február 25.
FIZESD MEG NÉKEM!
"Kimenvén pedig az a szolga,
találkozék eggyel az õ szolgatársai közül, aki száz dénárral volt néki adós; és
megragadván azt, fojtogatta, mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol." Máté
18,28
A szolga azonnal, ahogy kiment, elfelejtette, hogy mi történt vele.
Az Ige azt mondja: Aki elfeledkezik a régi bûneibõl való megtisztulásról, az
vak, rövidlátó. Aki elfelejti, honnan hozta ki az Úr, az tud így bánni, ahogy ez
az ember bánt a szolgatársával. Így lesz beképzelt hívõvé. Talán fel sem
száradtak a bûnbánat könnyei, talán még ott volt az egész átélés, és már képes
volt így cselekedni. "Találkozott eggyel az õ szolgatársai közül."
Csodálkoztok-e, hogy eggyel találkozott? Õ is egymaga került Isten színe elé.
Azzal találkozott, aki egy semmiséggel, nullával tartozott neki ahhoz képest,
amivel õ volt adós. Fojtogatta, mondván: Fizesd meg nékem! Nem tudom, mi az,
amit nem csinálnak meg körülötted. Semmiség az egész, csak elfelejtetted, téged
honnan hozott ki az Úr. Elfelejtetted, hogy megsajnált. Nagyon sokszor vagyunk
az irgalmas Isten irgalmatlan szolgái, akik csak követelni tudnak a másik
embertõl. Egyszer nagyon komolyan mondta nekem az Úr: "Engedd szabadon a foglya
idat!" Nagyon hamar bevetjük a másik embert a börtönbe, ahogy ez a szolga is
csinálta. Átélted-e már csak egyszer is, mi az, amit jogosan érdemelnél? Tudod,
hogy mit engedett el neked Isten? Bárcsak elengednéd a másik torkát. Hiszen
lélegzethez sem tud jutni melletted az örökös kritikádtól. Meg sem változhatnak
körülöttünk emberek, mert szóval, tekintettel, hátmögötti beszéddel követelem
rajta a száz dénárt. Gondold most át, kikkel szemben van
követelésed?
Kapcsolódó bejegyzések:
Az odaszánt értelem.
Az odaszánt szív.
Az odaszánt fül.
Diotrefesz.