – figyelmeztetett a Szentatya. – Hányan mondják: „Én nagyon ronda dolgokat csináltam. Megvásároltam a helyemet a pokolban, innen nincs visszaút.” De vajon gondolnak-e Isten irgalmasságára? Idézzük föl annak a szegény özvegyasszonynak a történetét, aki elment az arsi plébánoshoz (Vianney Szent János – a szerk.), miután a férje levetette magát a hídról a folyóba, öngyilkos lett. Az asszony sírva mondta: „Jaj nekem, szegény bűnösnek! Szegény férjem a pokolban van. Eldobta magától az életet, és az öngyilkosság halálos bűn. A pokolra került!” Erre az arsi plébános így felelt: „Álljon csak meg, asszonyom, mert a híd és a folyó között ott van Isten irgalmassága.” Egész végig, a végsőkig ott van Isten irgalmassága – nyomatékosította a pápa.

Ahhoz, hogy megismerjük az irgalmasságot, és közelebb kerüljünk hozzá, Jézus három praktikus tanáccsal lát el minket. Először is, ne szóljunk meg másokat. Óvakodjunk ettől a rossz szokástól, főleg most, nagyböjt idején – kérte Ferenc pápa. – Ez a szokás úgy beszüremkedik az életünkbe, hogy észre sem vesszük. Már a beszélgetés is így kezdődik: „Láttad, mit csinált?” És ítéletet mondunk a másik fölött. Gondoljuk végig, hányszor megszóljuk egymást egyetlen nap folyamán. Olyanok vagyunk, mint a született bírák, ítéletet mondunk, megszólunk másokat. Így kezdjük a beszélgetést, ilyen mondatokkal: „Nézd csak, plasztikáztatta magát, és rondább, mint volt!” A második tanács: ne ítéljünk el senkit. A harmadik pedig: bocsássunk meg, még ha felettébb nehéznek is bizonyul.

Cselekedeteink adják a mércét ahhoz, hogy Isten miként bánjon velünk – mutatott rá a Szentatya. – Tanuljunk meg nagylelkűnek lenni, mondjunk le a pletykálkodásról, hogy folytonosan megszóljuk egymást, ítélkezünk, ítéletet mondunk mások felett, és nehezen bocsátunk meg.

Az Úr így tanít minket: „Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.” Adjatok nagyvonalúan, ne húzzátok be a zsebeteket. Adjatok nagylelkűen a szegényeknek, a rászorulóknak, és adjatok bőségesen: tanácsot, mosolyt, mindig mosolyogjatok. És adjatok, mindig adjatok! Adjatok, és akkor ti is kaptok, mert az Úr bőkezű lesz veletek. Mi egyet adunk, és ő százszorosan adja vissza, amit adtunk. Ez a magatartás véd meg a megszólástól, a másik fölötti ítélkezéstől, és segít megbocsátani. Fontos az alamizsna, de nemcsak anyagi értelemben, hanem lelkiekben is. Szánjunk időt arra, akinek szüksége van erre, látogassunk meg egy beteget, mosolyogjunk – buzdított hétfő reggeli szentmiséjén a pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír