Az igazán szabad ember nem fél az időtől: engedi, hogy Isten cselekedjen, helyet ad neki, hogy működése kibontakozhasson – emelte ki Ferenc pápa április 13-án, péntek reggel homíliájában, melyet a Szent Márta-ház kápolnájában tartott szentmisén mondott.

A szabadság három példáját emelte ki a Szentatya az Apostolok cselekedeteiből vett napi olvasmány alapján. Szabadok vagyunk-e hideg fejjel gondolkodni és teret adni az Istennek az életünkben, mint ahogy Gamáliel tette? – kérdezte a pápa. Szabadok vagyunk-e Jézust követni örömmel, mint Péter és János a szenvedésben? És végül szabadok vagyunk-e a szenvedélyektől, a nagyravágyástól, a divattól? Vagy pedig olyanok vagyunk, mint a világ, mely egy kicsit tudathasadásos: bár szabadságot kiált, valójában rabszolga.

A szabadság, amiről most, húsvét időszakában beszélünk, Isten fiainak a szabadsága, melyet Jézus ajándékozott nekünk megváltó művével. Az első szabad személy, akiről a mai olvasmány szól, Gamáliel, a törvénytudó farizeus, aki meggyőzi a nagytanácsot, hogy bocsássák szabadon Pétert és Jánost, akiket bebörtönöztek, miután meggyógyítottak egy bénát. Gamáliel egy szabad ember, aki hideg fejjel gondolkodik és meggyőzi a főtanács tagjait, hogy az idő elvégzi majd a maga dolgát.

A szabad ember nem fél az időtől. Engedi, hogy Isten cselekedjen, helyet ad neki, hogy működése az időben kibontakozzon. A szabad ember türelmes. Ez a bibliai ember zsidó volt, nem volt keresztény, nem ismerte el Jézust üdvözítőnek, de szabad ember volt. Követi a saját meggyőződését, azt fölajánlja másoknak is, akik pedig elfogadják azt. Pilátus is jól gondolkodott, hideg fejjel – tette hozzá Ferenc pápa –, és észrevette, hogy Jézus ártatlan volt. De nem sikerült neki megoldani a problémát, mert nem volt szabad, hanem a kinevezéséhez és a karrierjéhez ragaszkodott. Hiányzott belőle a szabadság bátorsága, mert az előléptetés és a siker rabszolgája volt.

A szabadság második példáját Péter és János mutatják nekünk, akik meggyógyították a bénát és most a főtanács előtt állnak. A szinedrium pedig végül szabadon bocsátja őket, de előbb megkorbácsoltatja az apostolokat, bár ártatlanok. Jogtalanul büntették meg őket, de a főtanácstól örömmel keltek útjukra, mert méltónak bizonyultak arra, ahogy az Úr Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek. Örömük Jézus követéséből ered – emelte ki a pápa. Ez egy másfajta szabadság, tágasabb és keresztényibb. Péter elmehetett volna egy bíróhoz, hogy vádat emeljen a főtanács ellen, hogy elégtételt követeljen. Ehelyett inkább örvendezett Jánossal, mert Jézus nevéért gyalázatot szenvedtek – ismételte a pápa. Talán emlékeztek Jézus szavaira a hegyi beszédből: boldogok vagytok, ha miattam üldöznek benneteket, boldogok vagytok!

Ők szabadok voltak, hogy kövessék Jézust a szenvedésben – magyarázta a Szentatya. Ebben áll a keresztény magatartása: „Uram, te annyit adtál nekem, annyit szenvedtél értem! Mit tehetek érted? Vedd uram, az életemet, az elmémet, a szívemet!” Ez a szabadság a Jézusba beleszeretett ember szabadsága. Ezt a Szentlélek pecsételi meg a Jézus Krisztusban való hitben. Ma is vannak börtönben keresztények, akiket megkínoztak, akik ezt a szabadságot hordozzák, amiben megvallják Jézust.

A szabadság harmadik példáját maga Jézus mutatja nekünk, aki csodálatos módon kenyeret szaporít Kafarnaumban. A tömeg nagyon lelkes lesz és Jézus megérti, hogy királlyá akarják kenni őt. Ekkor újból visszavonul a hegyre egyedül. Elszakadt a győzelemittasságtól, a triumfalizmustól. Szabad volt. Miként a pusztában is elutasította a gonosz kísértését, mert szabad volt, hiszen szabadsága abban állt, hogy kövesse az Atyja akaratát. Végül a kereszten végzi. A legnagyobb szabadság példája maga Jézus, aki követi az Atya akaratát, hogy meggyógyítsa a mi sebzett istengyermekségünket.

Gondoljunk a mai napon a szabadságra, a mi szabadságunkra – kérte végül a Szentatya. Három példa: Gamálielé, Péteré és Jánosé és végül Jézusé. Milyen az én keresztény szabadságom? Rabszolgája vagyok-e szenvedélyeimnek, törekvéseimnek, a gazdagságnak, a divatnak? Talán viccesen hangzik, de hány ember rabszolgája a divatnak! A mi szabadságunk itt, ebben a világban egy kicsit tudathasadásos, nem? Azt kiáltja: szabadság, szabadság, szabadság! De közben rabszolga, inkább rabszolga! Gondoljunk tehát arra a valódi szabadságra, amit Jézus ad nekünk – kérte péntek reggeli homíliájában Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír