Augusztus 28-án, a vasárnap déli Mária-imádság előtt a Szentatya az alázat és az érdekmentes szolgálat értékéről elmélkedett. A közös ima után ismét megemlékezett az olaszországi földrengés sújtotta területek lakosairól, és kifejezte azon szándékát, hogy mielőbb meglátogassa őket.

A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai evangéliumi szakaszban Jézust egy vezető farizeus házában látjuk, azt figyeli, hogyan igyekeznek a meghívottak a fő helyeket kiválasztani. Sokszor láttuk már ezt a jelenetet: amikor valaki „könyökölve” is a legjobb helyet keresi. Amikor Jézus látja ezt a jelenetet, két rövid példázatot mond, hogy útmutatást adjon egyrészt a helyekkel, másrészt a jutalommal kapcsolatban.

Az első hasonlat kerete egy menyegzői lakoma. Azt mondja Jézus: „Amikor lakodalomba hívnak, ne telepedj le a fő helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és felszólít: Add át a helyedet! […] Ellenkezőleg, ha hivatalos vagy valahova, menj, és foglald el az utolsó helyet” (Lk 14,8–10). Ezzel a tanáccsal Jézus nem szociális magatartási szabályokat akar adni, hanem az alázat értékét hangsúlyozza. Ez a történet azt tanítja, hogy sok rossznak a gőg, a törtetés, a hiúság, a hivalkodás az oka. Jézus megérteti velünk, hogy az utolsó helyet kell keresnünk, vagyis a kicsiségre és a rejtettségre kell törekednünk: az alázat! Amikor ezzel az alázattal állunk Isten elé, akkor ő felmagasztal minket, lehajol hozzánk, hogy magához emeljen, „mert aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik” (Lk 14,11).

Jézus szavai teljesen eltérő és ellentétes magatartásokra irányítják a figyelmet: egyfelől ott van annak a magatartása, aki maga választja ki a helyét, másfelől annak a magatartása, aki hagyja, hogy Isten jelölje ki a helyét, és őtőle várja a jutalmat. Ne felejtsük el: Isten sokkal többet fizet az embereknél! Ő sokkal szebb helyet ad neked, mint az emberek! A hely, amelyet Isten ad nekünk, közel van az ő szívéhez, az általa adott jutalom pedig az örök élet. „Boldog leszel” – mondja Jézus – „[…] az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat” (Lk 14,14).

Ezt mutatja be a második példázat, amelyben Jézus az érdektelenség magatartását állítja szemünk elé, ennek kell jellemeznie a vendégszeretetet. Azt mondja: „Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat, s boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni” (Lk 14,13–14). Az ingyenességet kell tehát választani a megalkuvó számítás helyett, amely jutalom elnyerésére irányul, amely a saját érdekét nézi, és még nagyobb gazdagságra törekszik. A szegények, az egyszerűek, azok, akik nem számítanak, sohasem tudják ugyanis viszonozni a vendégségre szóló meghívást. Jézus ily módon megmutatja, hogy ő a szegényeket és a kirekesztetteket részesíti előnyben, ők ugyanis a kiváltságosai Isten országának, és meghirdeti az evangélium alapvető üzenetét, ez pedig a felebarát szolgálata Isten iránti szeretetből. Ma Jézus szóhoz juttatja azokat, akiknek nincs szavuk, és sürgető felhívással fordul mindannyiunkhoz, hogy nyissuk meg szívünket, és tegyük magunkévá a szegények, a kirekesztettek, a menedékkérők, az élettől vereséget szenvedtek, a társadalom és a zsarnokoskodó erősebbek által kitagadottak szenvedéseit és aggodalmait. És ezek a kitagadottak képviselik a lakosság túlnyomó többségét.

Ebben a pillanatban hálával gondolok azokra a helyekre, ahol sok önkéntes ételt oszt egyedülálló, szűkölködő, munkanélküli és hajléktalan embereknek. Ezek az ételosztások és az irgalmasság egyéb cselekedetei – a betegek, a foglyok meglátogatása – a szeretet edzőtermei, amelyek az ingyenesség kultúráját terjesztik, mert akik ott dolgoznak, azokat Isten szeretete mozgatja és az evangélium bölcsessége világítja meg. Így a felebarátok iránti szolgálat a szeretet tanúságtételévé válik, amely hihetővé és láthatóvá teszi Krisztus szeretetét.

Kérjük Szűz Máriát, hogy vezessen minket mindennap az alázat útján! Ő, aki egész életében alázatos volt, tegyen képessé minket a befogadás és a szolidaritás ingyenes gesztusaira a kirekesztettek felé, hogy méltók legyünk az isteni jutalomra.

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves Testvéreim! Szeretném újból kifejezni lelki közelségemet Lazio, Marche és Umbria lakosaihoz, akiket ezekben a napokban súlyos földrengés sújtott. Külön is gondolok Amatrice, Accumoli, Arquata, Pescara del Tronto és Norcia lakosaira. Ismét azt mondom az ott élő drága embereknek, hogy az egyház osztozik szenvedéseikben és aggodalmaikban. Imádkozunk az elhunytakért és a túlélőkért. Az a siető gondoskodás, amellyel a hatóságok, a rendőrég, a polgári védelem és az önkéntesek dolgoznak, rámutat arra, mennyire fontos a szolidaritás, hogy meg tudjunk birkózni ilyen fájdalmas próbatételekkel. Kedves testvéreim és nővérem, remélem, mihelyt lehetőségem nyílik, én is felkereshetlek benneteket, hogy személyesen vigyem el nektek a hit vigaszát, az atyai és testvéri ölelést és a keresztény remény támaszát. Imádkozzunk ezekért a testvéreinkért és nővéreinkért: Üdvöz légy, Mária…

Tegnap Santiago del Esteróban, Argentínában boldoggá avatták Szent Józsefről nevezett Mária Antónia nővért, akit az emberek Antulla mamának hívnak. Kívánom, hogy példamutató keresztény tanúságtétele, különösen a lelkigyakorlat előmozdítására irányuló apostoli munkája fel tudja ébreszteni a Krisztushoz és az evangéliumhoz való ragaszkodás vágyát.

Csütörtökön, szeptember 1-én tartjuk a teremtett világról való gondoskodás imavilágnapját, ortodox testvéreinkkel és más egyházakkal együtt: alkalom lesz ez arra, hogy megerősítsük közös elkötelezettségünket az élet oltalmazása, a környezet és a természet védelme mellett.

Most pedig köszöntöm az Olaszországból és más országokból érkezett zarándokokat, külön is a Kleinramingból (Ausztriából) jött ministránsokat, a „Fregata Libertad” [Szabadság fregatt] Kiképzőhajó tengerészeit – spanyolul mondtam mert az a föld csábít [argentin hajóról van ugyanis szó – a ford.]; a gonzagai, spiranói, brembói, cordenonsi és daveriói híveket; valamint a Venariából, Val Lionából, Angaranóból, Moncalieriből és Tombelléből érkezett fiatalokat.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok, és kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre

Fotó: Vatikáni Rádió angol nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír