február 28.
GONOSZ SZOLGA
"Akkor elõhívatván õt az õ ura, monda
néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked. Nem kellett volna
néked is könyörülnöd a te szolgatársadon? És megharagudván az õ ura, átadta õt a
hóhérok kezébe. Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha
szívetekbõl meg nem bocsátjátok, kiki az õ atyjafiának az õ vétkeit." Máté
18,32-35
Mintha a Miatyánk mondatát hallanánk: "Miképpen mi is
megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek." Nézd, hogyan bocsátott meg
Jézus, és tanuld meg nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer! Úgy, hogy említés
sem lesz többet róla. Nem úgy, hogy a szemére veted újra. Nem! Úgy, mintha meg
sem történt volna. Úgy, hogy a tenger mélyére veted. Olyan közöttetek a viszony,
mint elõtte volt. Amit nem felejtettél el, nem bocsátottad meg. Visszaeséseink
legfõbb oka, hogy nem tudunk a másik embernek megbocsátani. Kétféle szabályunk
van: Istennel kegyelmi vi-szonyban akarok lenni, a másik emberrel jogviszonyban.
A másik fizesse meg nekem, amivel tartozik. Istennél ilyen nincs. Ezért
veszítjük el a mennyet, és kerülünk vissza a börtönbe. A börtön, a hóhérok keze:
saját természeted, sötét hatalmak, megkötözöttségek, amik belülrõl gyilkolnak.
Egyetlen dolog ránt vissza a régibe: az irgalmatlanság. Ne tartsd magadat
nagynak, és ne kritizálj, ne ítélj másokat. "Menthetetlen vagy, óh ember, aki
ítélsz!" Menthetetlen vagy addig, amíg nem tudsz bocsánatot adni. Izráelben
minden ötvenedik év az elengedés éve volt. Tudd, hogy te is kegyelembõl élsz!
Egyetlen dolgod van ezen a földön: a hétköznapok aprópénzére váltani azt az
óriási kegyelmet, amivel Isten megajándékozott. Légy irgalmas
ember!
Kapcsolódó bejegyzések:
Az odaszánt értelem.
Az odaszánt szív.
Az odaszánt fül.
Diotrefesz.